A települések gazdálkodásának pénzügyi eszközei Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 4 /201.

Az előadások a következő témára: "A települések gazdálkodásának pénzügyi eszközei Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 4 /201."— Előadás másolata:

1 A települések gazdálkodásának pénzügyi eszközei Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 201 4 /201 5, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu

2 A helyi önkormányzatok feladatrendszere Önkormányzati feladat- és hatáskörök Önkormányzati hatósági ügyek Kötelező feladatok Mötv.-ben meghatározott feladatok Ágazati törvényekben meghatározott feladatok Önként vállalt feladatok Helyi népszavazással vállalt feladatok A képviselő-testület döntésével vállalt feladatok Államigazgatási feladat- és hatáskörök 2 Az önkormányzatok feladatrendszere

3 3 Kötelező önkormányzati feladatok Csak törvény állapíthat meg – forrás biztosításával egyidejűleg; Csak törvény állapíthat meg – forrás biztosításával egyidejűleg; Differenciálás kötelező; Differenciálás kötelező; Mötv. 13. § (felsorolás nem teljes körű); Mötv. 13. § (felsorolás nem teljes körű); Ágazati törvények Ágazati törvények –Pl. ivóvíz-szolgáltatás, szemétszállítás, egészségügyi alapellátás, óvodai ellátás

4 4 Önként vállalt feladatok Feltételei: Feltételei: –Jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos hatáskörébe; –Nem veszélyeztetheti a kötelező feladat ellátását; –Csak saját bevétel vagy erre rendelt külön forrás terhére

5 5 A feladatellátás módjai Költségvetési szerv, nonprofit szervezet alapításával; Költségvetési szerv, nonprofit szervezet alapításával; Gazdálkodó szerv (pl. gazdasági társaság); Gazdálkodó szerv (pl. gazdasági társaság); Társulás útján; Társulás útján; Szerződés kötésével (természetes vagy jogi személlyel is) Szerződés kötésével (természetes vagy jogi személlyel is)

6 6 Államigazgatási feladat- és hatáskörök Csak a helyben gyakran előforduló ügyek (pl. szociális, polgári védelmi, katasztrófa- elhárítási); Csak a helyben gyakran előforduló ügyek (pl. szociális, polgári védelmi, katasztrófa- elhárítási); Forrását központi költségvetés biztosítja; Forrását központi költségvetés biztosítja; Elláthatja: polgármester, jegyző, hivatali ügyintéző Elláthatja: polgármester, jegyző, hivatali ügyintéző

7 7 A feladatfinanszírozás rendszere A normatív finanszírozást felváltó rendszer; A normatív finanszírozást felváltó rendszer; Központi költségvetési támogatások legnagyobb hányada – kötelező feladatokhoz; Központi költségvetési támogatások legnagyobb hányada – kötelező feladatokhoz; Megállapítás módja Megállapítás módja –Feladatmutatók alapján –Adóerő-képesség figyelembe vételével; Támogatási jogcímek Támogatási jogcímek

8 8 A gazdálkodás szabályrendszere, korlátai Önálló gazdálkodás, korlátokkal; Önálló gazdálkodás, korlátokkal; Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás korlátai; Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás korlátai; Adósságrendezési eljárás; Adósságrendezési eljárás; Költségvetési szervek alapítása és gazdálkodása Költségvetési szervek alapítása és gazdálkodása

9 9 Az önkormányzatok költségvetése A költségvetés tervezése; A költségvetés tervezése; Költségvetési rendelet elfogadása; Költségvetési rendelet elfogadása; Beszámoló a költségvetés végrehajtásáról (zárszámadási rendelet) Beszámoló a költségvetés végrehajtásáról (zárszámadási rendelet)

10 10 Helyi önkormányzati gazdálkodás Államháztartás egyik alrendszere Államháztartás egyik alrendszere Tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik Tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik –Önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik –Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat –Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat kiegészítő támogatásra jogosult (ÖNHIKI) Nagyobb létszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg törvény Nagyobb létszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg törvény

11 11 Az önkormányzatok bevételi forrásai 1. Saját bevételek (helyi adók, átvett pénzeszközök) 2. Átengedett központi adók Állami (felsőbb szintű regionális) támogatások: 3. Feladat alapú (normatív) állami támogatások 4. Egyéb állami támogatások (címzett, cél, központosított és kiegészítő) 5. Hitel

12 A települések saját helyi bevételeinek fajtái, gazdálkodási szerepük

13 13 Helyi önkormányzati gazdálkodás Államháztartás egyik alrendszere Államháztartás egyik alrendszere Tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik Tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik –Önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik –Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat –Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat kiegészítő támogatásra jogosult (ÖNHIKI) Nagyobb létszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg törvény Nagyobb létszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg törvény

14 14 1. Saját bevételek Közvetlen érdekeltséget teremtenek a helyi közösség és az önkormányzat között Közvetlen érdekeltséget teremtenek a helyi közösség és az önkormányzat között Nagyfokú gazdasági önállóságot is biztosítanak Nagyfokú gazdasági önállóságot is biztosítanak –Ezek felhasználásáról saját hatáskörben dönthetnek Saját bevételek (2007: önk. bev. 45–46%-a) Saját bevételek (2007: önk. bev. 45–46%-a) –Törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adóbevételek –Egyéb nem adójellegű saját helyi bevételek Saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon hasznosításából származó bevételek Saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon hasznosításából származó bevételek Átvett pénzeszközök Átvett pénzeszközök Önkormányzati vagyon hozadékból származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj): Egyéb (működési, ár- és díj-) bevételek Egyéb (működési, ár- és díj-) bevételek Az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei Az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei

15 15 Helyi adóbevételek Fontos szerepe van a helyi adónak (gazdasági önállósulás egyik eszköze) Fontos szerepe van a helyi adónak (gazdasági önállósulás egyik eszköze) 1990. évi tv.: 1990. évi tv.: –Önk. kivethet helyi adót, de senkinek sem kötelező (népesség vonzására, gazdaság vonzására, stb.) –Eldöntheti az önkormányzat, hogy kit terheljen jobban –Törvény szabályozza az adó mértékének felső határát, az alkalmazható adók körét stb. Az önkormányzat által megállapított helyi adókból befolyt összegek nagysága azonban nem befolyásolhatja az önkormányzatok részére költségvetési törvényben megállapítható állami támogatás mértékét Az önkormányzat által megállapított helyi adókból befolyt összegek nagysága azonban nem befolyásolhatja az önkormányzatok részére költségvetési törvényben megállapítható állami támogatás mértékét

16 16 Korlátozott adózási autonómia Nem létezik minden szempontból jó helyi adó  települési önkormányzatok bevételeiben a helyi adók általában csekély szerepet játszanak (2007: önk. bev. 17%-a) Nem létezik minden szempontból jó helyi adó  települési önkormányzatok bevételeiben a helyi adók általában csekély szerepet játszanak (2007: önk. bev. 17%-a) Helyi kormányzatok adóztatási mozgástere (adózási autonómia) általában erősen korlátozott Helyi kormányzatok adóztatási mozgástere (adózási autonómia) általában erősen korlátozott –Vagy a központi szabályozások megkötik az önkormányzatok kezét –Vagy ahol ilyen adók kivetésére nagyobb az elvi lehetőség, a központi magas adóterhek szabnak ennek határt

17 17 Adóztatás alapelvei Méltányosság: horizontális és vertikális értelemben egyaránt biztosítandó Méltányosság: horizontális és vertikális értelemben egyaránt biztosítandó –Horizontális méltányosság: az embereknek ugyanazon körülmények között azonos adóterheket kell viselniük –Vertikális méltányosság: az adórendszernek tükrözni kell az adóalanyok fizetőképességét –E két elv egyidejű érvényesítése sokszor komoly nehézségekbe ütközik Hatékonyság Hatékonyság –Különböző szintű (központi, regionális, helyi) adóknak és különböző adónemeknek konzisztens rendszert kell alkotnia (nem lehet az egésztől függetlenül kezelni) –Fontos, hogy mit adóztassunk, mi legyen az a bázis, amire az adót kivetik

18 18 Helyi adóval kapcsolatos alapkérdések A hazai helyi kormányzatok által alkalmazott adófajták: A hazai helyi kormányzatok által alkalmazott adófajták: –Vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó –Kommunális jellegű adók –Helyi iparűzési adó Ki az adó alanya? Ki az adó alanya? –Kinek kell fizetni? Mi az adó tárgya? Mi az adó tárgya? –Mire vetik ki az adót? Mi az adó alapja? Mi az adó alapja? –Mi alapján számítják ki Mértéke? Mértéke? –A törv-ben a max értékek vannak benne Milyen mentességet lehet kapni? Milyen mentességet lehet kapni? –Mennyiségi mentesség: pl. NATO szervek, Eü-i intézmények mentesek –Tárgyi mentesség: pl. laktanyák az ingatlanadó alól

19 19Építményadó Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek és épületrészek után vethető ki Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek és épületrészek után vethető ki Mértékét differenciáltan állapíthatja meg az önkormányzat Mértékét differenciáltan állapíthatja meg az önkormányzat Tárgya: épület, építmény (lakó- v nem lakóép.) Tárgya: épület, építmény (lakó- v nem lakóép.) Alany: tulajdonos (tulajdoni hányad szerint) Alany: tulajdonos (tulajdoni hányad szerint) Alap: Alap: –Nagysága: hasznos alapter hány m² (max 900 Ft/ m²/év) –Forgalmi értéke alapján(ritkább) – (max a forg ért 3%-a) Mentesség: szükséglakások Mentesség: szükséglakások

20 20Telekadó Település területén minden beépítetlen földrészlet, telek adóköteles Település területén minden beépítetlen földrészlet, telek adóköteles Mentességek, kedvezmények körét központi jogszabály állapítja meg, de az adó mértékét az önkormányzatok bizonyos keretek között differenciálhatják Mentességek, kedvezmények körét központi jogszabály állapítja meg, de az adó mértékét az önkormányzatok bizonyos keretek között differenciálhatják Tárgya: üres, beépítetlen földre vethető ki Tárgya: üres, beépítetlen földre vethető ki Alany: tulajdonos Alany: tulajdonos Alap: Alap: –m²-be számított terület (max 200 Ft/m²/év) –Forgalmi érték (max 3%/év) A vagyoni típusú adók egymást kizáró adók, a kettő egyszerre nem vethető ki,  telek után is és ház után is egyszerre nem lehet adót fizetni A vagyoni típusú adók egymást kizáró adók, a kettő egyszerre nem vethető ki,  telek után is és ház után is egyszerre nem lehet adót fizetni

21 21 Kommunális adó Kommunális adó: Kommunális adó: –Helyi önkormányzat magánszemélyek és vállalkozások terhére állapíthat meg –Alapja lehet építmény, vagy telek tulajdon, továbbá nem lakáscélú bérleti jogviszony –Felső határát törvény állapítja meg –Magánszemély vagy építménye vagy telke után fizet, de ha van bérlő, akkor ő –Az adó tárgya: az épület v telek (darabonként kell fizetni, mérettől függetlenül) évi max 12000 Ft/db (nem szemétszállítással egyenlő) Vállalkozások: telephely alapján db számra (korrigált foglalkoztatotti létszámmal kell beszorozni) 2000 Ft/foglalkoztatotti egyenérték Vállalkozások: telephely alapján db számra (korrigált foglalkoztatotti létszámmal kell beszorozni) 2000 Ft/foglalkoztatotti egyenérték

22 22 Idegenforgalmi adó Összefüggésben a turizmussal Összefüggésben a turizmussal Minden olyan személy köteles fizetni, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos, és legalább egy vendégéjszakát a településen eltölt, továbbá azok az épülettulajdonosok, akik olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülettulajdonnal rendelkeznek, ami nem minősül lakásnak Minden olyan személy köteles fizetni, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakos, és legalább egy vendégéjszakát a településen eltölt, továbbá azok az épülettulajdonosok, akik olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülettulajdonnal rendelkeznek, ami nem minősül lakásnak Alanya: Alanya: –Vendég fizetheti a szállásdíj max 4 %-át (max 300 Ft/vendégéjszaka, diákigazolvánnyal rendelkezők és a 18 éven aluliak alanyi jogon mentesek) a szállásadó szedi be vendégenként Tulajdonos Tulajdonos –Ha van üdülő, akkor fizet az alapter. alapján (900 Ft/ m²/év) Vagy ez, vagy az van Vagy ez, vagy az van

23 23 Helyi iparűzési adó Önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytatók kötelesek e tevékenység után iparűzési adót fizetni, ha ez a tevékenység nyereség, illetve jövedelem megszerzésére irányul Önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytatók kötelesek e tevékenység után iparűzési adót fizetni, ha ez a tevékenység nyereség, illetve jövedelem megszerzésére irányul Az adó mértékét a törvényben meghatározott felső határ figyelembevételével az önkormányzatok állapítják meg Az adó mértékét a törvényben meghatározott felső határ figyelembevételével az önkormányzatok állapítják meg –Alap: vállalkozás fizeti, mindenféle, aki adott településen vmilyen tevékenységet végez. A nettó árbev max 2%-a. az árbevételt csökkenteni kell a különféle kiadásokkal, és ezután lehet az a max 2%-a. Ha valaki ideiglenes vállalkozói tevékenységet végez, akkor napidíjat határoznak meg (max 5000 ft/nap). Pl. Gödöllőn 3 napig akár a búcsúk Ha valaki ideiglenes vállalkozói tevékenységet végez, akkor napidíjat határoznak meg (max 5000 ft/nap). Pl. Gödöllőn 3 napig akár a búcsúk Ha egy vállalkozásnak két telephelye van, akkor megoszthatja v helyi adót kiadásait a 2 telephelye alapján. Pl. létszám alapján (10 fő= 1/3, 20 fő=2/3) Ha egy vállalkozásnak két telephelye van, akkor megoszthatja v helyi adót kiadásait a 2 telephelye alapján. Pl. létszám alapján (10 fő= 1/3, 20 fő=2/3) 3200-ból: 2500-2600 már kivet építkezési adót. Ott nincs, ahol nincsenek helyi vállalkozások (aprófalvakban) 3200-ból: 2500-2600 már kivet építkezési adót. Ott nincs, ahol nincsenek helyi vállalkozások (aprófalvakban)

24 24 A nem adójellegű saját helyi bevételek szerepe a települések gazdálkodásában

25 25 Saját tevékenységből származó bevételek Különböző működési bevételek, térítési díjak, felhalmozási bevételek, termékek, szolgáltatások díjbevétele Különböző működési bevételek, térítési díjak, felhalmozási bevételek, termékek, szolgáltatások díjbevétele Saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj Saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj –Ha az önkormányzatnak van vállalkozása  annak bevétele (részvénytársaság esetében: osztaléka) –Önkormányzati vagyon kezeléséből származó bevétel  bérleti díjak, bérleti jogok

26 26 Saját tevékenységből származó bevételek A pénzügyi, vagyoni befektetések egyik gyakori formája A pénzügyi, vagyoni befektetések egyik gyakori formája –Az önkormányzati vállalkozás –Gazdasági társaságokban, vállalkozásokban megjelenő önkormányzati részesedés Helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti Helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti –Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet csak részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét

27 27 Szolgáltatás használatáért fizetett díjak A helyi közszolgáltatások finanszírozásának gyakori módja: a használóval megfizettetik a szolgáltatás díját, árát A helyi közszolgáltatások finanszírozásának gyakori módja: a használóval megfizettetik a szolgáltatás díját, árát –Ha a fogyasztás egyedileg történik –Az elfogyasztott mennyiség mérhető (nem kizáró feltétel) Vízellátás, áramszolgáltatás, tömegközlekedés Vízellátás, áramszolgáltatás, tömegközlekedés Pénzügyi, hatékonysági szempontból a használati díj előnye: akik nem hajlandók fizetni a szolgáltatásért, a fogyasztók köréből kizárhatók. Pénzügyi, hatékonysági szempontból a használati díj előnye: akik nem hajlandók fizetni a szolgáltatásért, a fogyasztók köréből kizárhatók. –Bizonyos városi szolgáltatások esetében ez technikailag lehetetlen (pl. közvilágítás)

28 28 Szolgáltatás használatáért fizetett díjak Kérdések: Kérdések: –Nehéz meghatározni, mely szolgáltatásoknál eredményes ez a finanszírozási mód (a kör a technikai fejlődéssel időről, időre változhat) –A használati díjak kivetésének kérdései A használati díjak: jó és hatékony fizetési mód A használati díjak: jó és hatékony fizetési mód –De: szolgáltatások teljes körére nem alkalmazható –Nemzetközi gyakorlatban egyre nő a szerepe a bevételi források között

29 29 A díjtételek meghatározásának módjai Átlagköltség: egyszerű, a költségvetés egyensúlya biztosított, de általában nem elég hatékony Átlagköltség: egyszerű, a költségvetés egyensúlya biztosított, de általában nem elég hatékony Marginális költségek (közgazdászok inkább ezt ajánlják) Marginális költségek (közgazdászok inkább ezt ajánlják) –Egyes szolgáltatások marginális költsége idő s térspecifikus (pl. az áramszolgáltatás költsége napszaktól, hónaptól, a fogyasztók földrajzi elhelyezkedésétől függően változó) –Egyesek: ezt a különbséget az áraknak tükröznie kell, mások: a méltányosság elvére hivatkozva ellenzik ezt –Tartósan átlagköltség alatti marginális költségek  a szolgáltatás deficitessé válhat (ilyenkor egy lehetséges megoldás a deficitet más bevételi forrásból pótlása) Meghatározott összeget a szolgáltatás igénybevételi jogért (függetlenül a tényleges igénybevételtől) Meghatározott összeget a szolgáltatás igénybevételi jogért (függetlenül a tényleges igénybevételtől) –Az alapdíj emelkedhet a szolgáltatás színvonala, illetve a fogyasztás mennyisége függvényében Ún. diszkriminatív ár: ugyanabban a településben a díjtételek használónként eltérőek (pl. iparvállalatok, háztartások a vízhasználatért) Ún. diszkriminatív ár: ugyanabban a településben a díjtételek használónként eltérőek (pl. iparvállalatok, háztartások a vízhasználatért) –Támogatásnak közvetett formája: a kedvezményezett a fogyasztás mértékével arányosan kapja a támogatást

30 30 Átvett pénzeszközök: teljes mértékben átengedett bevételek Önkormányzatokat megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel Önkormányzatokat megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel Települési önkormányzat által kiszabott bírságnak szintén teljes összege az adott település bevételeit növeli Települési önkormányzat által kiszabott bírságnak szintén teljes összege az adott település bevételeit növeli Helyi önkormányzat más bevételei Helyi önkormányzat más bevételei –Privatizációs bevételek: különböző föld- és ingatlaneladások –Helyi önkormányzatok másik önkormányzattól, gazdálkodó szervektől, a lakosságtól, állami szervektől beruházási és működési célra átvett pénzeszközök (pl. városgazdálkodási, v. hulladékszállító cég)

31 31 Átvett pénzeszközök: megosztott bevételek (állammal) Önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada Önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada –Területi környezetvédelmi hatóság által kiszabott, de a település területét érintő bírságból befolyt összegnek viszont csak 30 %-a az illetékes település önkormányzatáé Illetékek: különböző (pl. örökösödési, lakásszerzési) illetékek bizonyos hányada (2007: önk. bev. 1%-a) Illetékek: különböző (pl. örökösödési, lakásszerzési) illetékek bizonyos hányada (2007: önk. bev. 1%-a) –Megyei, fővárosi illetékhivatalok által beszedett illetékek 50–50 %-ban oszlanak meg a központi költségvetés és a megyei fővárosi önkormányzatok között –Ingatlan-nyilvántartási illetéknek pedig 90 %-a kerül a központi költségvetésbe és csak 10 %-a marad az önkormányzatoknál

32 32 Az önkormányzati gazdálkodás egyéb pénzügyi eszközei

33 33 2. Átengedett központi adók Adójellegű bevételek, de nem az önkormányzatok saját forrásai között szerepelnek Adójellegű bevételek, de nem az önkormányzatok saját forrásai között szerepelnek –Nagyságukra a helyi kormányzatnak nincs hatása Az átengedés mértékét az Országgyűlés által elfogadott központi adótörvények határozzák meg Az átengedés mértékét az Országgyűlés által elfogadott központi adótörvények határozzák meg Az átengedés célja: Az átengedés célja: –Önkormányzatok anyagi lehetőségének a helyi jövedelmekkel való összekapcsolása –Központi és önkormányzati költségvetés/ek/ arányos alakulásának biztosítása

34 34 Állami támogatás versus átengedett adók A központi adók egy részének önkormányzatok részére történő átengedése, az átengedés mértékének növelése, csökkentése makroszinten nem jelent az önkormányzatoknak több, vagy kevesebb forrást, csak az egyes önkormányzatok közötti eltérő allokációt A központi adók egy részének önkormányzatok részére történő átengedése, az átengedés mértékének növelése, csökkentése makroszinten nem jelent az önkormányzatoknak több, vagy kevesebb forrást, csak az egyes önkormányzatok közötti eltérő allokációt Valójában az állami hozzájárulás is a központi adók (újra) elosztása, de nem a képződés helye szerint, hanem a feladatokat jobban kifejező más mutatók alapján Valójában az állami hozzájárulás is a központi adók (újra) elosztása, de nem a képződés helye szerint, hanem a feladatokat jobban kifejező más mutatók alapján

35 35 Állami támogatás versus átengedett adók Elvileg bármely központi adó – keletkezés helye szerinti – részbeni vagy teljes átengedése szóba jöhet, ha az (strukturálisan is) összhangban van az önkormányzatok feladataival és az adó településenkénti számbavétele, valamint eljuttatása technikailag is megoldható Elvileg bármely központi adó – keletkezés helye szerinti – részbeni vagy teljes átengedése szóba jöhet, ha az (strukturálisan is) összhangban van az önkormányzatok feladataival és az adó településenkénti számbavétele, valamint eljuttatása technikailag is megoldható Keletkezés helye szerinti elszámolás  állami támogatás mértékének csökkenése nemzetgazdasági szinten  a települések közötti differenciák növekedése Keletkezés helye szerinti elszámolás  állami támogatás mértékének csökkenése nemzetgazdasági szinten  a települések közötti differenciák növekedése

36 36Adófajták A nyugati országokban általában három adótípus ill. ezek kombinációja szerepel A nyugati országokban általában három adótípus ill. ezek kombinációja szerepel –Vagyonadó –Jövedelemadó –Forgalmi, ill. fogyasztási adó Az adók szerkezete országonként jelentős differenciát mutat Az adók szerkezete országonként jelentős differenciát mutat –Helyi kormányzatok összes adóbevételén belül az egyes adófajták súlya eltér –Vagyonadó: Anglia, Írország (Kanada és Ausztrália) –Jövedelemadó: skandináv országok –Forgalmi adó: USA, ritkábban

37 37Vagyonadó Ingatlanokra, általában a földre és épületekre vetik ki Ingatlanokra, általában a földre és épületekre vetik ki Előny: Előny: –Stabil, jól tervezhető bevételi forrás (ingatlanok helyben maradnak akkor is, ha a tulajdonos változik) Hátrány: Hátrány: –Adóalap nem követi az inflációt, nem növekszik olyan gyorsan, mint a jövedelem –Ingatlanok értékelése meglehetősen költséges eljárás  újraértékelésre csak ritkán, több évenként kerül sor  Becsült érték többnyire jóval alacsonyabb a piaci értéknél (sok esetben ezt az adókulcs emelésével próbálják ellensúlyozni)

38 38Jövedelemadó Pénzügyi szempontból jó bevételi forrás Pénzügyi szempontból jó bevételi forrás Ha az adó kivetésének módját, az adókulcs mértékét, központilag szabályozzák és a mértékére a helyi kormányzatnak nincs hatása, akkor ez az adófajta a nemzetközi gyakorlatban nem számit helyi adónak Ha az adó kivetésének módját, az adókulcs mértékét, központilag szabályozzák és a mértékére a helyi kormányzatnak nincs hatása, akkor ez az adófajta a nemzetközi gyakorlatban nem számit helyi adónak Ha a központi kormányzat az adóbevételeinek egy részét átengedi, az átengedett rész egyfajta állami támogatásnak minősül Ha a központi kormányzat az adóbevételeinek egy részét átengedi, az átengedett rész egyfajta állami támogatásnak minősül Előnye Előnye –Bevétel a jövedelem emelkedésével progresszíven nő Hátránya Hátránya –Túlzott területi differenciálódást idéz elő –Szegényebb települések: alacsony színvonalú települési szolgáltatások  gazdagok elköltöznek  önkormányzat még kevesebb bevételre tesz szert  kieső bevétel pótlására emeli az adókulcsot , újabb migráció követ. –Végeredmény: különböző társadalmi csoportok, rétegek területi elkülönülése (gazdag–szegény települések)

39 39 Forgalmi, ill. fogyasztási adó Kiadásokat adóztatja meg Kiadásokat adóztatja meg Egyesek szerint: nagy forgalmat lebonyolító települések indokolatlanul több bevételhez jutnak, mint azok, akik esetleg erre jobban rászorulnának Egyesek szerint: nagy forgalmat lebonyolító települések indokolatlanul több bevételhez jutnak, mint azok, akik esetleg erre jobban rászorulnának De: forgalmi, ill. fogyasztási adó mellett szól, hogy a vásárlás során a városi szolgáltatásokat olyanok is igénybe veszik, akik nem viselik azok terheit, mert más településben laknak De: forgalmi, ill. fogyasztási adó mellett szól, hogy a vásárlás során a városi szolgáltatásokat olyanok is igénybe veszik, akik nem viselik azok terheit, mert más településben laknak

40 40 Átengedett központi adók Magyarországon Gépjárműadó 40 %-a; Gépjárműadó 40 %-a; A gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a; A gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a; A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni SZJA100%-a A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni SZJA100%-a –Termőföld bérbeadásából származó adó, vagyis ennek 100 %- a azt a települést illeti meg, ahol a földterület fekszik

41 41 Átengedett bevételek főbb fajtái Magyarországon: gépjárműadó M é rt é ke: ö nkorm á nyzat k é pviselő-test ü lete rendeleti ú ton M é rt é ke: ö nkorm á nyzat k é pviselő-test ü lete rendeleti ú ton Belföldi gépjárművek adójának mértékét – e törvény keretei között – a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg Belföldi gépjárművek adójának mértékét – e törvény keretei között – a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg Belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adóból a törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 40 %-a marad a településen Belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adóból a törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 40 %-a marad a településen Ha a képviselő-testület az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel az önkormányzatot illeti. Ha a képviselő-testület az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel az önkormányzatot illeti. Gépjárműadó: Gépjárműadó: –Autó teljesítménye –Autó kora alapján

42 42 Átengedett bevételek főbb fajtái Magyarországon: SZJA Személyi jövedelem adó bizonyos hányada: Személyi jövedelem adó bizonyos hányada: 40%-a meghatározott felosztásban → ez nem marad mind helyben: 8 % helyben, 32%-a a települési önkormányzatok jövedelem differenciálódására. Elosztják az országban úgy hogy a szegényebb települések többet kapjanak. 8+50-60% 40%-a meghatározott felosztásban → ez nem marad mind helyben: 8 % helyben, 32%-a a települési önkormányzatok jövedelem differenciálódására. Elosztják az országban úgy hogy a szegényebb települések többet kapjanak. 8+50-60% Jó helyi adó lehetne (ösztönző a minél jobb munkára, minél nagyobb bevételre) amorf területi kiegyenlítő. Jó helyi adó lehetne (ösztönző a minél jobb munkára, minél nagyobb bevételre) amorf területi kiegyenlítő. Önkorm.: r é szesed é s az á lland ó lakosaik á ltal befizetett SZJA-b ó l Önkorm.: r é szesed é s az á lland ó lakosaik á ltal befizetett SZJA-b ó l Mértéke: törvény állapítja meg Mértéke: törvény állapítja meg –Á llandóan változik (1998 ó ta adó 40 %-a) Ö nkorm-k k é t csatorn á n kereszt ü l Ö nkorm-k k é t csatorn á n kereszt ü l –Á tengedett SZJA-r é szesed é s –Ha r é szesed é s < településtípusonként meghatározott mérték  kiegészítés mértéke: állandó népesség után t ö rv é nyileg

43 43 Állami (felsőbb szintű regionális) támogatások Állami támogatásnak kettős funkciója Állami támogatásnak kettős funkciója 1.Települések közötti túlzott különbségek kiegyenlítése 2.Helyi források kiegészítése (csak részben helyinek tekinthető közszolgálati feladatok): főleg ahol amelyeknél bizonyos minimumszínvonal garantálása szükséges (pl. alapoktatás)

44 44 Állami támogatások aránya az önkormányzati bevételekben Országonként nagyon eltérő képet mutat: 20-30 %-tól a 95 %-ig Országonként nagyon eltérő képet mutat: 20-30 %-tól a 95 %-ig Nehéz meghatározni a helyes arányokat Nehéz meghatározni a helyes arányokat Egyesek: állami források magas aránya korlátozza a települések gazdasági önállóságát Egyesek: állami források magas aránya korlátozza a települések gazdasági önállóságát Mások: nem annyira a bevétel eredete, mint annak szabad felhasználhatósága a döntő az autonómia szempontjából Mások: nem annyira a bevétel eredete, mint annak szabad felhasználhatósága a döntő az autonómia szempontjából

45 45 Állami támogatások Magyarországon Önálló önkormányzati gazdálkodás feltétele: központi állami költségvetésből kapott támogatások döntő hányada Önálló önkormányzati gazdálkodás feltétele: központi állami költségvetésből kapott támogatások döntő hányada –Előre kiszámítható módon –Helyi bevételek alakulásától függetlenül Lényegi változás a tanácsrendszerhez: állami támogatások alanyi jogon megilletik az önkormányzatokat, amennyiben a támogatásra jogosító feltételeknek megfelelnek Lényegi változás a tanácsrendszerhez: állami támogatások alanyi jogon megilletik az önkormányzatokat, amennyiben a támogatásra jogosító feltételeknek megfelelnek Állami támogatások fajtái: Állami támogatások fajtái: –Feladat alapú, felhasználási kötöttséggel nem járó általános (normatív) állami állami támogatások –Felhasználási kötöttséggel járó egyéb állami (cél)támogatás

46 46 3. Feladat alapú (normatív) állami támogatások Általános (normatív) állami hozzájárulás Általános (normatív) állami hozzájárulás –Általában közvetlenül – felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül – megilleti a helyi önkormányzatokat –Települések alanyi jogon, azonos elvek alapján részesülnek belőle (normatív támogatásnak is szokták nevezni) –Feladat konkrét végrehajtását végző intézményt (pl. iskola) a saját és átengedett bevételből, valamint a normatív állami hozzájárulásokból származó egységes költségvetésből kell finanszírozni –Adott normatív hozzájárulást (pl. szociálpolitikai) tehát nem csak meghatározott célra (pl. szociális feladat) kell és lehet felhasználni –Önkormányzat dönti el, hogy egy feladatot milyen módon és mekkora pénzügyi ráfordítással old meg –Támogatások jogcímeit és fajlagos összegeit a mindenkori költségvetési törvényben az országgyűlés határozza meg mutatószámok alapján

47 47 4. Egyéb állami támogatások (címzett, cél, központosított és kiegészítő) Címzett és céltámogatások Címzett és céltámogatások –Kiemelt fontosságú beruházási feladataik –Egyes központilag kiemelt fontosságú feladat helyi végrehajtását segíti –Lehetőséget ad az állami ellenőrzésre, a helyi kormányzatok befolyásolására –Támogatáshoz jutás általában valamilyen feltételhez kötött Központosított előirányzatok Központosított előirányzatok –Körjegyzőség létrehozásának támogatása, lakossági közműfejlesztés, települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása, helyi kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása Kiegészítő támogatások Kiegészítő támogatások –Önhibáján kívül hátrányos helyzet (forráshiányosság) –Tartósan fizetésképtelenség

48 48 5. Kölcsönök Általában a tőkeigényes szolgáltatások beruházásának fedezésére használják a gyakorlatban Általában a tőkeigényes szolgáltatások beruházásának fedezésére használják a gyakorlatban Egy formája, ha az önkormányzat meghatározott célra kötvényt bocsát ki, amit a beruházás használói vásárolnak meg Egy formája, ha az önkormányzat meghatározott célra kötvényt bocsát ki, amit a beruházás használói vásárolnak meg Általában a felvehető hitelek összegét, vagy összbevételhez viszonyított arányát, központilag korlátozzák annak érdekében, hogy az esetleges túlzott eladósodás ne veszélyeztesse a helyi kormányzat későbbi működőképességét Általában a felvehető hitelek összegét, vagy összbevételhez viszonyított arányát, központilag korlátozzák annak érdekében, hogy az esetleges túlzott eladósodás ne veszélyeztesse a helyi kormányzat későbbi működőképességét

49 49 Hitelek a hazai önkormányzatok esetében Mind működési, mind felhalmozási célra hitelt vehetnek fel, vagy kötvényt bocsáthatnak ki Mind működési, mind felhalmozási célra hitelt vehetnek fel, vagy kötvényt bocsáthatnak ki Pl. a hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással járó évi kötelezettségvállalás mértéke azonban nem haladhatja meg a korrigált saját bevétel 70 %-át Pl. a hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással járó évi kötelezettségvállalás mértéke azonban nem haladhatja meg a korrigált saját bevétel 70 %-át –Ez a szabályozás az eladósodástól kívánja megvédeni az önkormányzatot