- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x.

Az előadások a következő témára: "- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x."— Előadás másolata:

1 - Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x

2 Természetes eredetű savasodás: CO 2 + H 2 OH 2 CO 3 H + + HCO 3 - gyenge sav esővíz pH-ja = 5,5 (normál körülmények)

3 Fosszilis eredetű tüzelőanyagok égetése: S + O 2 SO 2 + H 2 O H 2 SO 3 kénessav 2 H 2 SO 3 + O 2 2 H 2 SO 4 kénsav: nagyon erős sav! vízzel reagálva:

4 Belső égésű motorok működése: NO x kibocsátás vízzel reagálva: O 2 + 2NO + H 2 O HNO 3 + HNO 2 salétromsav salétromossav HNO 3 HNO 2 O2O2 salétromsav: nagyon erős sav!

5 A légköri eredetű savasodás észlelése Mikor? 1960-as évek alapkőzet: szilikát bázisú Hol? állóvizek (zárt rendszer; utánpótlódás főként csapadékból, hozzáfolyás és elfolyás elhanyagolható)

6 A savas hatás kompenzálása Sav-semlegesítő kapacitás Acid Neutralizing Capacity (ANC) H 2 CO 3 HCO 3 - + H + agyagásványok pufferkapacitás ioncserélő képesség ( H + megkötődik; helyette Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+ kerül a vízbe ) légköri NH 3 gáz NH 3 + H + NH 4 +

7 A savasodás közvetett hatásai csökkent pH értékAl felvehetővé válikerdőpusztulás nehézfémek beoldódása megnő a víz átlátszósága zavar a tápanyagforgalomban vízi életközösségek károsodása

8 Európa és Észak-Amerika savasodásra érzékeny felszíni vizeire kiterjedő 12 éves vizsgálat A vizsgált területek: Észak-Európa Nagy-Brittania Közép-Európa Északkelet-Amerika Észak-Amerika középnyugati része

9 Savasodásra érzékeny területek Európában: Brit-szigetek, Skandináv-félsziget, Izland, Kola-félsziget, Németo. egyes részei, Cseho., Tátra É-Amerika egyes részei, Kanada nagy érzékenységű terület közepesen érzékeny terület kis érzékenységű terület nincsen megfelelő adat

10 Megfigyelőállomások Európában: Észak-Amerikában:

11 Kén és nitrogén emisszió változása Európában 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 30 25 20 15 10 5 30 25 20 15 10 5 S TN NH 3 -N

12 É-Európa É-Eu / NB Közép-Eu ÉK-Amerika É-Am. közNY RÉGIÓ SO 4 2-  eq/L/év -1.3 -2.1 -2.9 -2.4 -2.6 H +  eq/L/év -0.04 -0.17 +0.00 -0.00 ANC  eq/L/év -0.7 +2.4 +1.1 +0.1 +1.6 NO 3 -  eq/L/év -0.0 +0.1 -0.9 -0.1 0.0

13 SO 4 2- A vizsgált területek mindegyikén jelentős az SO 4 2- koncentráció csökkenése!

14 NO 3 - jelentős csökkenés Közép-Európában, de a régión belül jelentős eltérések a csökkenés oka: iparszerkezet átalakulása a többi régió adataiból a trendre vonatkozóan egyértelmű következtetés nem vonható le

15 ANC H+H+ vízminőség javulása: ANC növekedése H + konc. csökkenése (pH növekedése) általában javulás figyelhető meg a vízminőségben, de több régió adataiból a trendre vonatkozóan egyértelmű következtetés nem vonható le a javulás oka: a légköri eredetű savas terhelés csökkenése (SO 2, NO x, CO 2 kibocsátás csökkenése)

16 Kritikus terhelés – kén meq/m 2 /év 1:1 0 100 200 300 400 500 500 400 300 200 100 0 kritikus terhelés - felszíni vizek (ICP területek) EMEP háló (5%)

17 A vízi elővilágra gyakorolt hatás Biológiai monitoring: savasodási index - alapja: gerinctelen élőlények jelenléte/hiánya - ha az index értéke: 1 a savasodás mértéke nem káros a vízi ökoszisztémára

18 Savasodási index ANC 0 0.5 1 40 20 0 -20 -40 -60

19 sav. index pH 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 6.7 6.5 6.3 6.1 5.9 5.7 5.5 pH sav. index