A Kheopsz piramis.

Az előadások a következő témára: "A Kheopsz piramis."— Előadás másolata:

1 A Kheopsz piramis

2 A piramis méretei A Kheopsz piramis magassága eredetileg 146,6m magas volt, vagyis akkora, mint egy 50 emeletes felhőkarcoló. Ma már csak 137 m, mert a csúcsa leomlott és a súlyos kőhalom meg is süllyedt. Oldalai 230m hosszúak. A piramis közel 2 millió mészkőtömbből áll. Az építmény súlya meghaladja tonnát. A piramis négyzetes alaprajzú és tökéletes csillagászati ismeretre vall, hiszen a négy sarka a négy égtáj irányát mutatja.

3 A piramis alaprajza -Király Kamrája -Királynő Kamrája -Nagy Galéria
Folyosó -lefelé vezető folyosó -felfelé vezető folyosó -befejezetlen kamra

4 A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.

5 Valójában hogy is készült a Nagy Piramis?!
Tegyük fel, hogy a munkások egész évben napi tíz órát dolgoztak a hét minden napján. Ebből le kell vonnunk három hónapot a mezőgazdasági munkákra, a vallási ünnepekre és az építkezéshez szükséges előkészületekre. Tegyük fel továbbá, hogy fős csoportok vontatták a köveket, és mindegyik csapat két rámpával dolgozott. Ennyi kő megmozgatásához az egyes csapatoknak óránként mintegy 1,6 kilométeres sebességgel kellett a 2,85 tonnás köveket vontatni. Alig valószínű, hogy ez egyáltalán lehetséges; de ezt a sebességet egész éven át naponta teljesíteni egyszerűen lehetetlen.

6 Az új elképzelés szerint nem volt szükségük szekérre és kerékre, csupán a görgetés elvét kellett ismerniük, hiszen egy egyszerű, görbített faelemekből összeállított keret szilárd, kerékszerű szerkezetet alkothat a kő körül. Egy háromtonnás kőtömb görgetéséhez csupán negyedannyi erőre van szükség, mint egy ugyanekkora súly vontatásához. A kövek mozgatásához pedig ember is elég lehetett, és így a rámpákon többen dolgozhattak.

7 És még egy kis érdekesség
A fáraó elhunyta után az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún. kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meglepő feltételezést három érvvel támasztják alá: A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellőzőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre!!! Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen.