A középkor után A filozófia változása: metafizika helyett az ismeretelmélet a központi diszciplína. Logika: A középkori logika továbbélése: reneszánsz.

Az előadások a következő témára: "A középkor után A filozófia változása: metafizika helyett az ismeretelmélet a központi diszciplína. Logika: A középkori logika továbbélése: reneszánsz."— Előadás másolata:

1 A középkor után A filozófia változása: metafizika helyett az ismeretelmélet a központi diszciplína. Logika: A középkori logika továbbélése: reneszánsz humanisták (Zabarella, …), Petrus Hispanus (a 18. századig). Az újkori tradicionális logika kialakulása: Ramus, Port-Royal, Jungius. Transzcendentális logika, szemben a formálissal: Kant, … A logika matematizálása: Leibniz, Bolzano, Boole, de Morgan, Schröder, Peirce, Frege. Nem minden fér bele: pl. Mill induktív logikája. Handbook of the History of Logic 3.: The Rise of Modern Logic – From Leibniz to Frege

2 Újkori tradicionális logika:
megmarad a természetes nyelvi keretek között leegyszerűsíti a középkor túlfinomult distinkcióit elhagy témákat, pl. szofizmák, insolubiliák kialakít új kanonikus elveket a logika három alapelve: ellentmondás, kizárt harmadik, azonosság négy területe: fogalom, ítélet, következtetés, módszertan. a logika a helyes gondolkodás tudománya. Alapművek: Ramus: Dialectique/Dialectica (1555/56) Arnauld-Nicole: La logique, ou l’art de penser (1662) Jungius: Logica Hamburgensis (1638)

3 Arnauld-Nicole („Port-Royal logika”):
Karteziánus logika Tárgy: fogalmak/terminusok/ideák Idea: egy dolog elmebeli érzékelése vagy megjelenése. Lehet világosés elválasztott, avagy konfúz (homályos). A proprietates terminorum elágazó farkú sárkányát felváltja a komprehenzió és extenzió (tartalom/terjedelem, intenzió/extenzió) kettőssége. Komprehenzió: amit a terminus implikál Extenzió: ami alája tartozik (része vagy eleme? azaz speciese vagy példánya?) Fordított arányossági törvény Propozíció: az elme összekapcsol/szétválaszt (valamilyen módon két terminust. (Propozíció-ítélet azonosítás: súlyos akadály a kijelentéslogika útjában.) Következtetés és feltételes propozíció azonosítása.

4 A visszavezetési elmélet: „fölösleges elmejáték”.
A három (4) alakzatnak ismeretelméleti jelentőséget és külön-külön alapelveket tulajdonítanak. Pl. 3. alakzat: Ha két terminust ugyanarról állíthatunk, akkor részlegesen állíthatók egymásról is. Ha az egyik terminus tagadható valamiről, amiről a másik állítható, akkor az egyik részlegesen tagadható a másikról. Jövő hétre elolvasandó: Leibniz: Válogatott filozófiai írások (1986) „Általános megjegyzések” Az alapvető igazságok Szükségszerű és esetleges igazságok