Környezeti Kárelhárítás Környezetmérnök B.Sc. - BMEEOVKM3

Környezeti Kárelhárítás Környezetmérnök B.Sc. - BMEEOVKM3
Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 45.5 szoba Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt
Tantárgy ismertetése Előadók: Jolánkai Zsolt, Ács Tamás 1 zárthelyi (8. hét, előadás idejében) – témája: addig hallottak kárelhárítás témakörében Pót zh 10 héten csütörtökön (vagy egyeztetés szerint), tanítási időn kívül Írásbeli vizsga: Előadások anyaga, gyakorlat anyaga Kisebb számolási példák Értékelés: 40% zh, 10% számolási feladat, 50% vizsga (szóbeli) (év végén lehetőség van írásban a második anyagrészből is írásbelizniközepesnél jobb megajánlott jegyet kaphat) Jegyzet: Előadás diák Ajánlott irodalom: Kármentesítési útmutatók, kézikönyvek Fleit Ernő: Környezeti Kárelhárítás jegyzet Reiniger-Varga-Horváth: Környezeti kárelhárítás menedzsmentje Katona Emil: Vízminőségi Kárelhárítás Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

1. hét. Bevezetés, félévi tematika, környezetszennyezés folyamata, jogi alapok (JZS) 2. Környezeti kárelhárítás felszíni vizek rendkívüli szennyezése esetén I: Kárelhárítás fogalma, felszíni vizek rendkívüli szennyzései, hazai gyakorlat, intézményi rendszer, jogi alapok (JZS) 3. Környezeti kárelhárítás felszíni vizek rendkívüli szennyezése esetén II: Vízminőségi kárelhárítás, kárelhárítási tervek, Kárelhárítás végrehajtásának lépései (JZS) 4. Környezeti kárelhárítás felszíni vizek rendkívüli szennyezése esetén III: Kárelhárítási technológiák, hazai és nemzetközi gyakorlat (JZS) 5. Tiszai cianid szennyezés ismertetése, transzport folyamatok, modell alkalmazási lehetőségek, számpélda. (JZS) 6. Esettanulmányok Magyarországon és a világon (Licskó István) 7. Környezeti kockázatbecslés, humán és ökológiai hatásviselők, expozíciós útvonalak (JZS) 8. Zárthelyi 9. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben I. : Talaj-talajvíz rendszerek, talajtani alapok. (ÁT) 10. Vegyész napok? 11. hét Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben II. : Vízmozgás a felszín alatti közegben, felszín alatti transzport (ÁT) 12. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben III. : Környezeti tényfeltárás folyamata, előzetes és részletes tényfeltárás, monitoring (JZS) 13. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben IV. : Szennyezőanyagok térbeli lehatárolása, interpolációs technikák, példák. (ÁT) 14. Környezeti kármentesítés a felszín alatti közegben és a felszín alatti vizekben VII. : Remediációs módszerek (ÁT) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezeti kárt okozó tevékenység
Bevezetés Környezeti kárelhárítás Környezeti kárt okozó tevékenység A jogszabály mit mond? Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető Rendkívüli szennyezés Nem rendkívüli szennyezés kárelhárítás kármentesítés Balesetjellegű szennyezés Pl. Vörösiszap, cianid Lassú, hosszan tartó szennyezés Pl. szivárgó olajtartály, hulladéklerakók Azonnali beavatkozást igényel Pl. gipsz adagolásával semlegesítés, merülőfalak, kicsapatószerek Megfontolt körültekintő költséghatékony megoldást igényel Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Alapfogalmak Szennyező anyag (219/2004 szerint): minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőség romlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok Szennyező (anyag) általános megfogalmazásban: Szennyezőnek tekinthetünk egy olyan anyagot, vagy energiát, mely a környezetbe juttatva nem kívánt (káros) hatást fejt ki, illetve rontja egy erőforrás használhatóságát (Forrás: környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői A környezetszennyezés egy folyamat, melynek során az ember, saját tevékenységeinek során az őt körülvevő élő és élettelen környezet természetes állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, ezáltal saját életkörülményeit lerontja. Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Alapfogalmak Kárelhárítás: a környezeti elemek (vizek, talaj, levegő, élővilág, épített környezet) előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására illetve mérséklésére irányuló tevékenység. Kármentesítés (felszíni víz): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Alapfogalmak Vízkárelhárítás = Vízminőségi kárelhárítás = Környezeti kárelhárítás? Vízkárelhárítás: „vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A vízkárelhárítás a károsan sok vagy károsan kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív tevékenységet foglalja magában.” Az OVF szerint Mennyiségi kártétel, nem tartozik a környezeti kárelhárítás témakörébe, külön gyakorlata van Környezeti kárelhárítás = vízminőségi kárelhárítás? Ma már minden környezeti elemre kiterjed a jog hatálya. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

A hazai gyakorlatban sokáig egyet jelentett, és még ma is kiemelkedően a vízminőségi kárelhárítás dominál, mivel erre van kiépített intézményi rendszer: VIZIG-ek. A Nemzeti Parkok és az erdészeti szolgálatok figyelemmel kísérik az élőhelyeket, és védett természeti értékeket. A szennyezés leginkább a felszíni vizekhez kötött transzport folyamatok által tud gyorsan nagy területen szétterjedni, így sok hatásviselőhöz eljutni, ezért a víz a legmeghatározóbb a rendkívüli szennyezések elleni védekezés szemszögéből. A levegőszennyezés szintén gyors transzportot biztosít, de olyan mértékű szennyezés, aminek a hatalmas hígulás ellenére is komoly kockázata van, már a katasztrófavédelem és honvédség felelősségi körébe tartozik, leginkább evakuációs tervek formájában nyilvánul meg. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezetszennyezés Kibocsátások szempontjából a környezetszennyezés lehet: Kémiai: Szennyvíz Olajszennyezés Műtrágya és növényvédőszerek Füstkibocsátás Biológiai: Vírusok, baktériumok, paraziták Tájidegen fajok Mesterségesen módosított fajok Fizikai: Zajszennyezés Sugárszennyezés Hőszennyezés Fényszennyezés KTV szerint: környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése Legáltalánosabb formája a szennyezőanyag kibocsátás, azaz a levegőszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezetszennyezés Környezetszennyezés közvetlen forrásai: Ipar: Vegyipar Gyógyszeripar Kohászat Elektronikai ipar Energiaipar (kőszén, kőolaj, égetés, radioaktív balesetek, kiégett fűtőanyagok) Olajfinomítás Gépjárműipar Bányászat Hadiipar (háborúk) Közlekedés: Személygépjármű forgalom Áruszállítás Légi forgalom Hajó forgalom Vasúti forgalom Mezőgazdaság: Növényvédőszerek Trágyák és műtrágyák Közvetett források: Hulladék lerakók Szennyvíz iszapok Bányameddők Ipari szennyvíz Szikkasztók Erdőírtás Veszélyes hulladék tárolók Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezetszennyezés Környezetszennyezés folyamata: Emisszió: Pontszerű és diffúz szennyezőanyag kibocsátások Transzmisszió: szennyezésterjedés (és konverzió) Immisszió: szennyezés káros hatásainak megnyilvánulása a hatásviselőkben (pl. koncentráció a befogadóban) Forrás: Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezetszennyezés Környezetszennyezés hatásviselői : Környezetszennyezés Ember: Közvetlen egészségkárosodás Élővilág: Növényi és állati fajok és azok élőhelyei Élettelen környezet: Felszíni vizek Felszín alatti vizek Földtani közeg Levegő Visszahatás Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezetszennyezés Környezetszennyezés léptéke: Forrás: Assessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, Sheehan Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér Európai jogi keret: EU VKI a vizek jó ökológiai állapotának eléréséről (2000/60/EK), Irányelv a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről (2004/35/EK); Irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (2006/118/EK); Irányelv a közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről (2006/11/EK ), Duna Védelmi Egyezmény (Szófia, június 29) (Határon átnyúló vízgazdálkodás jogi alapját fekteti le – 11 ország) Magyar „alap”törvény: 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól (KTV – környezetvédelmi törvény) Kapcsolódó törvények: 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról; 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi háttér Hatályos jogszabályok: 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről; 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről; 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól; 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól; 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól; 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról, 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről Hatályos jogszabályok gyűjteménye: Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

OKKP Országos Környezeti Kármentesítési Program Célja: a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítése a szennyeződések mértékének feltárását újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozása, a múltból visszamaradt környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő, felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi program. OKKP a Kormány 2205/1996.(VII. 24.) határozatával indult. A tevékenység jogszabályi hátterét a 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről biztosítja. OKKP honlap Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

OKKP Ez a program fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Általános feladatok: irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és fejlesztési feladatok, a műszaki-, gazdasági- és jogi szabályozás Országos feladatok: a felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele Részfeladatok: Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és fokozatos bővítése OKKP honlap Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

OKKP Mit örököltünk? hely vagy berendezés, ahol kőolajat, kőolajszármazékokat tárolnak: repülőterek, olajfinomítók, vasútállomások, üzemanyagtöltő állomások (átfejtésnél a mellécsurgó anyag a terepfelszínre kerül, a tartályok korrózió miatt kilyukadhatnak és az anyag a talajvízbe kerül) Vegyi üzemek: tartályok az üzem területén, felszín alatti csővezetékek (ezek is meghibásodhatnak és ezekből is a talajvízbe kerülhet a veszélyes anyag) Salakdombok, meddőhányók, zagytározók az üzemek, erőművek és bányák környezetében (a csapadékvíz átmossa ezeket és a kioldódott veszélyes anyagok a terepfelszín alá és/vagy a talajvízbe kerülnek) Katonai létesítmények: garázsok, javítóüzemek, vegyianyag-tartályok (ugyancsak mellécsurgás, korróziós rongálódások, a legkülönfélébb szétszóródott vagy elásott anyagokból, eszközökből kioldódó veszélyes anyagok kerülhettek a terepfelszín alá és a talajvízbe) Vasútállomások: a folyékony üzemanyag-tárolók mellett javítóüzemek (a fentiekhez hasonló szennyező hatással), egykori salakhányók Folyékony- és szilárd hulladékok működő, vagy sokszor már elfelejtett lerakóhelyei, stb Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

OVGT Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv 8. 2 fejezet: Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása „A felszín alatti vizekre nézve a veszély egyik forrását jelentik a múltban keletkezett szennyezések - sokszor rejtett - formái. Ezek jelentős része ipartelepekhez, illetve nem megfelelő szigetelésű hulladék elhelyezéshez kapcsolható. Az okok a keletkezés idején hatályos előírások, szabályozások elégtelen volta, ami az alapanyag- és hulladék-elhelyezésre egyaránt vonatkozott. A mai környezetvédelmi előírások mellett a talaj és felszín alatti vízszennyezés valószínűsége igen jelentősen csökkent, de baleset (havária) bekövetkezésével számolni kell. Ezek előfordulásának és az előfordulás hatásának csökkentésére kell elkészíteni a kárelhárítási terveket.” OVGT honlap Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

OVGT Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv Kármentesítés „A vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek nem feladata a kármentesítés gyakorlati tervezése, de értékelni szükséges, hogy a megvalósítás milyen mértékben szolgálja a VKI céljait, azaz a jó kémiai állapot elérését. Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program célja a szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása. A bevezetőben említett prioritási lista alapján eddig 500 területen csaknem 150 Mrd Ft értékben valósult meg kármentesítés. A program folytatódik, finanszírozására a KEOP biztosít forrásokat. Ezen kívül számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe.” „A VKI céljainak teljesítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ivóvízbázisok védő területén a szennyezéseket 2015-ig fel kell számolni.” OVGT honlap Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

OVGT Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Szereplők a kármentesítési és kárelhárítási gyakorlatban
Környezetvédelmi felügyelőség (KÖFE): Mai hivatalos neve: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Országos zöldhatóság) és 10 területi szerve Feladatok: környezetvédelmi hatósági eljárások lebonyolítása (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, zaj és rezgésvédelem, vízminőségvédelem), komplex engedélyezési eljárások Vízminőségi monitoring (OKIR/FEVI) Levegőminőségi monitoring (Országos légszennyezettségi mérőhálózat OLM, OKIR/LAIR) VIZIG-ek: Központi egysége mai hivatalos nevén Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), területi igazgatóságok (12 VIZIG) Feladatok: Területi kárelhárítási tervek kidolgozása, végrehatása, figyelőszolgálat működtetése, károk felderítése, Központi Környezetbiztonsági Ügyelet üzemeltetése NPI: 10 Nemzeti Park Igazgatóság Feladatok: védett területek, védett természeti értékek figyelése, káresemények felderítése Erdészet: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alá tartozik Feladatok: kárfelderítés Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Szereplők a kármentesítési és kárelhárítási gyakorlatban
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Feladata: Polgári védelem végrehajtó szervezete, rendkívüli balesetszerű szennyezések esetén a polgári lakosság védelme. illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv (ÁNTSZ, Országos Környezetegészségügyi Intézet, kistérségi intézetek): Feladatok: levegőminőségi mérések értékelése egészségügyi szempontból Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI): A Nemzeti Környezetügyi Intézet alapító okirata szerint felügyeli az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási és víz- és földtani közeg védelmi feladatai körében. Kármentesítéssel foglalkozó vállalatok: Feladatok: sokrétűek, kármentesítés kivitelezése Mérnök tanácsadó cégek: Feladatok: szakértői tevékenységek, tényfeltárás, monitoring tervezése, Hol jön a képbe a mérnök? – Kárelhárítási tervek készítése, tényfeltárás tervezése és lebonyolítása, kivitelezés, szakvélemények kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők), kármentesítési tervek kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Szennyező anyagok Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Alapfogalmak Bioakkumuláció: A biológiai folyamatok révén a környezeti elemekben alacsony koncentrációban jelen lévő anyag megkötődik, és folyamatos kitettség esetén az élő szervezetekben mennyiségük megnő, azaz az anyag felhalmozódik Expozíció: kitettség, azt az időintervallumot takarja, ameddig az alany a mérgezésnek ki van téve. LD50: (Lethal Dose) toxicitás mértékére jellemző mérőszám. Azt az anyagmennyiséget fejezi ki, melynél az adott élőlénycsoport egyedeinek fele elpusztul 24 órán belül. Perzisztencia: Az anyagok biológiai lebontással szembeni ellenálló képessége Szaprobitás: a vízben lévő holt anyagok lebontásának a mértéke. Az indikátor szerveztek relatív gyakoriságából számítható. Toxicitás: a víz mérgező képessége, olyan mérgek jelenléte, amelyek zavarják, veszélyeztetik a vízi élőlények életműködését, csökkentik a víz öntisztuló képességét, korlátozzák ivóvízként történő felhasználását. Mérése: biológiai tesztmódszerekkel. Trofitás: a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének mértéke. A trofitás fokának meghatározására a vízben élő algák számát ill. azok klorofilltartalmát mérik:klorofill-a tartalom. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Alapfogalmak Biodegradáció: mikroorganizmusok által végzett biokémiai-biológiai folyamatok eredményeként megvalósuló lebontási és átalakulási folyamatok összessége. Biológiai lebomlás szerint megkülönböztetünk: Könnyen lebomló anyagokat (degradable) pl. etil-benzol, naftalin, sok szerves anyag Nehezen lebomló anyagokat (persistent, vagy perzisztens) pl. benz(a)pirén, DDT Lebomlásnak ellenálló anyagokat (recalcitrant) pl. higany- és ólomvegyületek, aszfalt, bitumen, azbeszt Félélet idő: A biológiai lebonthatóságot szoktuk kifejezni vele, azt az időt fejezi ki, amennyi alatt az anyag fele elbomlik. Veszélyes anyagnak (prioritásszennyezőnek) elsősorban olyan anyagokat nevezünk, amelyek toxikusak, perzisztensek (nem lebomlóak és biológiailag nem, vagy nehezen lebonthatók) és bioakkumulációra hajlamosak. E definíció szerint a toxicitást nem szűkítjük le az akut (rövid idejű) hatásokra, hanem az olyan krónikus hatásokat is ideértjük, mint például a karcinogenitás, mutagenitás, teratogenitás vagy a hormonháztartásra gyakorolt negatív hatás. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata
Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása Mihez képest? Visszatekintés Víz elem esetén pl: A vízminőségi paraméterek kedvezőtlen változása Azaz: hőmérséklet erőteljes növekedése (erőmű hűtővízkibocsátása lecsökkent vízhozamnál) ph erőteljes megváltozása (vörösiszap katasztrófa ph 12-13) Olajszennyezés (számtalan hazai példa) Oldott mikroszennyező beömlése egy felszíni víztestbe (Tiszai cianid szennyezés) Tápanyag feldúsulás (eutrofizáció) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Szennyezőanyagok csoportosítása
Érintett környezeti elem szerint Vízszennyezők Talajszennyezők Levegőszennyezők Szennyezőanyag tulajdonságai alapján Szerves anyagok Szervetlen anyagok Növényvédő szerek Kőolajok és származékaik Szintetikus mosószerek Huminanyagok Növényi tápanyagok (N, P) Toxikus fémek és egyéb szervetlen mikroszennyezők (Pl: Cianid) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Szennyezőanyagok csoportosítása
Szennyezőanyag tulajdonságai alapján (vízszennyezők esetén) Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések Oldott szennyezések Ásványolaj és származékai Települési hulladékok Papír és cellulózipari rostos hulladék Fermentáló ipari cefrék Elhalt állati és növényi anyagok bányameddő Biológiailag bontható szerves anyagok Biológiailag nehezen bontható szerves anyagok Toxikus anyagok Szervetlen anyagok Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Jelölések B(fk): A földtani közegre vonatkoztatott szennyezettségi határérték B(fav): A felszín alatti vízekre vonatkoztatott szennyezettségi határérték AA-EQS: Éves átlagos határérték MAC-EQS: Maximálisan megengedhető koncentráció EQS: Environmental Quality Standards azaz környezeti határérték POP: Persistent Organic Pollutants (perzisztens szerves szennyezők) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi alapok 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A fő szennyező anyagok indikatív listája 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízikörnyezetben vagy azon keresztül. 5. Perzisztens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok. 6. Cianidok. 7. Fémek és vegyületeik. 8. Arzén és vegyületei. 9. Biocidok és növényvédő szerek. 10. Szuszpenzióban levő anyagok. 11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 12. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (és az olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI). Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Jogi alapok 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól I. listába tartozó anyagok 1. Higany 2. Kadmium 3. Hexaklórciklohexán (HCH) 4. Széntetraklorid 5. DDT 6. Pentaklórfenol 7-10. Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin 11. Hexaklórbenzol 12. Hexaklórbutadién 13. Triklórmetán (kloroform) 14. 1,2-diklóretán 15. Triklóretilén 16. Perklóretilén 17. Triklórbenzol II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok 1. Fémek és vegyületeik 2. Biocidek és az I. listában nem szereplő származékaik 3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra kinyert termékekben káros íz- és/vagy szaghatást okozó anyagok és a vízben ilyen anyagokat előidéző vegyületek 4. A szilícium mérgező vagy nem lebomló szerves vegyületei, továbbá a vízben ilyen vegyületeket alkotó anyagok, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy a vízben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokká alakulnak át 5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor 6. Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 7. Cianidok és fluoridok 8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, elsősorban ammónia, nitritek 9. Azbeszt „Fekete lista” „Szürke lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

„Fekete lista” Jogi alapok
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Szennyező anyagok jegyzékei: Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű (nagy kockázatot jelentő) anyagokra: 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztens szénhidrogének. 8. Cianidok. „Fekete lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3 Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű (kis kockázatot jelentő) anyagokra: 1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek: 1.1. Cink 1.2. Réz 1.3. Nikkel 1.4. Króm 1.5. Ólom 1.6. Szelén 1.7. Arzén 1.8. Antimon 1.9. Molibdén 1.10. Titán 1.11. Ón 1.12. Bárium 1.13. Berillium 1.14. Bór 1.15. Urán 1.16. Vanádium 1.17. Kobalt 1.18. Tallium 1.19. Tellúr 1.20. Ezüst 2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai. 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. 4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. 6. Fluoridok. 7. Ammónia és nitritek. 8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 9. Szuszpenzióban lévő anyagok. 10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).” „Szürke lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

POP vegyületek: Perzisztens, bioakkumulációra hajlamos, mérgező szerves szennyező vegyületek Rovarirtók: aldrin, DDT, dieldrin, endrin, heptaklór, hexaklór-benzol (HCB), klórdán, mirex, toxafén Ipari termékek: [hexaklór-benzol (HCB), poliklórozott bifenilek (PCB-k)] és Ipari melléktermékek: [poliklórozott bifenilek (PCB), poliklórozott dibenzo-dioxinok (PCDD-k), poliklórozott dibenzo-furánok (PCDF-ek)] Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

Környezeti Kárelhárítás Környezetmérnök B.Sc. - BMEEOVKM3

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Környezetmérnök B.Sc. - BMEEOVKM3"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Környezeti Kárelhárítás Környezetmérnök B.Sc. - BMEEOVKM3

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Környezetmérnök B.Sc. - BMEEOVKM3"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés