Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke

3 Többfunkciós (multifunkcionális) mezőgazdaság, végtermék (ismétlés) Élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok (hagyományos és biotermékek), Takarmányok takarmány-alapanyagok, tenyészállatok, Ipari nyersanyagok (biogáz, biodiesel, ültetvényerdők), A talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, A táj kultúrállapotban való tartása, ápolása, A vidék és különösen a falusi élet sokszínűségének, jellegzetességeinek megőrzése, A mezőgazdasági munkálatok vegyszer- és energiatakarékos, munkaegészségügyi, állatjóléti, állat- és növény-egészségügyi, minőségvédelmi szempontjainak előtérbe helyezése

4 Mezőgazdaság bruttó termelési indexének változása 1961 és 2005 között, 1961-1965= 100%

5 A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK BRUTTÓ TERMELÉSÉNEK VOLUMENINDEXE (összehasonlító árak alapján, %) 1990 = 100,0 ÉvNövénytermesztési és kertészeti termékekÉlő állatok és állati termékekÖsszesen 1991 102,584,493,8 1992 76,173,875,0 1993 69,166,167,7 1994 75,963,369,8 1995 77,365,571,6 1996 84,966,676,1 1997 84,062,673,6 1998 80,966,574,1 1999 82,865,474,4 2000 70,967,969,6 2001 93,766,880,6 2002 86,766,377,3 2003 81,164,673,8 2004 120,858,190,7 2005 104,858,083,0

6 Az állattenyésztés részesedése az ágazat bruttó kibocsátásából* *Mezőgazdasági tevékenységek kibocsátása mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos nem mezőgazdasági, nem elkülöníthető melléktevékenységek nélkül.

7 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó termelés Év Búza (kg/ha) Kukorica (kg/ha) 1986-19904 8805 630 1991-19954 2124 428 1996-20003 7645 700 2001-20054 0165 956

8 Egy hektár mezőgazdasági területre jutó gabona termés, EU-27 (100kg/ha)

9 Az állattenyésztési hozamok alakulása Év Tej (liter/tehén) Gyapjú (kg/juh) Tojás (db/tyúk) 1986-19904 8074,0170 1991-19954 7132,7189 1996-20005 1683,5206 2001-20055 9204,1212

10 A hús- és tejtermelés volumene Év Hústermelés (1000 tonna) Tejtermelés (millió liter) 1986-19901 3232 748 1991-19959322 094 1996-20009002 004 2001-20059001 962

11 Agrárexportunk, illetve -importunk részesedése a teljes magyar külkereskedelemből (millió euró) Év 1995200020012002200320042005 Összexport9 77030 53137 87536 17138 09644 61849 721 Agrárexport2 2182 4422 8412 8212 8503 1003 037 Részarány, %22,78,07,57,87,56,96,1 Összimport11 86434 40543 70939 46742 26348 53352 560 Agrárimport7471 1011 2681 3811 4892 0012 086 Részarány, %6,33,22,93,5 4,14,0 Egyenleg1 4711 3411 5731 361 1 099951

12 Az export-import dinamika Nettó importőrré váltunk az elmúlt években sertéshúsból és tejtermékekből millió EUR *becslés I-X. hó adatai alapján Forrás: Kiss Judit (2007) AVA3 konferencia

13 Az export áruszerkezetében:  élő állat  a hús és húskészítmények,  a zöldség- és gyümölcsfélék,  a gabonafélék dominálnak. Az importban:  a zöldség- és gyümölcsfélék,  a hús és húskészítmények,  az állati takarmányok,  a kávé, tea, fűszer és kakaó,  és legújabban a tejtermékek játszanak fontos szerepet Mérlegdeficit okozója: élőállat és hús (főleg sertés), tej- és tejtermék (sajt), cukor, cigaretta, üdítő- és szeszesital Árucsoportok szerinti elemzés

14 IMPORT ÁRUSZERKEZETE (2005)

15 AZ EXPORT ÁRUSZERKEZETE (2005)

16 Az agrárexport, -import megoszlása az egyes földrajzi területek szerint (2004/2005) ExportImport EU-2569%87% EU-1553%64% Új EU tagországok16%23% Egyéb Európa25%6% Egyéb7%

17 Agrár-külkereskedelem, összegzés Az import tartósan erőteljes növekedése arra utal, hogy a vertikum relatív versenyképessége mind a külpiacokon, mind a hazai belső piacon romlott. Ez a versenyképesség romlás részben a magyar agrárgazdaság kedvezőtlen jövedelemhelyzetével magyarázható, nagyobbrészt azonban logisztikai felkészültségünk és külpiaci munkánk, szervezetük és marketing tevékenységünk gyengeségeire vezethető vissza.

18 Mi várható Agrárvámok csökkentése → piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások → erősödő verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak → energia- növények → kereslet föld és víz iránt.

19 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET