1. Magyarország Európában

Az előadások a következő témára: "1. Magyarország Európában"— Előadás másolata:

1 1. Magyarország Európában
Mezey Barna Egyetemi tanár 1. Magyarország Európában a magyar alkotmánytörténet főbb vonalai

2 Európa fogalma Nagy Károly = „Európa atyja”
A Karoling birodalom = tota occidentalis Európa” Európa kibontakozása a frank birodalom nyomán földrajzi fogalom ( a frank birodalom által megszerzett és megszervezett területek A frank uralkodók tevékenysége nyomán a (nyugati) kereszténység szinonimája, A latin-germán alapú keresztény műveltségre építő kulturális egység A keresztény királyság által egybefogott szerkezeti egység

3 Déli periféria: Itália
Európa régiói Északi periféria: Skandinávia Keleti periféria: Kelet-Közép-Európa Nyugati periféria: Anglia Nyugati frank birodalom (~Francia-ország) Keleti frank birodalom (~Német-ország) Oroszok Európa-centrum Balkán Ibéria Déli periféria: Itália Arab kalifátus centrum Bizánc centrum

4 A megkésettség tényezői
Merseburg 933 Augsburg 955 Géza a trónon 972 István koronázása 1000 Burgund állam: 413 Aquitánia 418 Száli frank állam 486 ~500 év

5 A megkésettség körülményei
A kialakulás üteme erőltetett Német Birodalom 967 Bizánc / Bulgária provincia 971 ~50 év A kialakulás üteme lassú: Róma szakadása 395 Nyugat Római Birodalom bukása 476 ~ 500 év

6 A megkésettség körülményei
A nyugati barbár államoknál: Békés Modell nélküli Szerves fejlődés A magyar államalakulatnál Kikényszerített, fenyegetett Feudális modell Szervetlen fejlődés

7 Centrum és periféria Modernizáció Szélső nemzetek Centrum állam(ok)
megkésettség Utolérési kényszer

8 3. Állam, apparátus, hadsereg
A szervetlen fejlődés 1.politika 2. Ideológia 3. Állam, apparátus, hadsereg 4. Jog 5.Társadalom Diszfunkcionális jelenségek 6. Gazdaság

9 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
Nincs alternatíva: az ország követi a nyugati modell fejlődését, vagy végzetesen leszakad Magyarország kényszerpozícióba került az európai munkamegosztásban. képtelen volt komoly ellenállást kifejteni a határainkon expanzív igényekkel jelentkező nagyhatalmakkal szemben következetes, stabil centralizációt végrehajtani nem lehetett. A központosítás mindig csupán ideiglenes A modellmódosítások a modellek eltorzulásával, az eredetitől eltérő működéssel jártak, ami diszfunkciót A zavarok együtt jártak a „helyettesítő eszközök” fokozott igénybevételével. Az ideológia túlsúlyos lett, a politikai elem túlságosan is áthatotta a tudat világát messianisztikus küldetéstudattól telített reformer elit állama épített maga alá társadalmat rendi politikai-jogi törekvések fölerősödtek a társadalom más rétegeivel és a királyi hatalommal

10 A A patrimoniális monarchia (11.sz-15.sz.) fogalmai
Patrimonium Személyes királyság Curia Méltóságok Familiaritás Vármegyék Udvarok

11 A rendi –képviseleti monarchia (15-19.sz.) fogalmai
a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeinek csoportja melyek érdekeiknek politikai síkon is hangot adnak. Rendiség a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építkezésének fő alapelveit a rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat.

12 A rendi –képviseleti monarchia (15-19.sz.) fogalmai
A rendi dualizmus a rendek és a központi hatalom között kialakuló relatív egyensúly. a rendek tudomásul veszik a központi hatalom ténykedését, a királyi hatalom pedig garantálja a rendi intézményeket Rendi alkotmány = „régi szabadságunk” Rendi monarchia a feudális állam azon formája, melynek irányításában már a király mellett a rendek is szerephez jutottak, s ezzel egy időben háttérbe szorult a patrimoniális monarchia bomlása során megnövekedett hatalmú főúri tanács.

13 Az abszolút monarchia kialakítására irányuló kísérletek (18-19
Az abszolút monarchia kialakítására irányuló kísérletek (18-19.század) és az abszolút monarchia fogalmai Abszolút Abszolutizmus Bürokrácia Állandó hadsereg Pénzügyi igazgatás, adózás Modern állam

14 A Habsburg-abszolutizmus kísérletei Magyarországon
I. Lipót ( , ) 11+19 év Mária Terézia ( ) 15 év II. József ( ) 10 év I. Ferenc ( ) 13 év