Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaNikolett Dudás Megváltozta több, mint 9 éve
1
A mezőgazdasági és a természetvédelmi földhasználat szerkezete (földhasználati zónarendszer)
2
A mezőgazdasági és a természetvédelmi földhasználat
Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a fenntartható (értékőrző) mezőgazdálkodás köztudottan igen szigorú követelményeket állít a magyar mezőgazdaság elé. Az Unió 1942-ben indított közös agrárpolitikája (Common Agricultural Policy, CAP) következtében nálunk is, csakúgy mint Nyugat-Európában, a mezőgazdasági területek nem termelő funkcióinak kell fokozatosan előtérbe kerülni. Nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági termelés és a természetvédelem területileg nem választható el egymástól.
3
A mezőgazdasági és a természetvédelmi földhasználat
Kidolgozott modellek lényege: A nagyüzemi gazdálkodásnak áldozatul esett biotóphálózat (tulajdonképpen ökológiai foltok), az ún zöld folyosók (zöldterületek, védövek, parti sávok, élősövények, erdősávok, fasorok stb.) mint élőhelyek újjáélesztése. A természetközeli élőhelyeket azokon a területeken kell létrehozni, amelyek környezeti szempontból érzékenyek (Environmentally Sensitive Areas; ESA), tehát agroökológiai potenciáljuk egyébként is alacsony. A mezőgazdasági éa természetvédelmi földhasználat összeegyeztetésére már számos modellt kidolgoztak.
4
A mezőgazdasági és a természetvédelmi földhasználat
Magyarország területének három típusú földhasználat kialakítása célszerű: Belterjes (intenzív) termelési célú földhasználat a kedvező agroökológiai potenciál, földhasználati teljesítőképesség, a tájgazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével. Külterjes (extenzív) termelési célú földhasznosítás, mezőgazdasági termelésre viszonylag kedvezőtlen természeti adottságú területeken. Védelmi célú (a víz-, a talaj-, a természet- és a táj védelmét szolgáló) földhasználat. Magyarország területének mezőgazdasági és természetvédelmi földhasználati adottságait vizsgálók három típusú földhasználat kialakítását tartják célszerűnek.
5
Földhasználati zónarendszer (földhasználati piramis)
Természetvédelmi magzónák: a természetvédelmi funkció kizárólagossága, egyéb célú földhasználat teljes tilalma, vagy a védelmi célnak teljes alárendelése. Védelmi zónák, pufferzónák: tájápoló, természet- és környezetvédelmi célú gazdálkodás, környezeti, foglalkoztatási, kulturális és rekreációs funkciókkal. Átmeneti zónák a mezőgazdasági termelés + védelmi és ergyébb funkciók erőteljesebb érvényesítésével, háborítatlan biotóphálózati rendszerekkel. A biotóphálózat zöldterületekből, szabad térségekből, védterületekből, élősövényekből, erdősávokból, fasorokból és egyéb regenerációs zónákból álló rendszer. A kutatók a tanulmányban felmérték az EU-ban zajló különböző intézkedések célterületeit és ehhez igazodó zónarendszert alakítottak ki (földhasználati piramis). A Környezetileg Érzékeny Területek (ESA) rendszerének finanszírozásához az EU-ban a közös költségvetés 50, ill. 75%-os támogatást biztosít.
6
Földhasználati zónarendszer (földhasználati piramis)
Agrárzónák: elsődlegesek a mezőgazdasági termelési funkciók, de érvényesítve az integrált, környezetkímélő gazdálkodás elveit. Művelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukturális és ipari funkciók.
7
Földhasználati zónarendszer (földhasználati piramis)
A zónarendszer első három kategóriája a támogatások (várható) célterülete. Az első zóna a piaci versenykategóriába kerül és a legjobb termőhelyi adottságú területeket foglalja magában.
8
Földhasználati zónarendszer (földhasználati piramis)
9
Földhasználati zónarendszer (földhasználati piramis)
A stratégia célja, hogy a földhasználatot és a természetvédelmet integrálja, a táj adottságainak megfelelően határozza meg a használat és a védelem intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát. Az iparszerű gazdálkodás a földhasználati piramis kategóriahatárait drasztikusan fölfelé mozdította el, figyelmét szinte kizárólag a termelési célú használati funkciókra összpontosította. Feladat, hogy a határokat lefelé mozdítsuk el, csökkentve a belterjes földhasználat (elsősorban szántóművelés) területét, és minden kategóriában a neki megfelelő földhasználati intenzitást, gazdálkodási rendszert szorgalmazzunk.
10
Mezőgazdasági alkalmasság
Az ország területének: 35%-a, mezőgazdasági területének 43%-a kiváló mezőgazdasági adottságú, az összes terület mintegy 10-12%-a, a mezőgazdaság területének közel 6%-a viszont környezeti szempontból kifejezetten érzékeny területeken helyezkedik el. A kutatók az Európai Unióban alkalmazott elvek, különféle térinformatikai eljárások, módszerek eredményeként megállapították: Az ország területének 35%-a, mezőgazdasági területének 43%-a kiváló mezőgazdasági adottságú, az összes terület mintegy 10-12%-a, a mezőgazdaság területének közel 6%-a viszont környezeti szempontból kifejezetten érzékeny területeken helyezkedik el.
12
Mezőgazdasági alkalmasság
A mezőgazdasági termelésre való alkalmasság megítéléséhez 15 mutatót (domborzati, talaj- és klímaparamétereket) használtak, A környezeti érzékenységet pedig 13 mutató (élővilág, talaj, víz) alapján értékelték.
13
Mezőgazdasági alkalmasság
Az ország külterületén levő földrészletek elhelyezhetők egy 0-99 közötti mezőgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. A megalapozó tanulmány készítői ily módon olyan földhasználati zónarendszert alakítottak ki, ahol: a 100-as értékszám alatti területek a védelmi zónákba, a közötti területek a külterjes (extenzív) agrárzónákba, a 125-ös érték fölötti területek pedig a belterjes (intenzív) agrárzónákba javasolhatók. Az ország külterületén levő földrészletek elhelyezhetők egy 0-99 közötti mezőgazdasági alkalmassági és egy 0-99 közötti környezetérzékenységi értékskálán. A mezőgazdasági alkalmassági értékszámból (MÁÉ) kivonták a környezetérzékenységi értékszámot (KÉÉ), majd a különbséghez hozzáadtak 100-at (MAÉ-KÉÉ+100).
17
Szántóterületek megoszlása (ezer ha)
18
Szántóterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben
A szántó művelési ágból kivont területek legnagyobb része gyep művelési ágba kerül változó feltételek, igények esetén könnyen visszafordítható Több, mint 1 millió ha szántóterület csökkenés: olyan termőhelyeken, amelyek a mg. iparosítása előtt nem tartoztak a szántó művelési ágba Jelenlegi 4.7 millió ha szántóterület 50 %-a kimagasló agrár-potenciálú, 10%-a környezeti szempontból érzékeny területen található A legnagyobb agrárpotenciálú és legkisebb környezeti érzékenységű 3.2 millió ha területen intenzív szántók
21
Erdőterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben
Jelenleg: 1.8 millió ha erdőterület (19%-os erdősültség) távlatilag tervezett erdőterület: 2.6 millió ha (28%) Erdőterület 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 2%-a közjóléti rendeltetésű Erdőtelepítési terv: 533 ezer ha legrosszabb gyepterületen és 229 ezer ha legrosszabb szántóterületen
23
Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Gyepek 20%-a domb- és hegyvidéken található, az ország gyep-területének nagyobb része az Alföldön van (1.1 millió ha, 12%) Jó minőségű, intenzív gyep 50 ezer ha, extenzív, gyenge termő-képességű gyep 550 ezer ha, ebből 350 ezer ha-on (talaj)védelmi funkció gazdaságosan hasznosítható fűhozam nem képez.
24
Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Termelési célú gyephasználat: kb. 1 millió ha, ennek 25%-a intenzív (állatartó telepek), 40-45%-a félintenzív, 30-35%-a extenzív hasznosítás (átmenet védelmi gyepterület, puffer terület) Erdővel körülvett, erdőn keresztül megközelíthető gyepek (kiterjedés: 50 ha alatti, teljes ter.: néhány ezer ha, domb- és hegy-vidékek) Hegy- és dombvidéki völgyek oldalában lévő gyepek (több száz ha-os legelőterületek)
25
Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Állatállomány csökkenése gyep, legelő nehezen fenntartható (legelő állatokra vonatkozó agrártámogatás módosítása, vidékfejlesztés) Alullegeltetés: legelő állatok számának csökkenése legelőkre nem jellemző növényfajok betelepülése (bebokrosodás, beerdősülés) Kb. 550 ezer ha gyepterület felülvetett, műtrágyával, vegyszerrel kezelt flóra jóval szegényebb Védett területeken (garantáltan vegyszermentes legelők) extenzív bioállattartás (magyar szürke)
26
Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben
Átmeneti gyepek létesítése: erdőtelepítés max. 15 ezer ha/év erózió, defláció elleni védelem Új gyepesítés területei: legkisebb agrárpotenciálú és legnagyobb környezeti érzékenységű 788 ezer ha szántó, viszont a mai gyepterület 533 ezer ha-os erdősítése várható
28
Új művelési ág- és földhasználati szerkezet
29
Új művelési ág- és földhasználati szerkezet
30
A hegy- és dombvidéki területek, lápok és mocsarak természetvédelmi földhasználati sajátosságai
A zárt erdővel körülvett gyepek fennmaradásáról hosszú távon is a természetvédelem regionális szervezete gondoskodhat. A legeltetés régiónként megfelelően differenciált támogatása nagyban hozzájárulna az ország jelenlegi táj szerkezetének - azon belül a természeti értékek - megőrzéséhez is. Az ország gyepterületének nagyobb része (1,1 millió ha) az Alföldön található. A legelőterületeken a rendszerváltozás óta a legelő állatok folyamatos csökkenése miatt egyre nagyobb területeken mutatkoznak az alullegeltetés jelei.
31
A hegy- és dombvidéki területek, lápok és mocsarak természetvédelmi földhasználati sajátosságai
Ez a folyamat hosszabb távon a legelő bebokrosodásához vagy beerdősüléséhez vezet. A magyarországi természetes vagy természetközeli gyepek megőrzése nemcsak a lakosság egy részének megélhetését és a táj arculatának fenntartását biztosítja, hanem az adott területekhez kötődő rendkívül gazdag élővilágot is. A védett területek környezetében lévő nagy kiterjedésű gyepek megőrzése kiemelt feladat. Mindenképpen biztosítani kellene, hogy e területek között a természetes kapcsolat - zöld folyosó - fennmaradjon.
32
A hegy- és dombvidéki területek, lápok és mocsarak természetvédelmi földhasználati sajátosságai
A hegy- és dombvidéki szántók erdősítése azért is kívánatos, mert olyan térségeken növekedne az erdők kiterjedése, ahol azok a táj szerkezetének legfontosabb meghatározói. A viszonylag jó termőképesség miatt a tulajdonosok várhatóan nehezen fognak művelési ág változtatásra ráállni. Jelentős szerepe lehet a pozitív szabályozóknak (pl. meg kellene szüntetni az eróziós veszélynek fokozottan kitett szántóterületekre vonatkozó támogatást, ugyanakkor kiemelt erdősítési támogatást kell biztosítani).
33
A hegy- és dombvidéki területek, lápok és mocsarak természetvédelmi földhasználati sajátosságai
Az átalakításra kerülő szántók nagyobb részén erdőket és faültetvényeket célszerű létesíteni. Ez várhatóan hosszú munkafolyamat ( ha/év). Fásítás. Biológiai értelemben a faültetvények az erdőkkel nem azonosíthatók. Fa-ültetvényeket ott indokolt létesíteni, ahol az erdőtelepítés feltételei nincsenek meg (pl. ahol a talajvíz túl mélyre süllyedt). Ilyen területeken többnyire csak tájidegen, de alkalmazkodó fafajokat lehet telepíteni (pl. akác, esetleg fekete fenyő).
34
Az árterek földhasználatának reformlehetőségei
A hullámterek jelenlegi földhasználata közelítően azonos arányban oszlik meg a szántók, az erdők és a gyepek (rét, legelő) között. A szántók jelentős része magánkézbe került. A szántóföldi művelést célszerű volna mielőbb megszüntetni, mert ezek mai állapotukban is alkalmasak pl. fűz-nyár vagy tölgy-kőris-szil ligeterdők telepítésére. Gazdasági szempont indokolja valamennyi hullámtéri gyep fenntartását. A hullámtéri szántóterületek felszámolásának megkezdése után, a helyükre telepítendő erdők miatt e térségek erdősültsége (ami pozitív folyamat) azonban akár kétszeresre növekedhetne, vagyis a folyamat együtt jár a nyílt térségek fogyatkozásával is. A táj változatos szerkezetének és az ahhoz kötődő élővilágnak a megőrzése csak úgy biztosítható, ha nyílt területek is fennmaradnak. Ezért az átalakulási, ill. átalakítási folyamat előtervezésében tájökológusoknak is részt kell venniök. Az egyre nagyobb mértékű háziállat-fogyatkozás miatt a nem, vagy alig használt ártéri rétek, legelők súlyosan veszélyeztetik a gyalogakác (ámorfa) riasztó, agresszív elterjedését. A használaton kívüli gyepterületeken ez a növény oly mértékben képes elterjedni, hogy sűrű állománya csaknem lehetetlenné teszi a gyep művelési ág visszaállítását. Az ártereken eluralkodó káros folyamat megakadályozására, a gyep állagmegőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A hullámterek jelenlegi földhasználata közelítően azonos arányban oszlik meg a szántók, az erdők és a gyepek (rét, legelő) között. A szántók jelentős része magánkézbe került. Az időnkénti áradások nitrogénben, foszforban gazdag iszapot terítenek szét és ez nemcsak a gazdasági, hanem a gyomnövényeknek is kedvez. A gyomok elleni védekezés kézi erővel ma már lehetetlen, a vegyszeres védekezés pedig a víz veszélyeztetettsége miatt megengedhetetlen. Mindezek miatt a szántóföldi művelést célszerű volna mielőbb megszüntetni, mert ezek mai állapotukban is alkalmasak pl. fűz-nyár vagy tölgy-kőris-szil ligeterdők telepítésére. Ezek a korábban nagy kiterjedésű természetes erdőtípusok ma már az ún. veszélyeztetett erdőtársulások kategóriájába tartoznak. A szántóterületek csökkentését elsősorban a hullámtereken kellene kezdeni. (Ezt a folyamatot az állam többféleképpen segítheti: pl. meg kell szüntetni az ártéri szántókra vonatkozó támogatást; fokozatosan biztosítani kell az erdősítésekre vonatkozó (kiemelt) támogatást stb.) Biztosítani kellene, hogy a hazai folyókat kísérő hullámterek teljes területe (kb ha) a Környezetileg Érzékeny Területek kategóriájába kerüljön. Egyidejűleg gondoskodni kellene arról is, hogy a legeltetéssel, kaszálással történő hasznosítás fennmaradjon (Haraszti L. 1999). Az állatlétszám eloszlását, arányait a rét, legelő arányaihoz kell igazítani. Az ehhez szükséges állami támogatást a Környezetileg Érzékeny Területekre vonatkozó (az EU számos országában már működő szabályozási) alapból lehet biztosítani. Az árvízvédelmi töltések szintjének növelése nem jelent hosszú távon megnyugtató megoldást, ezért célszerű új, fenntartható megoldásokat keresni. Ezt a célt szolgálja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése néven indított program, amelynek elemei: a meglévő töltések megerősítése és a hullámtér levezetőképességének növelése, vésztározók kialakítása. A program megvalósítása során kiemelt súllyal szerepel az ökológiai szempontok érvényesítése.
35
Az árterek földhasználatának reformlehetőségei
A szántóterületek csökkentését elsősorban a hullámtereken kellene kezdeni. Gazdasági szempont indokolja valamennyi hullámtéri gyep fenntartását. A hullámtéri szántóterületek felszámolásának megkezdése után, a helyükre telepítendő erdők miatt e térségek erdősültsége akár kétszeresre növekedhetne, Célszerű új, fenntartható megoldásokat keresni. Ezt a célt szolgálja a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése néven indított program, amelynek elemei: a meglévő töltések megerősítése és a hullámtér levezetőképességének növelése, vésztározók.
36
A vízgazdálkodással (az ár- és belvíz-veszélyeztetettséggel) összefüggő földhasználati, birtokrendezési lehetőségek Magyarország területe a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik. Az ország területének 52%-át, megművelt területének kétharmadát veszélyezteti az árvíz és a belvíz. Az elmúlt évtizedekben az intenzív hasznosítási módok nagyobb részt kiszorították a hagyományos gazdálkodást, és hosszú távon nem tudtak a szeszélyesebb vízgazdálkodású környezeti viszonyokhoz igazodni. Az árvízi, illetve belvízi kockázat jelentősen csökkentette a termésbiztonságot. A rendezetlen tulajdonviszonyok, valamint a földhasználat és földtulajdon jelentős mértékű szétválása helytelen hasznosítást, sok esetben a hasznosítás felhagyását okozta.
37
A vízgazdálkodással (az ár- és belvíz-veszélyeztetettséggel) összefüggő földhasználati, birtokrendezési lehetőségek A hullámtéri területeken a természetvédelmi és árvízvédelmi érdekek, valamint a gazdálkodók érdekei ütköznek. Elsődleges szempont az árvízvédelmi és természetvédelmi érdekek egyeztetése, és ehhez kell igazítani a gazdálkodói érdekeket. A hullámtéri területek előbbi szempontok szerinti hasznosítására legmegfelelőbb az extenzív gyepgazdálkodás, fás legelők, vizes élőhelyek kialakítása, Az árvíz lefolyását nem akadályozó területeken pedig elsősorban a természetes növénytakaró, őshonos erdők fenntartása.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.