Az EGVE javaslatai a forrásbővítésre

Az előadások a következő témára: "Az EGVE javaslatai a forrásbővítésre"— Előadás másolata:

1 Az EGVE javaslatai a forrásbővítésre
Molnár Attila Elnök Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete

2 Kapacitás tervezés - átalakítás
Az aktív fekvő ágykapacitások csökkentése nem jelent érdemi megtakarítást a működési költségekben. Javulhat a betegek komfortja Javulhatnak a szakdolgozók munkakörülményei A jelentős strukturális átalakítások végrehajtására minimálisan 6 – 8 hónapra van szükség. Az elvárható színvonalú betegellátás nem az ágyszámok függvénye. Az aktív ágykapacitás gazdálkodást a kórházak menedzsmentjének kezébe kellene adni. Jó irány a megyei egészségügyi és gazdasági Bizottságok létrehozása

3 Az adósságmentes gazdálkodás felé…
A kórházak permanens adósság termeléséért nem tehető kizárólagosan felelőssé a gazdasági - műszaki terület! A gazdasági – műszaki terület létszámában az ágazati létszám 10%-át, bérköltségben pedig 7-8 százalékát jelenti. Egy lehetséges opció e létszám 10 000 fővel való csökkentése, ami a jelenlegi létszám 40%-át jelenti. Ezzel elérhető megtakarítás éves szintem maximum 10 milliárd forint. Figyelembe kell azonban venni azt, hogy a feladatok mennyisége nem csökken a létszám leépítéssel együtt, így a jövőben ezeket a feladatokat már nem minimálbéres közalkalmazottakkal, hanem kiszervezett formában, piaci árakon kell biztosítani, amelyek nyilvánvalóan magasabbak lesznek mint az elért megtakarítás. Amíg a kórházak egy súlyszám előállításához szükséges önköltsége magasabb, mint az érte kapott finanszírozás, a null szaldós gazdálkodásnak nincs reális esélye. Az önköltséget viszont alapvetően a bér és a szakmai anyagok determinálják… A kórházi önköltség belső szakmai szabályokkal csökkenthető lenne. Ezek közül a legfontosabbak: belső diagnosztikai igénybevételek, ápolási idő, egynapos ellátások, stb. Ennek mértéke nehezen határozható meg, de 2-3 százalékos önköltség csökkentés a magasabb progresszivitású ellátások körében elérhető. Megjegyzendő, hogy vannak intézmények, ahol ezt a gyakorlatot már alkalmazzák.

4

5 Az adósságmentes gazdálkodás felé…
Az egészségügyi ellátások költségeit arányaiban a dologi költségek 80 százalékában a betegellátáshoz közvetlenül felhasznált költségek (gyógyszerek, vegyszerek, implantátumok, szakmai- és egyszer használatos anyagok, egészségügyi szolgáltatások) teszik ki. Ezek szakmai összetételére elsődleges ráhatása a betegellátásban dolgozó orvosoknak van. A beszállítói ajánlatok elsődlegesen az egyes szakmai osztályokon jelennek meg. Folyamatos konfliktus áll fenn a szakmai és a gazdasági érdekek között és nem a gazdasági érdekek állnak nyerésre. Tekintettel arra, hogy a szakmai anyagok és a költségek felhasználásban erős és közvetlen az érdekeltség, a kórház gazdasági érdekei háttérbe szorulnak. E gyakorlat kiszűrésével az ellátó rendszer szintjén több tíz milliárdos nagyságrendű megtakarítások volnának lehetségesek, de az új, olcsóbb eszközök és anyagok bevezetésével szemben - komoly szakmai érvek és bizonyítékok mögé rejtett – ellenállást kell leküzdeni, amelyre a tervezett központosított beszerzések sem fognak megoldást jelenteni.

6 Forrásteremtés „belülről”…
Érdemi belső forrás átcsoportosítással az ellátás önköltsége és az ellátásra jutó finanszírozás különbsége csökkenthető A HBCs revízió nem csak elengedhetetlenül szükséges, de igen jelentős belső forrás átcsoportosításra is ad lehetőséget Évente átlagosan 9 milliárd forintot költ az OEP a „vatta” HBCS-k finanszírozására További évi 8 milliárdos forrás felszabadítást eredményezne azon nem műtétes HBCS-k átirányítása a járóbeteg szakellátásba, amelyek megfelelő szakmai háttér esetében ambulánsan is elláthatóak. A besorolási szabályok szigorításával meg kell akadályozni azt, hogy a beteg ellátása szempontjából nem releváns beavatkozások, vagy BNO hivatkozások révén egyes ellátások magasabb súlyszámú ellátási esetként kerülhessenek elszámolásra Mindezek révén összesen éves szinten 35 – 40 milliárd forint forrás lenne felszabadítható, amellyel a jelenleg alulfinanszírozott HBCS tételek súlyszám összege növelhető.

7 Forrásteremtés „belülről”…
Több figyelmet a járóbeteg szakellátásra! Az akív fekvő kassza csak egy jól finanszírozott, megfelelő ellátási körülményeket biztosító járóbeteg szakellátás megléte esetén tehermentesíthető A járóbeteg szakellátásban is itt az ideje a finanszírozás revíziójának. A beavatkozás szintű finanszírozási gyakorlatot az ellátás alapú finanszírozásnak kellene átvennie. (pl. Járó hbcs) A kórházi továbbküldést a defintív ellátást preferáló finanszírozás eszközével kell motiválni. Mindazon ellátásokat kifejezetten tiltani kell az aktív fekvő ellátásban, amelyek ambulánsan is teljesíthetőek, ugyanis a járóban olcsóbb, de a fekvőben többet lehet érte kapni… A külső rendelésre (pl. háziorvos) végzett diagnosztikai vizsgálatokat finanszírozási szabályokkal illetve kvóták bevezetésével célszerű lenne korlátozni, ami átlagosan 10%-os igénybevétel csökkenést eredményezne, ami pontszám, illetve lebegő díjtétel növekedést jelenthet.

8 Forrásteremtés „belülről”…
A szociális indokú aktív fekvőbeteg ellátást vissza kell szorítani a finanszírozás szabályozó eszközeivel. Csak a tényleges ellátáshoz szükséges időt töltsék a betegek az aktív osztályokon Az indokolt aktív rehabilitáció mielőbbi elérhetőségének érdekében a finanszírozási moratóriumat (3-5 nap) el kell törölni. Szabályozni szükséges a kórházak közötti feladat megosztást egy beteg ellátása során. Célszerű lenne a magasabb progresszivitási szintre továbbküldött beteg finanszírozásának jelenlegi gyakorlatát újra gondolni.

9 Összefoglalás A finanszírozás szabályainak átfogó revíziója eredményeként várhatóan éves szinten nagyságrendileg 60 milliárd forint konverziójára van lehetőség. Ebből az összegből 10 milliárd forintot indokolt lenne a járóbeteg szakellátás ellátási pontértékeinek szelektív emelésére, illetve a definitív ellátás pozitív ösztönzésére fordítani. Ez 6,7 milliárd pont mennyiségű finanszírozás elmozdulást jelnetene egy évben. Az aktív fekvőbeteg szakellátásban éves szinten az 50 milliárd forint 333,300 súlyszám átcsoportosítására adna lehetőséget, elsősorban a jelenleg alul finanszírozott HBCs-k körében alkalmazandó súlyszám emelés formájában.

10 Köszönöm a megtisztelő figyelmet