7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői.

Az előadások a következő témára: "7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői."— Előadás másolata:

1 7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői.
Középszint A korszak kulturális életének főbb jellemzői: –      a reformkor kiemelkedő költői, írói, képzőművészei, zeneszerzői és legismertebb alkotásaik, –      a művészek közéleti szerepvállalásai és a nemzeti kultúrát formáló hatásuk. Emelt szint A nemzeti érzés megerősödése a magyarság körében: –      a nemzet fogalmának változásai a magyar történelemben, –      a polgári nemzettudat elemei, –      a nemzeti ébredés folyamata a XVIII. század végétől (a magyar nyelv ügye), –      a magyarok és a hazai nemzetiségek aránya, lakóhelyük a reformkorban. A nemzeti érzés megerősödése a nemzetiségek körében: –      a hazai nemzetiségek nemzeti ébredésének legfőbb állomásai, –      a hazai nemzetiségek társadalmának rétegződése, a magyar nemzet és a hazai nem­zetiségek viszonya a reformkorban. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.

2 A magyar nyelv megújításának kezdeményezője:
Új képes Történelem, (Nemzet születik Závodszky, Hermann)14 old.:A magyarnyelv megújítását a jakobinus perben bebörtönzött, majd fogságból szabadult KF kezdeményezte.1808-ban Türingiában, háttérben az osztrák rendőrminiszterrel nemzetközi pályázatot hirdettek : alkalmas –e a magyar nyelv , hogy a közigazgatás, az ipar, a kereskedelem új fogalamit kifejezze. Arra számítottak, hogy a német és cseh tudósokból összeállított bírálóbizottságmajd kimondja , a magyar nyelv mindenre alkalmatlan. Kazinczy magyar és német nyelvű pályaműve ennek az ellenkezőjét bizonyította. Az eredményhirdetést halogatták, majd az új rendőrminiszter 1813-ban kinyilatkoztatta: korviszonyok az ügyek tárgyalását nem teszik tanácsossá. A nyelvújítók egységesítették a nyelvtant és a helyesírást, új szavakat alkottak képzéssel, szóösszetétellel, névátvitellel, régies vagy tájnyelvi szavak fölfedezésével terjesztésével A magyar nyelv megújításának kezdeményezője: Martinovics Ignác levágott feje, egykori ábrázolás 1795 Kazinczy Ferenc Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson

3 Széphalom 1804-től a magyarországi irodalom központaja lett
Érsemjén, okt Széphalom, 1831 aug. 23. A magyar nyelvújítás református vallású vezére. Debrecenben, Késmárkon, Eperjesen, Sárospatakon tanult. Teológiát is végzett ben joggyakornok. Jogász környezete elfogadta az irodalom és a művészetek iránti vonzódását, így 1786-ban a "nemzeti oskolák" elügyelőjévé nevezték ki. Protestáns ember ebben az időben nem kaphatott közhivatalt, 1791-ben elbocsátották. Annak a szabadkőműves páholynak lett a tagja, mely forradalmat kívánt előkészíteni. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvételéért előbb halálra ítélik, de kegyelemből várfogságra változtatják az ítéletet. Szenvedett Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson között, több mint hat évig volt börtönben. Negyvenkét éves korában, őszen szabadult. Megnősült, s mivel anyja halálával a családi birtok szétoszlott, a Sárospatak melletti Bányácska falu melletti szerény birtok lett új családja létalapja. A falut irodalmi munkássága során nevezte el Széphalomnak, amit később hivatalosan is elfogadtak. 1804-től széphalmi otthona kora magyarországi irodalmi központja lett. A Sátoraljaújhelyi Református Egyház főgondnoka volt 1814-től 1818-ig ban pedig Zemplén megye levéltárosa ban Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választják. Irodalmi és egyházi munkássága jelentős. Részletesen... Donáth János osztrák születésű festő munkája Széphalom 1804-től a magyarországi irodalom központaja lett

4 Dériné Széppataki Róza
1792 Katona szerelme azonban egészen más természetű: keveset tudunk róla, hiszen a lény, ki szívébe zárta e nehéz és fájdalmas érzést, maga is rendkívül zárkózott, s diszkrét volt. A visszahúzódó, igen komoly fiatalembernek nehezen ment a szerelem kinyilvánítása: olyannyira, hogy az egyébként igen érzékeny Széppataki Róza sokáig nem is tudott a titkolt "érzeményről" ban végül elszánta magát Katona, s levelet írt az imádott lánynak. Levelében arra kérte hölgyét, hogy ha szíve nyitva állna hódolója előtt rózsaszín szalagot, míg ha elzárkózik akár egy találka elől is, feketét tűzzön. Hogy zárkózna-é Róza, vagy sem, nem tudhatjuk, hiszen a levelet Katona csak monogramjával látta el. A hallgatag fiatalember esélyeit mégis tökéletesen példázza a tény, hogy Rózának eszébe sem jut: esetleg különc ifjú pályatársát (Katona is játszott színpadon!) rejti a K és J betű. Így elmaradt a szalagtűzés és a várt beszélgetés is. Kecskeméti joggyakorlatát követően a Pestre visszatérő Katona a társulatban új névvel találkozik: Róza immár Déryné ifiasszony néven szerepel a színlapokon. A szívszakasztó eseményeken felindult Katona csak ekkor fedte fel a rejtélyes levélíró kilétét. Róza megdöbbent, de nem szólt. Hihetnénk, a házasság áthághatatlan akadályként magasodhatott most már Katonánk elé. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Déryné sírig tartó hűségfogadalmát véresen komolyan vette volna. Házassága nem volt szerelmi házasság: Déryvel való frigyét a társulat érdeke is megkívánta, hiszen tartottak attól, hogy egy "külsős" esetleg végleg "elrabolhatja" legsikeresebb dívájukat. Balsorsú házassága mellett persze akadt vigasztalója az ifjú asszonynak. A sors fintora talán, hogy Déryné leendő "vigasztalóját" maga Katona mutatta be a színésznőnek. Bár vannak, akik szerint Bánk hű társa, Melinda egyes vonásaiban a nagy ideált idézi, azonban érdemes talán azt is megemlíteni, hogy a díva egy helyütt még feltűnik biztosan Katonánál, mégpedig a Rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között c. darabjában. A darab kacér hősnője és az események elég egyértelműen a nagy csalódást okozó szerelmet és annak főszereplőjét mintázzák. Déryné a darab elolvasása után mindennemű kapcsolatot megszakított Katonával. A színésznő továbbá azt is elérte, hogy a darab életében nem került színpadra. Ősbemutatója csak 1929-ben lehetett Kecskeméten ban, a Bánk bán kassai ősbemutatóján Déryné Széppataki Róza játszotta Melinda szerepét. A költő ekkor már három éve halott volt. az első állandó magyarszíntársulat Az első nagyobb diadalok a tízes évekre esnek Színjátszás Dériné Széppataki Róza A hatása nagyobb volt mint a nyomtatott írásnak Katona József Bánk Bán

5 GEORGIKON Festetics György Európa első mezőgazdasági főiskoája
Wikipédia:16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, hol architektúrai rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. Ifjú korában lett katonává és 18 évig a hadseregben szolgált július 12-én, mint a Graeven huszárezred alezredese, néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. E lépés miatt Bécsben nagy neheztelést vont magára, kilépett a hadi szolgálatból és keszthelyi magányába vonult, ahol a még nagyatyja által tervbe vett családi majorátus megállapításán, gazdasága rendbe hozásán munkálkodott. A hazai gazdálkodás fejlesztésére 1798-ban Keszthelyen gazdasági iskolát (Georgicont) alapított, amelyet József nádor augusztus 23-án szántással szentelt fel. Ugyanbban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot öt osztályúvá emeltette és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át). 1802-ben negyvenezer forint tőkét ajánlott föl, hogy annak kamatából három magyar nemes ifjú a bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokat tanulhassa ben a francia háborúkor száz, utóbb ötszáz huszárt állított saját költségén a hadsereghez; Zala vármegyénél pedig 100 000 forintot tett le a szegényebb nemesek hadbaállására től kezdve évenkint a király nevenapján nemzeti ünnepet rendezett, ahol a jelesebb magyar írókat emlékfa-ültetéssel és tiszteletdíjakkal örvendeztette meg. A hazai tudományos életnek is egyik fő pártolója és előmozdítója volt. A göttingai tudós társaságnak levelező tagja volt. Képes.tört. 15: Kisfaludy Sándor és Berzsenyi Dániel együttesen ültettek fát Kazinczy tiszteletére1818-bam a második (keszthelyi) helikon találkozón. Európa első mezőgazdasági főiskoája GEORGIKON 1817-től Helikoni ünnepségek Georgikon tanárait, diákjait hívta meg, valmint a kor híres íróit, költőit. Festetics György

6 Igazi irodalmi társaság szerveződött az ország szívében
Kazinczy széphalmi kúriája Festetics György helikoni ünnepségei Igazi irodalmi társaság szerveződött az ország szívében A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.

7 A magyar kultúra fénykora
Reformkor A magyar kultúra fénykora szolgálata nemzet Nemzeti öntudatra ébredés A művészetek és tudományok művelői a legfőbb feladatnaknak tartottak Állami , királyi támogatás híján A művészet és nemzeti művlődés néhány hazafias gazdag főúr áldozatkészségből haladt előbbre

8 Kölcsey Ferenc Erkel Ferenc Szózat Vörösmarty Mihály Egressy Béni 1844
1823 Szózat 1836 Vörösmarty Mihály 1843 Egressy Béni

9 A művészet valamennyi ágában születtek a nemzeti sajátosságokat hordozó, ugyanakkor európai szellemiségű művek. Wikipédia:Apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon c. rézmetszetével díjat nyert, ekkor 1818-ban gyalog ment Rómába. Ott 6 évet töltött Thorvaldsen műhelyében. Kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva, mikor utódai a múzeumnak ajándékozták, kiderült, hogy Leonardo egyetlen hiteles szobra. Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott. 1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombaton visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta. Ferenczy István Csokonai Kazinczy Ferenc Kölcsey Ferenc

10 Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja a magyar államnyelvért folytatott
reformkori küzdelem eredményeit és feltárja a küzdelem sikerének okait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. 0–4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a nemzeti ébredés korának (XVIII. század végétől a XIX. század közepéig), vagy a reformkornak (1825/1830–1848) egyik fő kérdése volt a magyar nyelv ügye, és utal arra, hogy Magyarország ebben az időben a Habsburg Birodalom része volt. 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. törvény, udvar, anyanyelv, országgyűlés, hivatalos, államnyelv; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. reformkor, nemzeti ébredés,Helytartótanács. 0–4 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban találhatóinformációkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. bemutatja, hogyan nyert teret a magyar nyelv a közéletben a XIX. század első felében, és értelmezi, mit jelent az, hogy az 1844-es országgyűlési törvény következtében a magyar nyelv hivatalossá vált (pl. az országgyűlés kizárólagos, a Helytartótanács belügyeket érintő ügymenetének nyelve, illetve a közoktatás nyelve a magyar). 0–4Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó alapvetően a magyar államnyelvért folyó küzdelem eredményeit elemzi, és feltárja a sikerek hátterét és okait. T Pl. felismeri az államnyelvért folyó küzdelem és a polgári-nemzeti fejlődés összefüggését, és megállapítja, hogy a magyar anyanyelv használatához való ragaszkodás, majd a magyar nyelv hivatalossá tételének követelése a reformkorban (vagy: II. József nyelvrendelete óta) politikai kérdéssé vált, T Pl. rögzíti, hogy a magyar államnyelvért folyó sikeres harc több tényező együttes hatásának volt köszönhető (pl. nyelvújítás mozgalma, nemzeti nyelvű irodalom virágkora, a magyar nyelv ügyének kérdésében nem volt liberális-konzervatív ellentét, és az udvar sem vétózta meg), és megállapítja, hogy mindezek az eredmények egyes nemzetiségi vezetők tiltakozását váltották ki vagy mindezek hátterében a liberális nacionalizmus húzódott meg. 0–6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát.0–2 2008 Érettségi 17. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

11 „1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.§ Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 5.§ A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja… 8.§ Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” (Az évi

12 1805. évi 4. tc. Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése; a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek. 1830. évi VIII. tc. A Helytartótanács és a bíróságok nyelve a magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya – háromévi haladékkal – a magyar nyelv tudásához kötött 1836. évi I. tc. A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezethetik. 1840. évi VI. tc. Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar;három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul.

13 17. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (rövid)
Érettségi 2005 május 17. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (rövid) Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggését! Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggéseit mutatja be, és a válasz tartalmazza, hogy a polgári átalakulás és a nemzeti ébredés gondolata a művészetekben és a politikában összekapcsolódott. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. a nemzeti kultúráért folytatott harc egyben a nemzeti önállóságért is folyt). 0–4 M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. Tájékozódás térben és időben T Pl. rögzíti vagy kikövetkeztethető belőle, hogy a reformkor az 1830–1848 közötti Magyarországra vonatkozik, és a válasz utal arra, hogy a reformküzdelmek a Habsburg Birodalom keretein belül bontakoztak ki. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. Szaknyelv alkalmazása T Használja az alábbi általános fogalmakat (pl.: folyóirat, függetlenség, polgárosodás, országgyűlés stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (pl.: reformkor, nyilvánosság, nemzeti eszme, sajtószabadság, cenzúra stb.). Források használata T Pl. rögzíti, hogy az irodalmi élet nem egy képviselője (Kölcsey, Vörösmarty) is bekapcsolódik a polgári átalakulásért és a nemzeti önállóságért folytatott reformküzdelmekbe, és megállapítja, hogy a korszakban az irodalom és a politika szoros együttműködésben képviselte az új eszméket, vagy rögzíti, hogy az Athenaeum (vagy Atheneum) nem pusztán szépirodalmi folyóirat volt, hanem teret adott a politikai gondolatoknak is, és megállapítja, hogy a kor művészei a reformtörekvések tárgyalásával politikai szerepet is betöltöttek. M A vizsgázó feltárja, hogy a reformkorban az irodalom és a politika szorosan összefüggött egymással, és a korszak legjelentősebb művészei a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítják írásaikat. T Pl. megnevezi a reformkor fő céljait (függetlenség, társadalmi és gazdasági haladás), és megállapítja, hogy ezek a gondolatok (Kölcsey, Petőfi, Vörösmarty) alkotásaiban is megjelennek. Eseményeket alakító tényezők feltárása T Pl. rögzíti, hogy a nemzeti nyelvért folytatott küzdelemmel indult el a nemzeti kultúra megteremtésének programja, és megállapítja, hogy e programot az írók mindegyike nyilvánosan támogatta, így az irodalom a politika egyik eszközévé vált, az írók, költők politikai szereplőkké válhattak (pl. Kölcsey országgyűlési követként tevékenykedett). 0–6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM

14 Kronológia 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz 1833 Katona József Bánk bán című tragédiájának bemutatója 1836 Vörösmarty Mihály: Szózat 1837 Megnyílt az első állandó színház Pesten, a Pesti Magyar Színház. 1843 Egressy Béni megzenésítette a Szózatot. 1844 Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt. „Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét!” Petőfi: A nép nevében (1847)

15 „Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a Tekintetes
Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell… Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!” (Kölcsey: Búcsú az országos rendektől 1836.)

16 „Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztán
szépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike […] Bajzáék eredetileg politikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és az Athenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyak érintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. […]” (A magyar irodalom története) …………………………………………………………………………………………………...

17 Egyéb

18 Nemzetközi jelentőségű a magyar keletkutatás
A reformkor rokon népeket keresve a honfoglalás előtti magyar őstörténet felé fordult. Fellendült és nemzetközi jelentőségűvé vált a magyar kelet kutatás.

19 Kőrösi Csoma Sándor Tk IIII, (Sz)-139.old http://csoma.mtak.hu/
Kőrösi Csoma Sándor élete: ….1831-ben már Kalkuttában van, s művei kiadását készít elő, valamint könyvtárosként a Bengáli Ázsiai Társaság alkalmazásában dolgozik, és a nepáli követ, Brian Houghton Hodgson ( ) által küldött nagyszámú tibeti könyvet katalogizálja. Eközben egymás után jelennek meg publikációi a Társaság újonnan indult évkönyvében, az Asiatic Researchesben ben végül megjelenik két fő műve, a tibeti nyelvtan és a szótár. Az utóbbi előszavában, miután köszönetet mond mindenkinek, aki útja során segítségére volt, magát úgy mutatja be, mint olyan kutatót, aki a magyar nép és nyelv eredetét indult megkeresni, ám szegénysége miatt vándorlásai során mindig mások segítségére volt utalva, s a tibeti nyelvvel is részben ezért kezdett foglalkozni. A tibeti kultúrával és irodalommal kapcsolatban megjegyezi, hogy az hűen megőrizte az Indiában már elveszett buddhista irodalmat, s jelentősége is elsősorban ebben mutatkozik. Ugyanitt ad hangot annak a tudományosan nem bizonyított véleményének is, hogy a szanszkrit nyelv, ha szókincsében nem is, de nyelvtani szerkezetében a magyarhoz hasonló, azzal rokon nyelv, s kutatása elsősorban a magyarságnak lehet gyümölcsöző. Ezekkel a sorokkal Csoma bizonyára a hazaiaknak kívánt üzenni, hogy nem hagyott fel eredeti célkitűzésével, s az eddig végzett munkássága is valamilyen módon ehhez kapcsolódott. Munkáiból 25 példányt hazaküld Magyarországra, visszaküldi továbbá a részére hazájában adományokból összegyűlt pénzt is, valamint a saját maga megtakarította összeget is. A pénzből Nagyenyeden alapítványt létesít a kiemelkedő diákok számára, illetve szétosztatja Kőrös lakói és rokonsága között. Két jeles kitüntetést is kap ezekben az években ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választja, 1834-ben pedig a Bengáli Ázsiai Társaság tiszteletbeli tagja lesz. Miután 1835-ben a Bka’ ’gjurt ismertető hosszú tanulmánya megjelent, úgy döntött, néhány évre tanulmányutat tesz Indiában, hogy a szanszkritot és más indiai nyelveket tanulmányozza. Észak-Bengál, Nepál és Szikkim szerepelt az útitervei között, de valamiért Titaliánál megállt. Itt szanszkritot és bengálit tanult, hasonlóan szerény körülmények között, ahogyan annak idején a tibeti kolostorokban. 1837-ben visszatért Kalkuttába, és visszatért a tibetológiához is; élete hátralevő részében már csak ezzel foglalkozott. Schöfft Ágost, 16 a festő, akitől Csoma egyetlen hiteles portréja származik, ekkortájt tesz nála látogatást; s mint elmondja, Kőrösi teljes visszavonultságban, szinte remeteként él tibeti könyvei között, s csak egy témával sikerül kimozdítania közülük, ha Magyarországról beszélgettek. 1842-ben azonban ismét útra kelt. Célja ezúttal Lhasza, a tibeti főváros, majd innen Észak-Kína, az ujgurok és a mongolok földje volt. Úgy gondolta, hogy a dalai lámák könyvtárában rábukkanhat olyan forrásokra, amelyek a régi magyarokra vagy legalább az ujgurokra vonatkozó híradásokkal szolgálhatnak. Áprilisban érkezett meg a szikkimi Dardzsilingbe, ahol azonban betegség döntötte le a lábáról. Több napig feküdt lázasan, míg végül 11-én hajnalban a trópusi dzsungelben elkapott malária örökre véget vetett hosszú vándorlásának. Síremléke a dardzsilingi temetőben áll, a Himalája hegyeinek oldalában. Kitűzött célját nem sikerült elérnie, nem tudhatta meg, hogy az ujgurok, akikhez annyira hőn áhított eljutni,. Kőrösi Csoma Sándor

20 Vámbéry Ármin Vámbéry Ármin http://mek.oszk.hu/03900/03975/html/
Küzdelmeim Vámbéry Ármin Ázsiában Kísérlet folytatódik Vámbéry Ármin életmûvének feltárása érdekében

21 1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán
1844. március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is megtanult. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak hatása. Szentkatolnai Bálint Gábor  terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint.html