A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői. A földhasználat változása Magyarországon (1990-2002)

Az előadások a következő témára: "A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői. A földhasználat változása Magyarországon (1990-2002)"— Előadás másolata:

1 A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői

2 A földhasználat változása Magyarországon (1990-2002)

3 A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői A kilencvenes évek változásai jelentősen átrendezték a gazdálkodás különböző formáihoz kötődő földhasználat arányait. A változások eredményeként 2002-ben az egyéni gazdálkodók földhasználata már a termőterület több mint felére (54,8%-ára) volt jellemző. A közös művelésű, nagyobb méretű vállalatok, gazdasági társaságok területi aránya a szövetkezeti gazdálkodás térvesztése mellett folyamatosan növekedett és ma már a termőterület bő egyharmadát (35,5%-át) képezi. A szövetkezetek területi hányada - gazdálkodásuk erőteljes visszaesése, és gazdasági társasággá történő átalakulásuk miatt - a termőterület alig több mint egytizedére korlátozódik.

4 Az egyéni gazdaságok száma és területi aránya Észak- és Dél-Alföldön a legmagasabb, meghaladja az 50%-ot, Mindez az átlagosnál erőteljesebb mezőgazdasági jelleggel, az egyéni gazdálkodás kiterjedt hagyományaival magyarázható. A gazdasági szervezetek régiók közötti megoszlása viszonylag kiegyenlített, de területi fölényük inkább a dunántúli régiókban maradt meg. A földhasználat és a birtokstruktúra jellemzői

5 A különböző méretű gazdaságok számának és területének megoszlása az EU-tagországokban (2000) Forrás: Agricultural Statisztical Yearbook, EUROSTAT, ÁMÖ - Területi adatok, KSH 2000.

6 A különböző méretű gazdaságok számának és területének megoszlása az EU-tagországokban EU-ban: Az egyéni gazdaságok számának és területének birtokkategóriák szerinti eloszlása a hazánkban megfigyelhetőnél jóval kiegyenlítettebb. A középméretű, (5-50 hektár közötti) üzemek számaránya közel azonos (30% körüli) a művelt területből való részesedésükkel. Az 50 hektárnál nagyobb, a gazdálkodók számából 8%-nyi részesedésű egyéni gazdaságok a terület több mint 60%-át használják.

7 A különböző méretű gazdaságok számának és területének megoszlása az EU-tagországokban Mo: A középüzemek területi hányada (9%) töredéke a kategóriához tartozó gazdaságok számarányának (45,9%). Az 50 hektárnál nagyobb, a gazdálkodók számából 0,8%-nyi részesedésű egyéni gazdaságok a terület 30%-át használják. Hazánkban az egyéni gazdaságok által használt földterület átlagos mérete 1991-2003 között közel hétszeresére nőt ugyan, de még így is alig haladja meg a három hektárt.

8 A földterülettel rendelkező egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek száma és földterülete birtokméret szerint Forrás: Általános Mezőgazdasági Összeírás, 2000 - Területi Adatok, KSH 2000. Magyarország mezőgaz­dasága 2003 (Gazdaságszerkezeti Összeírás), Előzetes adatok. KSH 2004.

9 A földhasználat jellemzői Magyarországon Egyéni gazdaságok: 1.az egyéni gazdaságoknál a földhasználat egészségtelen szétaprózottsága figyelhető meg, 2.2000 és 2003 között a birtokok átlagos mérete növekedett (2,8 hektárról 3,3 hektárra), miközben a gazdaságok számában 23,4%-os csökkenés következett be; 3.az egyéni gazdaságok meghatározó 93,6%-os hányada a termőterület alig 28,4% a 10 hektár alatti méretkategóriába sorolható.

10 A földhasználat jellemzői Magyarországon Egyéni gazdaságok: 4.A 10-100 hektár közötti gazdaságok aránya növekvő, majdnem eléri a 6%-ot. 5.2000-ben a 100 hektár feletti birtokok számaránya 0,2%, 2003-ban 0,4%. 6.2003-ra a 100-300 hektár közötti méretkategóriába tartozó földterületen az egyéni gazdálkodók területi részesedése közel 6 százalékponttal növekedett (13,8-ról 21,6-ra) 7.a földhasználat lassú koncentrációja figyelhető meg.

11 Egyéni gazdaságok: 8.Az egyéni gazdálkodás hazai üzemstruktúráját nagyszámú és elaprózott gazdaságok uralják. 9.Az üzemek átlagos mérete a fokozatos koncentráció miatt közeledett ugyan az Unió hasonló adatához. 10.Döntő hányaduk csupán önellátásra, esetleg szerény jövedelemkiegészítésre alkalmas és csak töredékük tekinthető valóban tőkeerős, élet- és versenyképes gazdaságnak. 11.Az egyéni gazdaságok méltányos megélhetést nyújtó, életképes, gazdaságos méretének kialakulásához hosszabb idő szükséges. 12.Az egyéni gazdaságoknak 3,5%-a (mintegy 33 ezer gazdaság) nem rendelkezik saját földterülettel. A földhasználat jellemzői Magyarországon

12 Gazdasági szervezetek: 1.míg az egyéni gazdaságok száma és területi hányada a kisebb területi kategóriák felé mutatat addig a gazdasági szervezetek számukat tekintve a birtokkategóriák között viszonylag egyenletesen oszlanak meg; 2.az utóbbi években (2000-2003 között) a gazdasági szervezetek száma közel 30%-kal szaporodott, miközben területi méretükre hasonló arányú csökkenés volt jellemző; 3.a változások a közepes méretű gazdaságok számának gyarapodását sejtetik. A földhasználat jellemzői Magyarországon

13 Általános jellemzők: miközben a két gazdálkodási forma területi részesedése mindössze 19%-pontos különbséget mutat, addig a gazdálkodó szervezetek számában az egyéni gazdaságok „javára", és a biztonságos megélhetés kárára 170-szeres különbség mutatkozik, az összes gazdaság földhasználatának átlagos területi mérete 8,2 hektár, amelynek alakításában a kisméretű gazdaságok alacsony területi részaránya, és a gazdasági szervezetek viszonylag kiterjedt, nagyüzemi földhasználata egyaránt szerepet játszik. A földhasználat jellemzői Magyarországon

14 Általános jellemzők: az EU-tagországokra jellemző átlagos birtoknagyság 18,4 hektár, amely a hazai földhasználat átlagos méretének 2000-ben 2,6-szerese, amely 2003-ban a lassú koncentráció eredményeként alig több mint kétszerese; a hazai földhasználatot a közepes méretű, biztonságos megélhetést nyújtó gazdaságok igen szerény jelenléte jellemzi, ezért a földhasználat ésszerűsítését, kiegyensúlyozását jelentő térnyerésüket minden eszközzel ösztönözni kell; A földhasználat jellemzői Magyarországon

15 Általános jellemzők: a közepes méretű, 50 hektár feletti, mindössze 1,1 %-ot kitevő gazdaságok 2003-ban a termőterület 40 %-át művelik, tehát ezek a gazdaságok lehetnek a jövő gazdálkodásának katalizátorai; az adatokból egyértelműen a tulajdoni szerkezet tagoltságát mérséklő, koncentráltabb földhasználat rajzolódik ki. A földhasználat jellemzői Magyarországon