ÚJ ESZKÖZÖK A KRIMINÁLANDRAGÓGIÁBAN

Az előadások a következő témára: "ÚJ ESZKÖZÖK A KRIMINÁLANDRAGÓGIÁBAN"— Előadás másolata:

1 ÚJ ESZKÖZÖK A KRIMINÁLANDRAGÓGIÁBAN
Molnár Attila Károly ELTE PPK Andragógia MA szak I. évfolyam Konzulens: dr. Sz. Molnár Anna XXXII. OTDK április Problémafelvetés A témaválasztás indoklása A kutatás – kutatási kérdések Hipotézisek Szakirodalmi áttekintés A terepmunka, terepkutatás módszertana Eredmények – a hipotézisek vizsgálata Következtetések, javaslatok

2 PROBLÉMAFELVETÉS 150%-os telítettség a börtönökben
A büntetés-végrehajtási (bv.) intézmények kapacitásának határai A bv-állomány túlterheltsége A szabadultak 50%-a visszaeső lesz Az államkassza terhelése A fogvatartottak hiányoznak a munkaerőpiacról Hazánkban a börtönök mintegy 150%-os telítettséggel működnek. Az elvégzendő feladat meghaladja az intézetek kapacitását, a bv személyzet túlterheltsége pedig veszélyezteti e feladatvégzés minőségét. A szabadultak 50%-a ismét bűnelkövetővé válik, a túl sok fogvatartott ellátása pedig többletkiadást jelent az államkasszának, ugyanakkor az élet különböző területein, így a munkaerőpiacon is tevékeny résztvevőkre lenne szükség. 1/9 ■■

3 PROBLÉMAFELVETÉS 150%-os telítettség a börtönökben
A büntetés-végrehajtási (bv.) intézmények kapacitásának határai A bv-állomány túlterheltsége A szabadultak 50%-a visszaeső lesz Az államkassza terhelése A fogvatartottak hiányoznak a munkaerőpiacról Ésszerűnek látszik tehát új megoldásokat keresni a reintegráció hatékonyságának fokozására. Újabb megoldásokra lenne szükség a reintegráció hatékonyságának növelésére 1/9 ■■

4 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA
A társadalom kettős deficitje: a fogvatartottakkal jelentkező költségek munkaerőpiaci, állampolgári inaktivitás Csáki, 2006 Maróti, 2005 Fejleszthető területek a büntetés-végrehajtás módszertanában 2013. évi CCXL. törvény Személyes tapasztalataim a bv-intézményekben végzett önkéntes terepmunkám során: - filmklubvezetés - honlapszerkesztés - publikáció Berényi, 2013 A túlterhelt börtönök kapcsán a társadalomnak kettős deficittel kell szembenéznie: egyrészt a fogvatartottakat az állam tartja el, másrészt a társadalomnak aktív állampolgárokra van szüksége… … a büntetés-végrehajtás reintegrációs módszertanában pedig fejlesztésre alkalmas területek találhatók…. … Ezenkívül a személyes érintettségem által szerzett információk, tapasztalatok is a téma kutatása felé vezéreltek: hosszabb ideje érik bennem a téma iránti érdeklődés; önkéntesként régóta tartok kapcsolatot elítéltekkel, rendszeresen látogatom őket, levelezünk. Mindezek együttes hatására, arra voltam kíváncsi, vajon andragógusként szervezhetnék-e olyan programokat a fogvatartottaknak, amelyekben hasznosíthatom a tanultakat: az andragógiában megismert formákat és módszereket. 2/9

5 A KUTATÁS Komplex stratégia: - elméleti kutatás, a szakirodalom elemzése - empirikus kutatás (terepmunka) A kutatás során komplex stratégiát érvényesítettem, úm. elméleti kutatás, szakirodalmi elemzés és empirikus kutatás (vagyis terepmunka). 3/9 ■■

6 A KUTATÁS KUTATÁSI KÉRDÉSEK
Komplex stratégia: - elméleti kutatás, a szakirodalom elemzése - empirikus kutatás (terepmunka) KUTATÁSI KÉRDÉSEK Nyitott-e a magyar büntetés-végrehajtás új kezdeményezések felé? Milyen lehetőségei vannak a reintegráció megújításában közreműködőknek a fogvatartottakkal való együttműködésre? Mely andragógiai programok alkalmasak arra, hogy előremozdítsák az elítéltek társadalomba történő visszailleszkedését? Olyan kutatási kérdések foglalkoztattak, amelyek arra keresik a választ, miként lehet andragógiai módszereken keresztül, a fogvatartottak bevonásával megkönnyíteni a szabadulás utáni visszatérést a társadalomba. Az a kérdés is foglalkoztatott, hogy a börtönben egyáltalán befogadnak-e az ott élők, vajon milyen lesz az első találkozás, hogyan sikerül megértenünk egymást. 3/9 ■■

7 HIPOTÉZISEK 1. Létezik olyan andragógiai eszköz, amely motiválja a fogvatartottakat a segítőkkel történő együttműködésre. 2. A szabad életben bevált speciális fejlesztő gyakorlatok a börtön keretein belül éppúgy alkalmazhatók. 3. A fogvatartottak a csoportfoglalkozásokon tanult gyakorlatokat nemcsak a közös program időtartama alatt, hanem azon túl, egyénileg is alkalmazzák. Az a meggyőződés vezérelt, hogy a mi szakmánk eszközei alkalmazhatók a börtön falai között is, így hipotéziseimmel olyan feltevéseket fogalmaztam meg, amelyekben személyes kapcsolatok, beszélgetés keretében lehetőség mutatkozik a fogvatartottak motiválására a segítőkkel történő együttműködésre, a szabad életben bevált önfejlesztő technikák börtönbeli alkalmazására, és e technikák fogvatartottak részéről történő önálló gyakorlására. 4/9

8 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
A BV. TÖRTÉNETE, A MAI HAZAI ÉS EURÓPAI BÖRTÖNHELYZET A BV-N BELÜL IS ALKALMAZHATÓ ANDRAGÓGIAI MÓDSZEREK AZ ELÍTÉLTEK AKTÍV ÉS ÖNFEJLESZTŐ MAGATARTÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA Elméleti kutatásom hátterét a KRIMINOLÓGIA, a KRIMINÁLANDRAGÓGIA és a PSZICHOLÓGIA tudománya adta. 5/9 ■■■■

9 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
A BV. TÖRTÉNETE, A MAI HAZAI ÉS EURÓPAI BÖRTÖNHELYZET A BV-N BELÜL IS ALKALMAZHATÓ ANDRAGÓGIAI MÓDSZEREK AZ ELÍTÉLTEK AKTÍV ÉS ÖNFEJLESZTŐ MAGATARTÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA RESZOCIALIZÁCIÓ REINTEGRÁCIÓ Mezey Barna (2010): Régi idők tömlöcei Pál László (1976): Nevelés a büntetés- végrehajtásban A kriminológiai szakirodalomban elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy miként változott a börtönről alkotott felfogás, különösen a XX-XXI. században. Azt találtam, hogy az elrettentés, a kirekesztés helyett a ma már kulcsfogalommá vált reszocializáció és a reintegráció lett az elítéltekkel való bánásmód alapja. Reszocializáció alatt a büntetés-végrehajtásnak azt a törekvését értjük, mellyel igyekszik a fogvatartottakat felkészíteni a szabadulásra, különösen arra, hogy a szabad életben ne kövessenek el újra bűncselekményt. A reintegráció célja, hogy a szabadultak megtalálják helyüket a társadalomban, méltó tagjaivá váljanak a közösségeknek. 5/9 ■■■■

10 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
A BV. TÖRTÉNETE, A MAI HAZAI ÉS EURÓPAI BÖRTÖNHELYZET A BV-N BELÜL IS ALKALMAZHATÓ ANDRAGÓGIAI MÓDSZEREK AZ ELÍTÉLTEK AKTÍV ÉS ÖNFEJLESZTŐ MAGATARTÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA RESZOCIALIZÁCIÓ CSOPORTMUNKA REINTEGRÁCIÓ AKTÍV RÉSZVÉTEL, ÉLMÉNYEK TÁMOGATÓ CSOPORTLÉGKÖR A TAPASZTALATOK MEGOSZTÁSA Mezey Barna (2010): Régi idők tömlöcei Pál László (1976): Nevelés a büntetés- végrehajtásban Csoma Gyula (2005): Andragógiai szemelvények Durkó Mátyás (1998): Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés funkciói Maróti Andor (2005): Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről Az andragógiai és a kriminálandragógiai források abban voltak segítségemre, hogy feltárjam a börtönökben folyó reintegrációs tevékenységet támogató elméleteket, koncepciókat. 5/9 ■■■■

11 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
A BV. TÖRTÉNETE, A MAI HAZAI ÉS EURÓPAI BÖRTÖNHELYZET A BV-N BELÜL IS ALKALMAZHATÓ ANDRAGÓGIAI MÓDSZEREK AZ ELÍTÉLTEK AKTÍV ÉS ÖNFEJLESZTŐ MAGATARTÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA RESZOCIALIZÁCIÓ CSOPORTMUNKA SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS REINTEGRÁCIÓ AKTÍV RÉSZVÉTEL, ÉLMÉNYEK TÁMOGATÓ CSOPORTLÉGKÖR A TAPASZTALATOK MEGOSZTÁSA Mezey Barna (2010): Régi idők tömlöcei Pál László (1976): Nevelés a büntetés- végrehajtásban Atkinson et al. (2005): Pszichológia Buda Béla (1995): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája Cole és Cole (2006): Fejlődéslélektan Csoma Gyula (2005): Andragógiai szemelvények Durkó Mátyás (1998): Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés funkciói Maróti Andor (2005): Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről A pszichológiai művek arra mutattak rá, hogy az elítéltek aktív és önfejlesztő magatartásának előmozdítása alapvető fontosságú lehet a reszocializációban. A dolgozatban jóval több forrást dolgoztam fel, most azonban az időt inkább a gyakorlati munkám bemutatására szeretném kihasználni… 5/9 ■■■■

12 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Az ELTE PPK Kriminálandragógia kurzusain tanultam a börtönökben szervezett filmklub pozitív hatásairól. Berényi Ildikó oktatóm gyakorlati tapasztalatait követve, filmklubot szerveztem a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben. Ez a filmklub összesen kilenc olyan alkotás megtekintésére épült, mely alkotások feldolgozzák a mindennapi életben tapasztalható problémákat, a problémák oly módon történő megoldására fókuszálnak, ami minden érintettnek elfogadható, és amelyek hozzájárulnak az egész életen át tartó tanuláshoz. A filmek utáni beszélgetések alkalmával megvitattuk a történetek valós életben is fellelhető vonatkozásait, megkerestük a tanulságot. 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

13 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Forma: filmklub, tréning-jelleg Endrődi-Nagy, 2013 A program formája egy részről filmklub, másrészről tréning-jellegű foglalkozás volt. Olyan flexibilis programtervezést alkalmaztam, amellyel a folytatást mindig az elért eredmények fényében módosíthattam, így a filmes programok mellett, amikor már megvolt a bizalom légköre, amikor már volt közös élményanyag, megmutattam néhány további lehetőséget a továbbiakra, az idő hasznos eltöltésére, néhány önállóan is könnyen végezhető gyakorlaton keresztül. Én magam rég óta végzek mentális gyakorlatokat, melyek elméleti alapjait és a gyakorlatot tanfolyami úton sajátítottam el. Elvégeztünk tehát közösen is néhány relaxációs (főként agykontrollos) gyakorlatot, mely program a börtönpszichológus jelenlétében zajlott. Ezek a gyakorlatok különösen nagy érdeklődést váltottak ki a csoport tagjaiban. 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

14 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Forma: filmklub, tréning-jelleg 10 alkalom, 4-4 óra, 20 fő Endrődi-Nagy, 2013 A húszfős, önkéntes jelentkezésen alapuló csoporttal összesen tíz alkalommal végeztünk közös programot, alkalmanként négy órában. A résztvevőkről annyit elmondhatok, nagyon tevékenyen vettek részt az általam kínált programban, és mivel azelőtt soha nem találkoztunk, érezhető volt, hogy igen kíváncsiak személyemre és a program részleteire. Már a kezdéskor kifejezték, hogy egy jó lehetőségnek tartják, hogy hónapokig együtt fogunk dolgozni. 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

15 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Forma: filmklub, tréning-jelleg 10 alkalom, 4-4 óra, 20 fő Endrődi-Nagy, 2013 A változás életem természetes rendje. Saját világom egyetlen gondolkodója én vagyok. A siker feltételei eleve adottak bennem. Az egészséget és a szabadságot választom. Teremtő erőmet a közösség javának szolgálatába állítom. Örömmel tölt el, ha másokért valamit tehetek. Tudom, hogy ideális társam békéjét és boldogságát gyarapíthatom. Azért születtem a világra, hogy egész életemet bőségben, boldogságban, szabadon és sugárzó módon éljem. Pozitív gondolkodással érem el mindazt, amit akarok. Segítek magamon, és az élet is megsegít. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A beszélgetések közötti szüneteket kihasználtam arra, hogy kérdőíves felmérést végezzek a csoporttagok körében. A résztvevők személyes preferenciáira, a morális életvitellel kapcsolatos véleményükre voltam kíváncsi. Arra kértem a fogvatartottakat, hogy kijelentő mondatokat értékeljenek igen/nem választással. (Azért készítettem ilyen egyszerűen megválaszolhatóvá a kérdőíveket, mert tudomásom volt arról, hogy a börtönpopulációban igen nagy számban vannak alacsonyabb iskolázottságú egyének.) 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

16 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Forma: filmklub, tréning-jelleg 10 alkalom, 4-4 óra, 20 fő Endrődi-Nagy, 2013 stat1siker.gif-* KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 63% Amikor arról érdeklődtem, mennyire értékelik magukban a segítő erő meglétét, a válaszadóknak több mint fele azt felelte, hogy a siker feltételei eleve adottak bennük, s hogy alkotó erejüket felajánlják a közösség szolgálatára. A siker feltételei A közösség szolgálata 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

17 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Forma: filmklub, tréning-jelleg 10 alkalom, 4-4 óra, 20 fő Endrődi-Nagy, 2013 stat1siker.gif-* KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 63% 88% A változással kapcsolatos kérdésekre 80%-nál többen jelölték meg az élet változásának elfogadását, a saját gondolatok fontosságát, a boldogságot mint célt, valamint az önsegítésben rejlő lehetőségeket. A változás elfogadása Saját gondolatok Boldogság Önsegítés A siker feltételei A közösség szolgálata 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

18 A TEREPMUNKA, TEREPKUTATÁS MÓDSZERTANA
Módszer: közös filmnézés, beszélgetés, élménymegosztás, kérdőívezés Forma: filmklub, tréning-jelleg 10 alkalom, 4-4 óra, 20 fő Endrődi-Nagy, 2013 stat1siker.gif KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 63% 100% 88% Minden megkérdezett egyetértett az egészség, a szabadság, az egymás segítése, a kapcsolatok ápolása és a pozitív gondolkodásmód fontosságával. Egészség Szabadság Egymás segítése Kapcsolatápolás Pozitív gondolkodás A változás elfogadása Saját gondolatok Boldogság Önsegítés A siker feltételei A közösség szolgálata 6/9 ■■■■■■■ Fotó: Kovács Mihály

19 EREDMÉNYEK – A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA
1. Létezik olyan andragógiai eszköz, amely motiválja a fogvatartottakat a segítőkkel történő együttműködésre. CSOPORTMUNKA, BESZÉLGETÉS, ÖNKÉNTES AKTÍV RÉSZVÉTEL Hipotéziseimet empirikus tapasztalataim fényében vizsgáltam. Az első hipotézis igazolódott, az által, hogy a tréning jellegű csoportfoglalkozással sikerült elérni az elítéltek általam szervezett programban való aktív részvételét. Ezenkívül a társvezető pszichológus is elfogadta, jóváhagyta munkámat. 7/9 ■■■

20 EREDMÉNYEK – A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA
1. Létezik olyan andragógiai eszköz, amely motiválja a fogvatartottakat a segítőkkel történő együttműködésre. 2. A szabad életben bevált speciális fejlesztő gyakorlatok a börtön keretein belül éppúgy alkalmazhatók. CSOPORTMUNKA, BESZÉLGETÉS, ÖNKÉNTES AKTÍV RÉSZVÉTEL FILMKLUB, RELAXÁCIÓ, MEDITÁCIÓ A második hipotézis szintén helytálló, mert olyan gyakorlatokat sikerült végeztetnem a résztvevőkkel (filmklub, relaxáció, meditáció), amelyeket a szabad életben számtalanszor sikerrel alkalmaztam. 7/9 ■■■

21 EREDMÉNYEK – A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA
1. Létezik olyan andragógiai eszköz, amely motiválja a fogvatartottakat a segítőkkel történő együttműködésre. 2. A szabad életben bevált speciális fejlesztő gyakorlatok a börtön keretein belül éppúgy alkalmazhatók. 3. A fogvatartottak a csoportfoglalkozásokon tanult gyakorlatokat nemcsak a tanulási környezetben, hanem azon túlmenően, egyénileg is alkalmazzák. CSOPORTMUNKA, BESZÉLGETÉS, ÖNKÉNTES AKTÍV RÉSZVÉTEL FILMKLUB, RELAXÁCIÓ, MEDITÁCIÓ A GYAKORLATOK VEZETETTSÉGÉNEK HIÁNYA Harmadik hipotézisem csak részben igazolódott: a foglalkozások közötti időszakokban ugyan fennmaradt a fogvatartottak érdeklődése a téma iránt, azonban a gyakorlatok mindennapos szokássá válása nem valósult meg; az elítéltek elmondása szerint az ilyen típusú gyakorlatok rendszeres, önálló, egyéni végzését nem támogatja a börtön környezete – fő akadálynak a gyakorlatok vezetettségének hiányát nevezték meg. 7/9 ■■■

22 KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A reintegráció támogatása andragógiai eszközökkel: a csoporthatás révén a személyiség önfejlesztésre való képességének erősítése A módszerek hatékonyságának növelése: rendszeres foglalkozások szervezése További szakemberek bevonása: andragógusok, pszichológusok, képzett önkéntesek, civil szervezetek A kutatásból leszűrt következtetéseim szerint a reintegráció hatékonyságának növelését az andragógia eszközei támogatják - elsősorban a személyiség önfejlesztésének előmozdításával. Az is világossá vált előttem, hogy a fogvatartottakkal végzett munka főként az andragógiai foglalkozások rendszerességén alapul, s hogy a résztvevők számára az idő könnyebben telik, ha olyan programokat kínálunk, amelyekre készülhetnek, amelyek segítik a börtönben töltött idő értelmessé tételét; A reintegrációs módszerek gazdagítására, a reintegrációs tisztek munkájának segítésére szükség van további képzett résztvevők, börtönön kívüli segítők (andragógusok, pszichológusok, önkéntesek, civil szervezetek) munkájára. 8/9

23 IRODALOMJEGYZÉK (KIVONAT)
Atkinson, R. C., Hilgard, E., Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. R. (2005): Pszichológia. Osiris, Budapest Buda Béla (1995): A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest Csáki Anikó, Gosztonyi Ágnes, Halmos Szabolcs, Mészáros Mercedesz (szerk., 2006): Fogvatartottak és büntetés-végrehajtási intézetekből szabadulók munkaerő-piaci (re)integrációjának támogatása. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. URL: (letöltve: :14) Csoma Gyula (2005): Andragógiai szemelvények. Bevezetés a felnőttképzés tanulmányozásába. Nyitott Könyv, Budapest Falus Iván (1996): A pedagógiai kutatás metodológiai kérdései. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban, Budapest, 7–33. Feketéné Szakos Éva (2014): Innovatív irányok az ezredforduló utáni andragógiában. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest Kálmán Anikó (2008): A felnőttkori tanulás sajátosságairól. In: Benedek András (szerk.): Tanulás életen át {TÉT} Magyarországon. Tempus Közalapítvány, Bp. Maróti Andor (2005): Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről. Nyitott Könyv, Budapest Mezey Barna (2010): Régi idők tömlöcei. Rubicon-könyvek, Budapest Pál László (1976): Nevelés a büntetés-végrehajtásban. KJK, Budapest Ruzsonyi Péter (2006): A kriminálpedagógia lehetősége a börtönadaptáció és a társadalmi integrálódás érdekében. Börtönügyi Szemle, sz. 21–33. Schlosser Károly (2012): Mindfulness, meditáció és klinikai hatékonyság – áttekintés. In: Mikonya György (szerk.): Vallásos mozgalmak nézetei a családi életről és az oktatásról. Elte Eötvös Kiadó, Budapest. 143–156. URL: (letöltve: :16) Silva, J., Miele, P. (1990): Agykontroll Silva módszerével. Magánkiadás, Budapest Sz. Molnár Anna (2009): A tanuló felnőtt. Pedagógusképzés, 7. 2–3. sz. 199–220. URL: (letöltve: :25) Szarka Emese (2012): Az agykontroll mozgalom tanfolyamainak üzenete – nevelési és oktatási koncepciók. In: Mikonya György (szerk.): Vallásos mozgalmak nézetei a családi életről és az oktatásról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 115–130. URL: (letöltve: :16) Szegál Borisz (2007): A szocializáció és a reszocializáció a börtönben. Börtönügyi szemle, sz. 25–37. Tough, A. M. (1997): Az önálló tanulás: elmélet és gyakorlat. In: Maróti Andor (szerk.): Andragógiai szöveggyűjtemény II. Válogatás a felnőttoktatás elméletének külföldi szakirodalmából. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 110–118. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 9/9