Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár 2006. november 15.

Az előadások a következő témára: "Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár 2006. november 15."— Előadás másolata:

1 Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár 2006. november 15.

2 A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint Forrás: KSH A munkaerő-felmérés idősorai, 1992-2003.

3 A születéskor várható átlagos élettartam és a nyugdíjkorhatár alakulása Magyarországon Forrás: KSH

4 A magyar népesség várható korösszetétele 1995-2050 között *:alapváltozat Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében 1999-2050 között

5 A kórházi ágyak 100000 lakosra Magyarország Régi EU- tagok Új EU- tagok

6 Aktív kórházi ágyak 100000 lakosra Magyarország Régi EU- tagok Új EU- tagok

7 Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra Forrás: European health for all January 2006

8 Ellátott agyvérzések száma 0-399400-699700- Ellátottak halálozása 15,3%14,2%11,7% A szélütést követő 30 napos halálozási ráta

9 Ellátott infarktusok száma 0-99200-299300- Ellátottak halálozása 23,8%18,0%14,2% Szívinfarktust (AMI) követő 30 napos halálozási ráta

10 Járóbeteg szakellátás Magyarországon

11 Kapacitásátalakítás, szerkezetváltás Ésszerűen jobbat és igazságosabbat megkezdődik az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítása  Az új egészségügyben az ellátórendszer igazságosabbá és korszerűbbé válik.  Szerkezete, működése igazodik a kor színvonalához, a megváltozott megbetegedési viszonyokhoz, az egészségügyi technológiák fejlődéséhez és a jogos lakossági igényekhez.

12 A kiemelt általános kórházak és 50 km-es körzetük

13 hatálybalépés 050801001209070 Miniszteri javaslat Miniszteri javaslat N a p o k RET javaslat vége RET elfogadás vége A regionális kapacitás elosztásának folyamata

14 Kórházi ágyak Magyarországon jelenlegi aktív ágy jelenlegi krónikus ágy tervezett aktív ágy tervezett krónikus ágy

15 Kistérségi program Ez a mai „túlsúlyos” fekvőbeteg-ellátás átalakítását és a lakossághoz közeli ellátások megerősítését jelenti. A kistérségi szinten elérhető korszerű rendelők munkáját modern diagnosztikai központok és távkonzíliumok segítik, a régebben kórházban kezelt esetek zömét a területi egészség- központok nappali kórházai, egynapos sebészeti központjai látják el. Fokozatosan megszűnik a régiók közötti hozzáférési esélyegyenlőtlenség. Új egészségügyi járóbeteg- és sürgősségi ellátó központok épülnek azokban a térségekben, ahol jelenleg nincs szakrendelő.

16 Ellátásszervezés A kórházakban az aktív ellátás zömmel regionálisan szervezett, csúcstechnológiával felszerelt centrumokba koncentrálódik, amelyek egyúttal sürgősségi központként is működnek. A felszabaduló kapacitások kistérségi sürgősségi ellátóhelyekké, rehabilitációs osztályokká, ápolási otthonokká alakulnak. Az ellátásszervezés célja az, hogy minden beteg a betegségének leginkább megfelelő helyen és a lehető leghamarabb jusson ellátáshoz.

17 Távolabbi célok A területi hozzáférés, és a közös forintjainkból finanszírozott kapacitások alakulásában a megfelelő kontroll biztosítása érdekében október elején megkezdődik az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítására. Korszerű ellátást nyújtó kórházak mellett ápolási-rehabilitációs intézmények, kistérségi szakellátási és sürgősségi centrumok sokaságára van szükség. Hozzáférési egyenlőtlenségek megszüntetése, a szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés

18 Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérséklése Lakosság-közeli ellátások fejlesztése: –Kistérségi Közösségi Központok K3 –Szűrés, diagnosztika (telemedicina) fejlesztése –Járóbeteg-szakellátási formák és a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák (egynapos és kúraszerű ellátások, otthonápolás) fejlesztése sürgősségi betegellátás fejlesztése Integrált regionális ellátórendszerek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztés –Sürgősségi ellátás fejlesztése –Regionális és szupraregionális fekvőbeteg ellátórendszer fejlesztése –Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása Krónikus ellátások fejlesztése –Az otthonápolás kapacitásainak és kis értékű eszközeinek bővítése –Komplex rehabilitációs hálózat kialakítása –Időskorúakról gondoskodó komplex és integrált rendszer kialakítása Infrastruktúra fejlesztés a versenyképességi pólusokban –SE, DEOEC, PTEOEC, SZTEOGYC

19 Egészséges Társadalom Komplex Program 4. Prioritás Humánerőforrás fejlesztése képzésekkel és az oktatási rendszer átalakításával, kibővítésével 2. Prioritás 2. Prioritás Versenyképesség fokozása az egészségügyi ellátórendszerben – innováció, információ- innováció, információ- technológia, egészségipar 3. prioritás Egészség- károsító tényezők kiküszöbölése, tényezők kiküszöbölése,fogyasztóvédelem 1. Prioritás 1. PrioritásStruktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérséklése

20 A Komplex Program szakmai-stratégiai kapcsolódási pontjai Népegészségügyi Program Nemzeti Rákellenes Program Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja Sürgősségi ellátás fejlesztése Komplex Program Az Egészségügy Humán Erőforrás Stratégiája

21 Az egészség feltételeinek biztosítása A jelen helyzet Gyógyító ellátások, aktív ellátás kuráció Krónikus ellátás, ápolás, hospice rehabilitáció. Megelőzés, gondozás, szűrés prevenció A kívánt helyzet

22 A struktúraváltás hatása a kiadásokra Az intézkedések eredményeképpen megváltozik az egészségügyi ellátás struktúrája, ami a kapacitások mellett a finanszírozási kiadások szerkezetében a következőképpen mutatkozik meg:

23 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!