Vegetáció- és tájtörténet I.

Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet I."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet I.

2 A vegetációtörténet hazai kutatói:
Soó Rezső Zólyomi Bálint

3 Járainé Komlódi Magda Boros Ádám

4 Sümegi Pál és munkatársai

5 Fekete G. – Varga Z. (szerk
Fekete G. – Varga Z. (szerk.) (2006): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Frisnyák S. (1985): Történeti földrajz. – Tankönyvkiadó, Budapest. Járainé Komlódi M. (szerk.) (1995): Pannon Enciklopédia. Dunakanyar, Budapest. Molnár Zs., Kun A. (szerk.) (2000): Alföldi erdõssztyep-maradványok Magyarországon. – WWF füzetek 15. WWF Magyarország, Budapest. Kolossváry Sz. (szerk.) (1975): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

6 Alapfogalmak Éghajlatváltozások Vegetációtörténet Szukcesszió
Az ökológiai mintázatok az időben változásokon mennek keresztül Változásuk két fő iránya a ciklikus és az irányult, direkcionális változás Megváltozik az életközösség összetétele, szerkezete és működése A földtörténeti léptékű, hosszú távú közösségfejlődési folyamat a szekuláris szukcesszió, mely egy alkalommal zajlik le Kisebb tér és időléptékű biotikus vagy ökológiai szukcesszió, mely több helyen, többször is megismétlődhet

7 Földtörténeti idő Időszak Kor Millió éve KAINOZOIKUM (Újidő) NEGYEDIDŐSZAK Holocén (Jelenkor) 0,01 Pleisztocén 2 HARMADIDŐSZAK Pliocén 5 Miocén 25 Oligocén 38 Eocén 55 Paleocén 65 MEZOZOIKUM (Középidő) KRÉTA 137-65 JURA TRIÁSZ PALEOZOIKUM (Óidő) PERM KARBON DEVON SZILUR ORDOVICIUM KAMBRIUM PREKAMBRIUM (Ősidő) PROTEROZOIKUM 2500 ARCHAIKUM 4600

8

9

10

11 Földtörténeti korok: Ősidő (Archaikum) 4600-2600 m év BP
A földfelszín kialakulása, ősóceán Redukáló légkör (nincs O) Kémiai evolúció Biológiai evolúció kezdetei ( m év BP)

12 Földtörténeti korok: Előidő (Proterozoikum) 2600-570 m év BP
Nagy hegységképződések (őskontinensek), jégkorszakok nyomai Biológiai evolúció (eukarióták, mitokondrium, plasztiszok, többsejtű élőlények, kialakuló légkör) Az ősidőt és előidőt együttesen Prekambriumnak nevezzük Az éghajlat a mainál valószínűleg hidegebb volt Elkülöníthetők eljegesedett, arid és humid területek

13 4600 millió éve: a Föld keletkezése
3500 millió éve: az első prokarióták megjelenése 3300 millió éve: az első fotoszintetizáló szervezetek 2100 millió éve: legrégebbi algalelet (Grypania)

14 Földtörténeti korok: Óidő (Paleozoikum) 570-235 m év BP
6 időszakra tagolható (kambrium, ordovicium, szilur, devon, karbon, perm) 2 nagy hegységképződési korszak, Pangea Az éghajlat a karbon kori fosszíliák szerint meleg és nedves volt Jégkorszakokra utaló nyomok

15 Óidő (Paleozoikum) 570-235 m év BP
A kambriumban lassú felmelegedés kezdődött, a szilur végére egyöntetűen meleg klíma (szirtkorallok minden szélességi körön). szilur ( M): Az élet meghódítja a szárazföldet, és az édesvizeket, harasztok megjelenése A devonban fokozódó eltérés az éghajlati övek között (ok valószínűleg a kaledóniai hegységképződés). devon ( M): A folyókban uralkodóak a halak, ősi rovarok, ősi kétéltűek, ősharasztok, nyitvatermők

16 Kora-devon szárazföldi flóra rekonstrukciója

17 karbon (350-285 M):Ősi hüllők.
A karbon végére a északon szárazodás, délen eljegesedés következett be A perm nagyobb részt egyenletesen humid. perm ( M): Hüllők uralma, 30%-a a családoknak kihal (tengeri fajok 90%-a). A korszak végére általános felmelegedés.

18 Karbon szárazföldi flóra rekonstrukciója

19

20 Középidő (Mezozoikum) 235-65 m év BP
3 időszak (triász, jura, kréta) Triász – meleg időszak, jura – meleg, csapadékos (kőszéntelepek), kréta – fokozódó éghajlati övezetesség Meleg időszak, kimutatható jégkorszak nem volt Mai kontinensek kialakulásának kezdete, nagy üledékképződések, Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete

21 Triász kori flóra rekonstrukciója

22 Mecsek – 190 millió év BP – alsó jura időszaka
Feketekőszén telepek felfedezése, első bánya nyitása 1807-ben Tengeri környezetben, folyódeltában helyezkedett el a mostani hegység helyén Meleg, párás éghajlat, láperdei vegetáció, kis tavak, folyókanyarulatok A növényzet időszakonként elpusztult és eltemetődött

23 Különböző eredetű szenek: lignin (vitrinit), viaszgyanta, zsírnemű anyagok, kutin, bőrszövet (exinit-liptinit), spóra, virágpor (sporinit), gomba (szklerinit) Tőzeg > lignit >barnakőszén > feketekőszén > koksz, antracit A legtöbb növénymaradvány a meddőrétegekből került elő Növénymaradványok: törzs, szár, kéreg, gyökér, levél, magok, pollen, spóra, epidermisz, kutikula

24 Tengerparti sávban halofiták (sótűrő növények) éltek pl
Tengerparti sávban halofiták (sótűrő növények) éltek pl. Pachypteris banatica – magvaspáfrány faj Láperdőkben páfrányfák éltek pl. Clathropteris meniscioides (1,5 m hosszú levelei voltak) Nagy termetű zsurló fajok – Equisetites, Neocalamites nemzetség Fenyőfajok – Palissya, Elatocladus nemzetség Páfrányfenyők – Ginkgoites, Baiera nemzetség Fenyőcserjék – Brachyphyllum, Hirmeriella nemzetség

25

26 triász (230-195 M): Emlősszerű őshüllők, Dinosaurusok megjelenése, páfrányok, nyitvatermők.
jura ( M): Dinosaurusok, Archeopteryx, páfrányok, zsurlók, nyitvatermő erdők, kis méretű emlősök megjelenése. kréta ( M): Dinosaurusok kihalása, maihoz hasonló rovarok, zárvatermők.

27 Újidő (Kaleozoikum) 65- m év BP
Harmadidőszak (tercier, 65-2,5 m év BP, eocén, oligocén, miocén, pliocén) A melegebb éghajlatú övek a sarkokhoz közelebb helyezkedtek el, a sarkokon is mérsékelt klíma uralkodott. A végén (pliocén) lassú lehűléssel elérte a klíma a maihoz hasonló képet.

28 Oligocén (25 – 37 millió év BP)
A Kárpát-medence egykori helyén a földtörténet során folyamatosan váltották egymást a száraz és elöntéses időszakok Az oligocén az egyik legrövidebb földtörténeti kor Az eocén és az oligocén határán lefűződött a Kárpát-medence területére benyúló tengerág Alsó - oligocén

29

30 Alsó - oligocén A vízben nem volt vertikális áramlás > zavartalan üledékképződés (pl. Fekete-tenger mai állapota) Kormeghatározásra azok a fossziliák alkalmasak, melyek nagy területen éltek és gyorsan változtak A tengeri üledékekből szárazföldi növények maradványai kerültek elő A szárazföldi növények maradványai értékes adatokat nyújthatnak az egykori klímáról, klímaváltozásokról

31 Oligocén (25 – 37 millió év BP)
Az oligocén kori erdők jóval több fajt tartalmaztak mint a maiak (20 – 50 fafaj) Paleotrópusi flóraelemek Diófélék – pl. Engelhardia orsbergensis Ősi platánfaj – Platanus neptuni Örökzöld babérfélék – Daphnogene laurophyllum Fenyő- és ciprusfélék Gazdag páfrányflóra Ailanthus confucii Alsó - oligocén

32 Felső - oligocén Zonális trópusi vegetáció Intrazonális mérsékelt klímaigényű vegetáció „Arctotercier” flóra: Északi sarkkör környékén kialakult hidegtűrő, fás lombhullató fajok (Spitzbergák, Grönland leletei) Ulmus pyramidalis Acer tricuspidatum Platanus neptuni Platanus fraxinifolia

33 Miocén Az ipolytarnóci ősmaradványokból rekonstruálható a miocén flóra és részben a fauna is 20-25 millió éves vulkáni hamu őrizte meg a maradványokat „Gyurtyánkő lóca” – Pinus tarnocziensis Évgyűrűszerkezete alapján a napfolttevékenység ciklusa is rekonstruálható Böckh Hugó selmecbányai oktató tanulmányút vezetése közben fedezte fel a megkövült lábnyomokat Diófélék – Engelhardia orsbergensis, Cyclocarya cyclocarpa Kúszópálma – Calamus noszkyi Platanus neptuni Babérfélék – Daphnogene bilinica Quercus cruciata Legyezőpálma – Sabal major

34 Ipolytarnóci ősmaradványok

35

36 Késő - miocén Paratethys kiédesedése > Pannon-tó
Jelentős üledékképződés (egyes alföldi pontokon több 1000 m-es vastagság) Mocsarakkal vegyes nyílt vízfelületek Mocsárciprusféle – Glyptostrobus europaeus Égerfajok – Alnus cecropiaefolia, Alnus ducalis Sulyomfaj – Trapa sp. Ámbrafa, platánfajok, diófélék

37 Fésűs mocsárciprus -Taxodium distichum

38 Glyptostrobus europaeus

39

40

41 Pliocén: Alginitképződés a kisalföldi krátertavakban Jellemző fafajok: Quercus kubinyii, Ulmus ruszovensis, Zelkova zelkovifolia, Ginko adiantoides

42 Zelkova zelkovifolia

43 Ginko adiantoides Ginko biloba

44 Újidő (Kaleozoikum) 65- m év BP
Negyedidőszak: Negyedidőszak (kvarter, 2,5- m év BP) Mai kontinensek kialakulása, nagy üledékképződések, Pacifikus- és Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása Biológiai evolúció (zárvatermők fénykora, emlősök elterjedése) Pleisztocén eljegesedés.