„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP 6.2.5 B Magyar Kórházszövetség XXVII.

Az előadások a következő témára: "„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP 6.2.5 B Magyar Kórházszövetség XXVII."— Előadás másolata:

1 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP B Magyar Kórházszövetség XXVII. KongresszusA TÁMOP B-13/ Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködés kialakítása

2 Budai Egészségközpont - Országos Gerincgyógyászati Központ
A forrás felhasználás fejlesztésének kulcsszempontjai – egységes kontrolling, esetszintű fedezet számítás Dr. Papik Kornél ügyvezető igazgató Budai Egészségközpont - Országos Gerincgyógyászati Központ

3 A kontrolling helye a projektben
Vertikális és horizontális integráció A lehető legeredményesebb egészség-szolgáltatások biztosítása a lakóhely közelében A közösség egészségéért összehangolt tervezés és szolgáltatás Az egészség fejlesztésért, megőrzésért felelős állampolgári részvétel támogatása Egészségfejlesztésre koncentráló és betegség- progresszió mentén kiépülő egészségszervezés a lakóhelyközeli szolgáltatásokban Stratégiai intézményfejlesztés és teljesítmény- menedzsment Egységes kontrolling módszertan, és gazdálkodás- irányítás Esetszintű fedezetszámítás Minőségmenedzsment szemlélet Gazdálkodási hatékonyság a területi együttműködés kihasználásával Professzionális intézményirányítás: irányítás-módszertani, és gazdálkodási kompetenciák fejlesztése Erősebb alapellátás, minőségi, egészség- fókuszú szolgáltatás- fejlesztés Meglévő kompetenciák összehangolása, eredményesebb működés Folyamatszemlélet, az integrációs lehetőségek kiaknázása Minőség és eredmény szemlélet Racionális vezetés és gazdálkodás Minőségi döntéshozatal Fenntartható finanszírozás A program két fő fejlesztési ága, nagyon röviden bemutatva – kérdés, hogy milyen mélységbe akar ÁT Úr belemenni a programba – szerintem nem szükséges ennél sokkal mélyebbre menni – az információ itt nagyon zanzásított, nem mutatja be részleteiben a fejlesztési területeket, inkább azok koncepcionális alapjait és a várható kimeneteket – kérdés itt is a konkrétum!

4 Probléma Fenntartható intézményi gazdálkodás árbevétel összköltség
ellátott betegek száma Állandó költségek (pl. épületek, személyzet, orvosi berendezések, menedzsment) Változó költségek (pl. anyagok, gyógyszerek) árbevétel összköltség

5 Kontrolling szintjei Intézményrendszer

6 Mi a kontrolling ? Összetett vezetést támogató funkció
tervezés, célkijelölés költségfelosztás fedezet- és eredmény számítás beszámoló rendszer elemzés, ellenőrzés teljesítmény ösztönzés

7 Kontrolling rendszer célja
Objektív, mérhető, átlátható alapokat adjon a döntéshozók számára Segítse a szakma és a vezetés közötti párbeszédet Tisztázza a felelősséget és befolyásolhatóságot Teremtsen összehasonlíthatóságot egységes beszámoló rendszer intézmények, osztályok és esetek között is

8 Az osztályos kontrollingon túl
Probléma: az intézményi és osztályos költségek és fedezet szinte állandóak a költségcsökkentésre a fűnyíró elvet lehet használni homogénnek tekinti a betegellátást nem tárja fel a rejtett költségokozókat Milyen kérdésekre várunk még választ ? melyik betegek voltak a legköltségesebbek, miért ? függ-e az orvos személyétől az ellátás minősége és költsége ? melyik kezelési protokoll költséghatékony ? milyen hatással van a szövődmény a költségekre és a fedezetre ? jó-e az eszközök kihasználtsága ?

9 Eset szintű fedezetszámítás
Esetszintű fedezet meghatározás módszere az árbevétel rögzítése esetenként közvetlen költségek tételes gyűjtése az egyes esetekre teljesítmény naturáliák pontos meghatározása pl. sebészi idő fajlagosok kiszámítása a költséghelyi költségek alapján pl. egy műtőóra költsége közvetett költségek esetre osztása a teljesítmény*fajlagos költség alapján Aggregált fedezet számítások HBCs-kre, műtéti típusokra a fontosabb költség befolyásolókra (pl. orvosok, kezelés típusok)

10 Ellátási esetek fedezete

11 Műtéti típusok fedezete

12 Műtéti idő orvosonként

13 Műtők kihasználtsága

14 Eredménytermék Kontrolling módszertan egységes kereteinek kidolgozása és fokozatos bevezetése A kontrolling információs háttér bővítése és az elemzési lehetőségek szélesítése Egységes számlatükör a központi fenntartású szakellátásban Egységes osztályos kontrolling módszertan, kézikönyv bevezetés az intézményrendszer felében Esetszintű költséggyűjtés, kontrolling, fedezetszámítás bevezetés 70 kórházi osztályon (12 intézmény) Finanszírozási koncepció, fejlesztési módszertan és tesztelése

15 A projekt várható hatása
Egységes kontrolling az intézményekben, egységes riportrendszer, összehasonlítható, elemezhető gazdálkodási adatok Esetszintű fedezetszámítás alkalmazása A teljesítményorientáció erősítése fenntartói, és intézményi szinten egyaránt A költségtudatosság erősítése az ellátó személyzetben Az ellátórendszer és az ellátók működési hatékonyságának és standardizáltságának javulása A forrásfelhasználás transzparenciája növekszik Rendszerezett módszertan és információs bázis keletkezik a finanszírozási rendszer fejlesztéséhez

16 A jövő

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! TÁMOP B-13/ Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködés kialakítása