nemzetiszocialista Németország és a sztálini Szovjetunió diktatúrái

Az előadások a következő témára: "nemzetiszocialista Németország és a sztálini Szovjetunió diktatúrái"— Előadás másolata:

1 nemzetiszocialista Németország és a sztálini Szovjetunió diktatúrái
Hasonlóságok és különbségek

2 Diktatúra az állam főhatalom forrása nem a népakarat autoriter totális
Korlátozott pluralizmus (államtól független intézmények létezése) Hiányzik a társadalom extenzív és intenzív mobilizálása nem koherens, totális ideológia (patriotizmus, rend, nacionalizmus, modernizáció stb. keveréke) Status quo fenntartása Korlátlan hatalom (kötelező aktív politikai részvétel az állami életben) Totális mobilizálás (kirekesztés) Egységes zárt ideológia Terjeszkedés NS, sztálinizmus

3 Nemzetiszocializmus fasiszta jellegű rendszer (szélsőjobboldali tekintélyuralmi rendszer) Totalitárius világnézet és tömegmozgalom csak a hitleri Németországra ( ) alkalmazandó Radikálisabb, brutálisabb, mint a fasizmus Hitler sok mindent átvesz Mussolinitől, az 1930-as évek második felében ez fordítva is igaz

4 Sztálinizmus 1924-1927-1953 Elméletben:
„marxizmus” és „leninizmus” gyakorlati megvalósulása Gyakorlatban: az az időszak, amelyben a SU kül- és belpolitikáját Sztálin alakította A sztálinizmus = államszocializmus szocializmus, mint elmélet megvalósítása állami diktatúra útján es években

5 Sztálinista rendszerek:
a sztálinista vezetést (intézményesített terror, személyi kultusz) megvalósító rendszerek 1945 után K-K-Európában Posztszálinista rendszerek: Sztálint (1953) túlélő sztálinista rendszerek:Csehszlovákia 1968-ig, É-Korea napjainkig

6 Kommunizmus egy meg nem valósult elmélet (=utópia), amelynek alapjait Marx dolgozta ki A kommunisták és a szociáldemokraták célja, de elérése más úton Kommunizmus= minden tulajdont a közösség vagy az állam birtokol, a javakból minden polgár egyenlő mértékben részesül (osztály nélküli társadalom)

7 Közös alap / történelmi gyökerek
I. vh. előtt autoriter jellegű monarchia (kényszerű parlamentáris engedményekkel) Erős, befolyásos hivatalnokréteg (bürokrácia) Katonai hagyományok földbirtokosok politikai szerepe Megkésett iparosítás, gazdasági modernizáció Imperialista törekvések Világháborús vereség, forradalmak weimari közt.: „autoriter pluralizmus” (Hitler) SU: hadikommunizmus – NEP (szocialista piacgazd., egypártrendszer ) (Sztálin)

8 Hasonlóságok

9 Állam felépítése Diktatúra Totalitárius, etatizmus
Tekintélyelvű, kollektivizmus Antidemokratikus (nemzetiszocializmus a gyakorlatban, a sztálinizmus elméletben) Antiliberális Egypártrendszer Személyi kultusz (mesterséges valláspótlék) Egyházellenesség Hitler: egyeduralom miatt (helyette misztika) Sztálin: ideológiai alapon is (materializmus)

10 Gazdaság Gazdaság az államot /nemzetet szolgálja
Tervutasítás, 4 éves tervek, totális hadigazdálkodás Gazdasági konjunktúra a hadigazdaság miatt (II. vh. alatt) iparosítás Autarkia, protekcionizmus Barter-szerződések K-Európával (de időbeli eltéréssel)

11 Állami eszközök Propaganda Ellenségkép
Intézményesített terror (SA, SS, Gestapo, NKVD, KGB), titkosrendőrség /besúgó hálózat Hitler: ellenség eltávolítása, megfélemlítés Sztálin: megfélemlítés, rivális (= ellenség) eltávolítása Holkauszt (szisztematikus népirtás) GULAG (megfélemlítés, munkaerő) Nagy tisztogatás ( ): riválisok, megfélemlítés (saját embereit is) Áttelepítések (tatárok, németek, csecsenek) SU: nem teljes népcsoport kiirtása!

12 Állami célok I. terjeszkedés, birodalomépítés élettér (Lebensraum)
kommunista ideológia terjesztése - küldetéstudat Militarizmus Nacionalizmus, internacionalizmus (Sztálin: szocializmus egy országban!) II. Társadalmi jólét (életszínvonal különbségek) NS: megvalósult SU: cél marad, életszínvonal romlás

13 Különbségek

14 Szellemi-ideológiai eredet/háttér
Német birodalmi igény Élettér elmélet Pángermanizmus Antikommunista, -szocialista Antidemokratikus Nyíltan elítélte a demokráciát, hangoztatta céljait (élettér, faji felsőbbrendűség) orosz nagyhatalmiság igénye (nacionalizmus) pánszlávizmus Marx örököse, kommunizmus terjesztése Elméletben demokratikus gyakorlatban nem, totális demokrácia megvalósítása a cél

15 Harc a fajok harca (realista)- emberi természetet jobban ismerő, annak jobban megfelelő harc az örök = cél (=élet) Osztályharc harc = eszköz Cél = kizsákmányolás mentes örök béke progresszív, az emberiség örök ideáit testesítik meg vonzóbb hosszabb ideig, 1950-es évek végéig Eurokommunizmus

16 Gazdaság Magántulajdon meghagyása Nincs magántulajdon
német nagytőke meghagyása, növelése Külső tőke (K-Eu.) árja polgárok (kizárólagos) jóléte Nincs magántulajdon Állami /kollektív tulajdon Szocialista tőkefelhalmozás (elvonás a mezőgazdaságtól az ipar fejlesztésére) Mezőgazdaság kollektivizálása Utolérő iparosítás (terjeszkedéshez)

17 Diktátorok Hitler Sztálin
Túlbürokratizált, beleszól mindenbe, bizalmatlanság („nagy terror”) Meglévő ideológiai dogmák (marxizmus, Lenin-kultusz) Kegyetlen, de léteznek racionális célok 1953 után képes a megújulásra Karizmatikus (delegálás képessége), hűbérúr-vazallus feudális viszonyra épített Önmaga az ideológiai dogma (NS alappillére) Nincsenek racionális célok 1945 után nem képes a megújulásra

18 Leninizmus = félreértelmezett marxizmus
Sztálinizmus = Leninizmus továbbfejlesztése

19 Diktatúra szükségessége
Marxizmus: kapitalizmus megdöntése után a folyamatok maguktól a kommunizmus irányába halad tovább Leninizmus: kell a proletár diktatúra Sztálinizmus: a hatalomátvétel után az osztályharc fokozódik, szükséges a tömegterror

20 „Proletár forradalom” kezdete
Marxizmus: kapitalizmus megdöntésének a legfejlettebb országokból kell kiindulnia Leninizmus: a legfejletlenebb régiókból is kiindulhat, a kapitalizmus (fejlődési fok) átugrása

21 Forradalom bázisa Marxizmus: a kapitalizmus megdöntése a munkásosztály feladata Leninizmus: a munkásság és a parasztság együttesen