Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

Az előadások a következő témára: "Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez"— Előadás másolata:

1 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Az ivásra szánt víz biztonsága Ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítése, működtetése és egészség szempontú ellenőrzése Budapest, 2011 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

2 A megfelelő ivóvízminőség
Az ivóvízminőség biztonságos és megfelelő, ha az ivóvíz-használattal rövid, vagy hosszú távon sem hozható összefüggésbe megbetegedés kockázata és egyben a víz íze, szaga, átlátszósága, stb. a fogyasztók szerint elfogadható; az ivóvízminőség megfelel bizonyos határértékeknek; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

3 Ivóvízminőséget meghatározó összetevők
Egészségügyi szempontból meghatározó összetevők: Közismert mikrobiológiai és kémiai paraméterek és indikátorok; A szervezet élettani működését zavaró összetevők; Az ivóvíz beszerzésével, a vízkezeléssel és vízellátással össze-függésbe hozható, az ivóvízzel érintkező termékek, vegyszerek alkalmazása miatt veszélyt jelentő összetevők. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

4 Ellenőrzési lánc a vízforrástól a vízhasználat helyéig/2
Az ivóvíz-forrás ellenőrzése Ivóvíz-forrás sérülékenységének, védettségének, lehetséges szennyezőinek meghatározása, ellenőrzése; Technológia-közi víz minőségének ellenőrzése Vízkezelés-technológia ellenőrzése; A használatra szánt ivóvíz minőségének ellenőrzése A késztermék előírt és választott paramétereinek rendszeres ellenőrzése; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

5 Ellenőrzési lánc a vízforrástól a vízhasználat helyéig/1
Vízzel érintkező bekötő (szerviz) vezetékek, szerelvények és a vegyszer maradékok hatásának ellenőrzése; Ivóvízminőség ellenőrzése a használat helyén – az ivóvíz-minősítés helye; Hálózati-víz utókezelő eszköz, technológia alkalmasságának, hatásának ellenőrzése; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

6 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Az ivóvíz kezeléssel, vízellátó rendszerrel összefüggésbe hozható vízszennyezők Vízkezelés vegyszerei (oxidáló, derítő és segédderítő szerek) Szűrőanyagok; Fertőtlenítés vegyszerei; Szerves-anyag és fém-beoldódás, ill. korrózió, Kellemetlen íz, szag, stb., mikrobiális biofilm szennyezettség/3; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

7 Az ivóvíz forrással összefüggésbe hozható vízszennyezők
A vízforrás földtani, hidrogeológiai, hidrológiai viszonyai; A vízforrás térségi agrár-viszonyok szabályozása A vízkivételi művek műszaki állapota, A nyersvízszállító rendszer műszaki állapota, Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

8 A vízellátó rendszerből beoldódó szervetlen anyagok
Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

9 Másodlagos mikrobiális biofilm-modell/2 Costerton, 1995
Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

10 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Az élő biofilm-model/1 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

11 Vízminőségi követelmények teljesítése
A szolgáltatók és a közegészségügyi vízminőség felügyelet egy része, csak arra koncentrál(t), hogy a szolgáltatott vízben a vízminőségi mutatók megfeleljenek az előírásoknak. Az ivóvíz biztonságosságának növelése, az aktuális egészségügyi követelmények teljesítése – túl azon, hogy a megfelelési követelmény a fogyasztás helyére vonatkozik - más gondolkodást igényel. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

12 Vízmintavétel tervezés, kijelölés
A vízmintavételi helyek kijelölése Az ivóvízminőségi követelmények teljesülésének ellenőrzésére szolgáló mintavétel; hatósági cél Az üzemeltetés ellenőrzésére szolgáló mintavétel; olyan helyeken végzi, amelyek a vízminőség megfelelőségének biztosítására és az intézkedések helyességének ellenőrzésére szolgálnak, Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

13 Az ivóvíz-késztermék minősége
A használatra szánt ivóvíz minőség-ellenőrzése a szolgáltató és az ellenőrző ÁNTSZ részéről is hagyományosan a „késztermék” minőség-jellemzőinek meghatározásán alapul(t); Túl késő, a vízhiba ezen az úton nem előzhető meg (historikus adat) Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

14 Víz Keretirányelv - Water Framework Directive (Art. 7.)
Az ivóvíz szolgáltató ivóvíz-biztonsági tervprogramot készít (vízforrás – kezelés – hálózat – használat helye) Az ivóvíz szolgáltató kockázatbecslést végez az ivóvíztermelési- lánc kezdeténél Víz Keretirányelv - Water Framework Directive (Art. 7.) A tagállamok biztosítják a kijelölt víztestek szükséges védelmét, azzal a céllal, hogy elkerüljék minőségük romlását, és ezzel csökkentsék az ivóvíz előállítása során szükséges vízkezelés mértékét. A tagállamok védőövezeteket alakíthatnak ki az ilyen víztestek számára. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

15 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
„Vízbiztonsági terv” az ivóvízellátó rendszereknél WHO Water Safety Plan, (2004) A fogyasztók egészségének védelmére az ivóvíz-szolgáltatás biztonságát előtérbe állító irányelv (WHO 2004, Guidelines for Drinking-water Quality, vol.1, 3rd ed., pp , WHO WSP Managing drinking-water quality from catchment to consumer) Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

16 Az WHO ivóvízminőségi irányelvek kiegészítései
A Vízbiztonsági terv-rendszer - a biztonságos ivóvízszolgáltatás megelőzésen alapuló irányítása - ne legyen rendkívüli vízminőségi változás Vízminőség stabilizálása a következők útján: - a vízzel érintkező szerkezeti anyagok, vegyszerek minőség-ellenőrzése, szabályozása - vízkezelési, fertőtlenítési technológiák teljesítmény-ellenőrése, szabályozása Egészség-hatások, előnyök: - a víz útján terjedő betegségek megelőzése - a fogyasztói egészség-teher csökkenése Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

17 WHO vízbiztonsági tervprogram – módszertan/2
WSP munkacsoport felállítása A rendszer leírása Folyamatábra megszerkesztése A folyamatábra helyszíni megerősítése Valamennyi felismert, lehetséges veszély felsorolása Veszélyelemzés végzése Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

18 WHO vízbiztonsági tervprogram – módszertan/1
Szabályozó intézkedések meghatározása Szabályozási pontok meghatározása Felügyelő rendszer felállítása a szabályozási pontokon Kritikus beavatkozási határérték meghatározása Helyesbítő/megelőző tevékenység meghatározása az eltérések kiigazítására A beavatkozások megfelelőségét igazoló eljárások meghatározása Információs rendszer, nyilvántartások és dokumentálás szabályozása Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

19 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Várható eredmények A vízellátó rendszer megfelelő működése, különös tekintettel a biztonságos vízellátásra a víznyeréstől a fogyasztás helyéig, A vízbiztonsági terv dokumentáció lehetővé teszi a rendszer hatékony felülvizsgálatát / a megfelelő működés igazolását saját célokra és a független felügyelet (ÁNTSZ) részére. Az egyes munkatársak tudásának közös felhasználása – ismereteik beépítése a szabályozó rendszerbe, kiemelten hangsúlyozva a megelőzés fontosságát Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

20 A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/6
Nem új, de bővített irányelv - amely a fogyasztó egészségvédelmének szem előtt tartásával kockázat becslés/kockázat kezelés alapú, vízbiztonsági terven alapul Példa: A Drinking Water Inspectorate DWI – UK, 2005 útmutató az ivóvíz szolgáltatók számára Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

21 A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/4
(1) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízellátó rendszereknél folyamatosan működik egy kockázat értékelő és kezelő rendszer, a (2) pontban rögzített szerkezetben, a rendelet egy új mellékletében részletezett módon. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

22 A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/3
2) Az ivóvíz kockázat kezelő rendszernek legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia végig a vízellátó rendszer minden elemén: a vízellátó rendszer leírása veszélyelemzés és kockázat értékelés mérések meghatározása és értékelése kockázatok ellenőrzésére ellenőrző monitoring rendszer kiépítése az ivóvíz kockázat kezelő rendszer értékelése az (a)-(d) elemek folyamatos felülvizsgálata Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

23 A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/2
(3) A 2. pontban felsorolt elemekről működési dokumentációt kell kiállítani. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

24 A EK ivóvíz-irányelv (98/83/EC)korszerűsítése/1
(4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ivóvíz kockázat kezelő rendszer kiépítésekor, a kockázatértékelés során végigvezetve a teljes vízellátó rendszeren (a vízbeszerzéstől, a vízelosztó hálózaton át a fogyasztóig) minden felelős hatóság, illetve egyéb érdekelt fél be legyen vonva. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

25 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Hazai útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez/2 1. Rendeleti előírás 2. Rendszerelemek a vízellátó rendszer leírása; veszélyelemzés és kockázatértékelés; mérések és értékelésük meg-határozása a kockázatok ellenőrzésére; ellenőrző monitoring rendszer kiépítése; az ivóvíz kockázat-kezelő rendszer értékelése; folyamatos felülvizsgálat; működési dokumentáció; felelős hatóság jóváhagyása Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

26 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek használatához krízishelyzet kezelésében Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

27 Megfelelő ivóvízminőség biztosítása válság idején
Az ivóvízellátás nagyon különböző módon valósul meg; Egy, az ivóvízellátásban zavaró okozó esemény különböző mértékben veszélyes ivóvízellátás szereplői számára EN :2009 Az ivóvízellátás biztonsága. Útmutató veszélyeztetéskor és válságos esetekben Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

28 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Veszélyhelyzetek/2 Az ivóvíz beszerzésre, kezelésre, az ivóvízellátó rendszer működtetésére, az alapellátásra különféle súlyosságú, veszélyt jelentő tényezők hatnak; Válságkezelő stáb: speciális szerveződés a vízellátó szervezetnél, amely a normál üzemmenettől eltérő esetekre külön felhatalmazással rendelkezik; Válság (krízis): esemény, amely szükséghelyzetet, kényszerhelyzetet hoz létre és a szokásostól eltérő működési feltételeket, szervezési intézkedéseket igényel; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

29 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Veszélyhelyzetek/1 Szerencsétlenség: emberi veszteség, környezeti, anyagi kár, ami a vízellátó szervezetre, vagy annak erőforrásaira hat; Szükséghelyzet: hirtelen, sürgős, általában nem várt esemény hatására előállt, a normál üzemmentettől eltérő működést igényel, és általában azonnal akciót, együttműködést igényel az ÁNTSZtől, KÖFEtől, rendőrségtől, stb. Incidens: véletlen, váratlan, közbejött esemény; Kockázat: potenciális mikrobiológiai, kémiai, fizikai vagy radiológiai zavarás, veszélyeztetés; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

30 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Válságkezelés/4 Törvényi, jogi háttér (pl. közegészségügyi veszélyt jelentő válság esetére az ÁNTSZ felhatalmazása az intézkedések koordinálására); Válságkezelő stáb működésbe lépése: A működésbe lépés szabályozása; Együttműködés és kommunikáció más hatóságokkal; Szakértői háttér bekapcsolása; Együttműködés más vízszolgáltatókkal; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

31 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Válságkezelés/3 Infrastruktúra, műszaki lehetőségek igénybevétele A vízminőségre veszélyt jelentő hatás alapos feltárása speciális mintavételek/vizsgálatok beállítása útján A veszély-elhárításra tett beavatkozások eredményességét igazoló külön mintavételek/vizsgálatok beállítása Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

32 A vízminőség-ellenőrzés helyei/2
Az üzemeltetés ellenőrzésére szolgáló mintavételt olyan helyeken is elvégzi, amelyek a vízminőség meg nem felelőségének feltárására szolgálnak, Az ivóvíz-forrás ellenőrzése Ivóvíz-forrás sérülékenységének, védettségének, szennyezőinek felmérése, Technológia-közi víz minőségének ellenőrzése Vízkezelés-technológia ellenőrzése; A termelt ivóvíz minősége A késztermék előírt és választott paramétereinek ellenőrzése; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

33 A vízminőség-ellenőrzés irányai /1
A vízellátásban - a vízforrástól a vízhasználat helyéig, az ott használt, hálózativíz utókezelési technológia megfelelőségének ellenőrzése; Vízzel érintkező bekötő (szerviz) vezetékek, szerelvények és a vegyszer maradékok ellenőrzése; Ivóvízminőség ellenőrzése a használat helyén; Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez

34 Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztatója november 25. Útmutató ivóvízbiztonsági rendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez