AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A komplex feltételrendszer megváltozása hagyományos problémáról - problémára szemléletmód felváltása a műszaki, gazdasági és egyéb feltételek.

Az előadások a következő témára: "AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A komplex feltételrendszer megváltozása hagyományos problémáról - problémára szemléletmód felváltása a műszaki, gazdasági és egyéb feltételek."— Előadás másolata:

1 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A komplex feltételrendszer megváltozása hagyományos problémáról - problémára szemléletmód felváltása a műszaki, gazdasági és egyéb feltételek bonyolultsági foga Hidraulika - vízminőség - veszteségek - energiatakarékosság - árrendszer - üzemirányítás - építés - fenntartás - PR kölcsönhatásai  a vízellátó program lezárult  az épült hálózatok zöme tervezési kiindulása már "nem igaz"  ennek oka a rendszerek "ki (meg) ismerése" Megbízható információ  át kell tekinteni az eddigi informatikai gyakorlatot  nem "öncélú" adatgyűjtésre van szükség Hidraulikai - vízminőségi - gazdasági modellezés  ehhez tartozik az "optimum keresés"

2 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Hálózatrekonstrukció a probléma felismerése rendszerszemlélet műszaki, gazdasági, PR előkészítés jó minőségű végrehajtás Vízminőség változás - ingadozás  az elsődleges szennyeződés jól kézben tartható  a másodlagos szennyeződés kézbentartása Veszteségek  gazdasági hatékonyság  vízminőség

3 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Energiatakarékosság  nem energiatakarékosság kérdése  optimálisabb üzem (vízminőség, veszteség stb.) Üzemirányítás  jól is kell üzemeltetnem Információ gyűjtés és feldolgozás, üzemirányítási algoritmusok fejlesztése Műszaki és jogi szabályozás Nyilvánosság PR munka Szakképzés, szakmai jogosultságok

4 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK Energiatakarékosság  nem energiatakarékosság kérdése  optimálisabb üzem (vízminőség, veszteség stb.) Üzemirányítás  jól is kell üzemeltetnem Információ gyűjtés és feldolgozás, üzemirányítási algoritmusok fejlesztése Műszaki és jogi szabályozás Nyilvánosság PR munka Szakképzés, szakmai jogosultságok

5 KIS TÖRTÉNELEM Közgazdasági és jogi problémák települési működtető vagyon szétosztása (szétválásnál) települések közötti vagyon (települési - regionális) Vállalatok átalakulása (1996) Az átalakulás közben változó: tulajdonviszony politikai viszony gazdasági helyzet Díjak elszámolása - díjemelkedés Önkormányzatok - díjvisszafogás Vízművek lerablása Üzemeltető szervezetek szétaprózódása

6 Vízdíjak alakulása

7 Vízdíj "állandó" részeinek megoszlása

8 Vízdíjat befolyásoló tényezők Munkabérek

9 A fajlagos fogyasztás és víz árának kapcsolata

10 A víz és csatornadíj együttes alakulása

11 A közművesítés mértéke

12

13 Önkormányzat és az „időzített bomba” Időzített bomba, ha rosszul választja meg az üzemeltetőt rövid távon olcsó, de nem megbízható megoldást választja anyagi és erkölcsi kockázatvállalás valós felelősségvállalás nélkül.

14 A vízdíj konstrukciója, szerkezete az önkormányzatok egymásrautaltsága díjkülönbségek fontosság  díjak nagysága  ellátás biztonsága  politikai csatározások megoldás - kompromisszum

15 Önkormányzat és a díjak

16 Privatizáció Tőkehiány (1 Ft vízdíj) 30000 m3/d 10,950 eFt/a 100-200 m csatorna ÉCS 40 % helyett 30-60 Ft vízdíj csökkenés 6 – 8 km csatornafejlesztés bázisa Monopolhelyzet (kötelező igény bevenni) Új szervezet "dinamizmusa" (lehet, hogy csak a kerékkötőket kell lecserélni) "Helyzetben" a "magyar vizes" is tud eredményeket felmutatni

17 Feladatok Veszteség csökkentés  csökken az önköltség  vízkészlet gazdálkodás  környezet gazdálkodás  csökken a javítások száma  nő a fogyasztók megelégedettsége Veszteség csökkentés módszerei  aktív  passzív „Minél jobb szolgáltatás minél kisebb áron !”

18 Feladatok