Az árszabályozás alapelvei és módszerei

Az előadások a következő témára: "Az árszabályozás alapelvei és módszerei"— Előadás másolata:

1 Az árszabályozás alapelvei és módszerei
Piaci szerkezet és árszabályozás A természetes monopólium szabályozása Árképzési elvek és módszerek Az ársapka típusú szabályozás Költség-alapú árszabályozás Ösztönző szabályozás BMGE Közgazdaságtan Tanszék

2 Az ár szerepe a piacon (1)
Az ár, mint információ a piaci szereplők számára Létezhet-e egységes ár az egyes szolgáltatásokra? Lehet-e az ár tökéletes információ a piaci szereplőknek? A piaci szereplők tökéletes illetve korlátozott racionalitása A fogyasztó szempontjából relatív piaci szűkösség jelzése optimális fogyasztói döntés: más fogyasztási pontban a fenti egyenlőség nem áll fenn BMGE Közgazdaságtan Tanszék

3 Az ár szerepe a piacon (2)
A szolgáltató szempontjából a „hatékony piac” mérete: meddig érdemes növelni a kibocsátást? output-ár és input-árak ha az output és input árak rögzítettek: ha az output-ár változik: Ha az output-ár és az input-ár is változik: BMGE Közgazdaságtan Tanszék

4 Az ár szerepe a piacon (3)
A szabályozó szempontjából: távolság a társadalmi optimumtól társadalmi optimum: ahol p pc D–1 MR MC q qc DWL BMGE Közgazdaságtan Tanszék

5 A releváns piac meghatározása
Az árszabályozás első előfeltétele: „hol a piac?” A piaci kereslet és vállalattal szembeni kereslet közötti különbség Homogén, illetve differenciált termékek a piacon Együttes termelés, illetve iker-termékek a vállalat kínálatában A releváns piac meghatározása a SCP-elvek alapján (Mason és Bain) A piaci keretek adottak, ezek határozzák meg a vállalat viselkedését A releváns piac a mikroökonómiai vállalat-elmélet (Stigler) szerint BMGE Közgazdaságtan Tanszék

6 A piaci erő: domináns, nem domináns szolgáltatók
A domináns vállalat nem kínálja termékeit a piaci keresleti függvény rugalmatlan szakaszán, hiszen ott MR(q) < 0, ugyanis: Ha a piacon működő vállalatok optimális üzemmérete (minimális hatékony kibocsátási szintje, MES) a rugalmas keresleti tartományban nagy, akkor az ilyen piacon domináns vállalat(ok), vagy monopólium jönnek létre Domináns (monopolista) vállalatok esetén a profitmaximalizálás elsőrendű feltételéből következik, hogy tehát az MC(q) szintű ár veszteségessé teszi a vállalatokat BMGE Közgazdaságtan Tanszék

7 Árszabályozás-történet (1)
Walras (1897): a természetes monopólium számára olyan árat kell megszabni, amely a költségvetését kiegyensúlyozza A monopólium haszonkulcsos árképzése és a megtérülési ráta-típusú szabályozás A haszonkulcsos árképzés fő problémája: a szolgáltatót túlfejlesztésre, túl-beruházásokra ösztönzi, hogy ezzel növelje kimutatott átlagköltségét BMGE Közgazdaságtan Tanszék

8 Árszabályozás-történet (2)
A Ramsey-árak A vállalat képes diszkriminálni a fogyasztói csoportok, illetve a termékei szerinti rugalmasságok között Ha a termék árrugalmassága magas  a kereslet ár-érzékeny: az ár emelése önmagánál nagyobb mértékben szorítja le a kereslet mennyiségét Ha a termék árrugalmassága alacsony  a kereslet viszonylag ár-érzéketlen: az ár emelése önmagánál kisebb mértékben szorítja le a kereslet mennyiségét Az egyes termékek árait a rugalmasságukkal fordított arányban kell (és lehet) változtatnia a szabályozott vállalatnak BMGE Közgazdaságtan Tanszék

9 Árszabályozás-történet (3)
Az ársapka-elv A hatósági ármeghatározás helyett hatékonyság-javításra ösztönző árak közelítés a határköltség-alapú árakhoz Rugalmasság a vállalatok részére és a szabályozó számára A költség-orientáció és a költség-alapúság elve a keresztfinanszírozás korlátozása átláthatóság biztosítása az áraknál A domináns pozícióval történő visszaélés korlátozása BMGE Közgazdaságtan Tanszék

10 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A hozzáférés díja (1) A belépési díj, mint a hálózatfejlesztési beruházások (utólagos) finanszírozási forrása egységes vagy tényleges költségek alapján számított díjak? hozzáférési díj és egyetemes szolgáltatás a helyi hurok létesítésének finanszírozási problémái Keresleti piac – kínálati piac és a hozzáférési díj Hozzáférési díj és a szolgáltatások nem-lineáris árazása (díjcsomagok) Információs aszimmetria a szolgáltató és a felhasználó (végfogyasztó között) és a nem-lineáris árak BMGE Közgazdaságtan Tanszék

11 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
A hozzáférés díja (2) Milyen díjakat állapítson meg a szolgáltató ahhoz, hogy a fogyasztó kinyilvánítsa valódi fizetési hajlandóságát és keresletét? Nem-lineáris árképzés: másodfokú árdiszkrimináció („vegye – vigye”) A B D C mennyiség fizetési hajlandóság BMGE Közgazdaságtan Tanszék

12 BMGE Közgazdaságtan Tanszék
Az előfizetői díj Az előfizetői díj a hozzáférési díjhoz kapcsolódik Előfizetés és kapcsolás (hálózati rendelkezésre állás) Hogyan számítsuk a rendelkezésre állás teljesen felosztott költségét Előfizetői díjcsomagok BMGE Közgazdaságtan Tanszék

13 A szolgáltatási díjak (1)
Helyi hívás díja Helyközi díjak Nemzetközi díjak Az összekapcsolási díj problémái: szolgáltatás iránti kereslet illetve származtatott kereslet A kereslet meghatározása: QD= Q(p1, …, pn, I) A származtatott kereslet: xi = xi(Q, w1, …wm) A szolgáltatási díjak „kiegyensúlyozása” (re-balancing) BMGE Közgazdaságtan Tanszék

14 A szolgáltatási díjak (2)
Előfizetői díj, mint a fizetési hajlandóság és kereslet kinyilvánítása Előfizetői díj és kapcsolási díj mekkora a hálózat „rendelkezésre állásának” költsége? Hozzáférési díj és előfizetői díj Előfizetői díj és hálózat-fejlesztés Előfizetői díj és hálózat-gazdaságosság BMGE Közgazdaságtan Tanszék

15 A szolgáltatások (és költségeik) szétválasztása (unbundling)
A szolgáltatások szétválasztásának alapja A szétválasztás nehézségei A költségek tipizálása Rövid távú és hosszú távú költségek Állandó és majdnem-állandó költségek Változó költségek, költség-növekmény A teljesen felosztott költségek elve A hosszú távú költségnövekmény elve Költségek nyilvántartása BMGE Közgazdaságtan Tanszék

16 A költség alapú árazás (1)
Költségek statikusan és dinamikusan Milyen hosszú a „hosszú táv”? Az ársapka, mint ösztönző a fejlesztési költségek leszorítására A költség-alapú ár, mint „alsó küszöb” A nulla határköltségből fakadó lehetőségek és problémák Költség-függvények alkalmazása Teljes tényező-termelékenység A tranzakciós költségek kezelésének nehézségei BMGE Közgazdaságtan Tanszék

17 A költség alapú árazás (2)
Teljesen felosztott költségek Különbözeti költségek Állandó és majdnem-állandó költségek és ezek felosztása A költség-alapú ár, mint „alsó küszöb” Mit jelent (és mit nem) a költség-alapú árképzés? A költség-alapú ár, mint túlkapitalizációs ösztönző BMGE Közgazdaságtan Tanszék

18 A költség alapú árazás (3)
A költség-alapú árazás problémája a domináns vállalat – versenyzői szegély modellben: a versenyzői szegély kiszorul a piacról mennyiség ár, költség D–1(q) MR(Qd) MCd(Qd) MCc(qr) Qd* p* BMGE Közgazdaságtan Tanszék

19 Az ösztönző árszabályozás (1)
A szabályozás, mint ösztönzési probléma Aszimmetrikus információ a szabályozó és a szolgáltató között Aszimmetrikus információ a szolgáltató és a fogyasztó között A „köztudott tudás” és a „magántudás” A „magáncselekvés” A kontraszelekció problémája Az egységes és túl szigorú szabályozás kiszorítja a megbízható szolgáltatókat („járadék-vadászat”) A magasabb tarifák kiszorítják a megbízható fogyasztókat A szabályozás lényege: az információs többlettel rendelkező fél ösztönzése magáninformációjának felfedésére BMGE Közgazdaságtan Tanszék

20 Az ösztönző árszabályozás (2)
A „morális kockázat” problémája (a megbízó-ügynök probléma) A szabályozó nem képes megfigyelni a szolgáltató tényleges költségeit (hatékonyságát) A szolgáltató nem képes megfigyelni a felhasználó tényleges használati szokásait, fizetési hajlandóságát A hatékony szolgáltató ösztönzése: „információs járadék” megfizetésével A szabályozó társadalmi jóléti függvénye: b és e lehet „magas” vagy „alacsony”, így t is lehet magas, vagy alacsony p illetve (1 – p) valószínűséggel A szabályozó különböző transzfert határoz meg a két szolgáltatónak úgy, hogy a magasabb hatékonyságú információs járadékhoz jusson BMGE Közgazdaságtan Tanszék

21 Az ösztönző árszabályozás (3)
Miért nem lehetséges ösztönző szabályozás Magyarországon? A „szabályozási csapda” (regulatory capture) problémája Ösztönző szabályozás az EU-ban a közlekedési szolgáltatások területén az energia-szektorban Ösztönző szabályozás az USA-ban kísérleti stádium BMGE Közgazdaságtan Tanszék