Török hódoltság Magyarországon ( )

Az előadások a következő témára: "Török hódoltság Magyarországon ( )"— Előadás másolata:

1 Török hódoltság Magyarországon (1541-1686)
Készítette: Takács István Inform. könyvtáros-Történelem III. évfolyam w0xs4r

2 Előzmények: 1526. augusztus 29. - mohácsi csata
váradi béke (Szapolyai és I. Ferdinánd) 1541. augusztus a török csellel beszevi Budát Magyarország három részre szakad

3 Magyarország három részre szakadása

4 Török berendezkedés Magyarországon:
Első dolog, a keresztény lakosság adózásának megszervezése A területen élők nagy százaléka jobbágy volt A magyar nemesek török által meg nem szállt területekre menekültek A törökök adókat vetetettek ki Megjelent a kettős adóztatás (török felé és magyar földbirtokosok felé kellett fizetni)

5 Hivatalok és címek a hódoltságban:
A hódoltságban Vilajeteket (kerületeket) hoztak létre. A vilajetek élén a pasa, vagy bég állt, ők a szultán hódoltságbeli helyettesei voltak, beszedték az adót, katonai parancsnokok voltak és bíráskodhatta A Török Birodalomban minden föld a szultáné volt. De ideiglenesen kiosztotta ezeket a földeket a Szpáhiknak, akik lovas katonák voltak, s katonáskodás fejében kapták a földet. Ezért azok minél jobban ki akarták használni a parasztokat. Egyik adózási forma, a gyermekadó során begyűjtötték a legerősebb gyerekeket és Janicsárokat képeztek belőlük. A janicsár egy gyalogos katona, rendkívül szívós és képzett volt. Fegyverzete egy hosszú puska, széles, görbe kard, íj és nyíl

6 Janicsár Szpáhi

7 Élet a török hódoltságban:
A török megszállás hatására a parasztok a mezővárosokba költöztek Ezért ezek a városok hatalmassá duzzadtak, egyes területek, elnéptelenedtek A pusztákon marhacsordákat legeltető hajdúk éltek. Harcedzett, szívós, vitéz emberek voltak. Szökött jobbágyok, kisnemesek, mezővárosok polgárai, végváriak, székelyek, jászok, kunok közül kerültek ki.

8 Hajdú

9 Épületek a hódoltságban:
Mecset: Arabul maszdzsid, az imádkozás, a földre borulás helye. Eleinte a pénteki nagymecsetekre is használták ezt az elnevezést. A kifejezés használata később a kisebb imatermekre korlátozódott, ahol a pénteki imát nem lehetett elmondani. Dzsámi: A mohamedán vallás hívői számára az istentisztelet helye, imaház. A pénteki szentbeszédet, a hutbét kizárólag itt lehetett elmondani. A korai arab források nem használták ezt a kifejezést. Medresze: Közép- és felsőfokú képzést nyújtó tanintézet, ahol elsősorban teológiát és egyházjogot tanítottak. Minaret: A dzsámi vagy mecset, esetleg a medresze vagy mauzóleum mellé épített torony, ahonnan naponta ötször imára szólították a hívőket. Türbe: iszlám sírkápolna. A szultán, vagy más magasrangú vezetők sírja fölé emelték. Általában nyolcszögletű kupolával fedett építmény volt.

10 Köszönöm a figyelmüket