. Álmok és realitások: településeink szerepe a gazdaság fejlődésében Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2007. 06. 28.

Az előadások a következő témára: ". Álmok és realitások: településeink szerepe a gazdaság fejlődésében Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár 2007. 06. 28."— Előadás másolata:

1 . Álmok és realitások: településeink szerepe a gazdaság fejlődésében Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár

2 I.2. Területi gazdasági teljesítmény
Bruttó hazai termék (GDP) Bp-vidék különbség 2.8-szorosra nőtt Legfejlettebb megyék: Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron Legelmaradottabb: Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg Átlag GDP ezer Ft/fő között

3 Az egy főre jutó GDP az EU átlagában

4 Beruházások Növekedés visszaesése tapasztalható.
,5% 2003. alig 4% Ennek okai: Lakossági és állami beruházások gyorsuló dinamikája. Vállalati beruházások stagnálása, csökkenése.

5 I.3. Gazdasági szervezetrendszer
Rendszerváltás utáni struktúraváltozás befejeződött. Dualitás jellemzi a magyar gazdaságot. Nagyvállalatok dominanciája növekszik, az export ¾-t ők adják. Kb. 1 millió KKV

6 Vállalkozások területi eloszlása

7 I.4. Külföldi működőtőke Elengedhetetlen a gazdaság fejlődéséhez.
Egyre erőteljesebb verseny a térségben és globálisan is. Területi eloszlása: Közép-Mo. É-Ny-i határ közelében

8 A külföldi tőke változása

9 I.6. Ipar A rendszerváltás után, 1996-tól állt növekedési pályára.
Az ipari export között a háromszorosára nőtt. Az összes ipari export 2/3-t a gépjármű-gyártás és az elektronikai ágazat adja. Az ipari foglalkoztatottság jelentősen növekedett, 2002-re 750 ezer fő.

10 Ipari foglalkoztatottság

11 Közösségi elvárások ESDP Közösségi Stratégiai Irányelvek
TSP – EU területi távlatai Lipcsei Karta Régiók a gazdasági növekedésért Agglomerációk, városok a térségi fejlődés motorjai Városhálózat fejlesztés Város és vidék partnerség

12 A CSG prioritásai CSG = Közösségi Stratégiai Iránymutatások
A CSG prioritásai CSG = Közösségi Stratégiai Iránymutatások Infrastrukturális beruházásokkal javítani a tagállamok, régiók, nagyvárosok vonzerejét. A kutatások és az innovációs hálózatok megerősítésével ösztönözni az innovációt és a tudás-alapú gazdaság növekedését. A képzésbe befektetéssel és a munkaerő-piac kiterjesztésével több és jobb munkahelyet létrehozni.

13 Gazdaság vagy Iparpolitika
Lemondás az iparpolitikáról – IKM… Ipari szempontok hiánya a privatizációban Egymást feltételező

14 Sikeres település = sikeres gazdaságfejlesztés
Befektetők vonzása Feltételrendszer javítása – infra, képzés Tárgyalások meggyőzés Csesztreg Debrecen

15 Térségi feladatok a területfejlesztésben
Passzív oldal Aktív oldal Közreműködői feladatok Gazda szerep a végrehajtásban Projekt oldal RFT-k Gazdaságfejlesztés Szabad tér

16 Diagnózis Bezárkózó egyetemek Kutatás a kutatásért
Kamarák kritikai szerepben Fejlesztő önkormányzatok Atomizált vállalkozások Ki szervez? Ki menedzsel? Ki tűz ki célokat?

17 Átfogó célok 2020-ig 1. Térségi versenyképesség
Növekedést ösztönző térszerkezet 2. Területi felzárkózás Túlzott egyközpontúság oldása 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Érték, erőforrás megőrzése és erősítése 4.Területi integrálódás Európába Közlekedési hálózatok, határon túli kapcs. bővítése 5.Decentralizáció és regionalizmus Regionális identitás erősítése, források decent.

18 Középtávú országos területi célok 2013-ig
Versenyképes budapesti metropolisz megteremt. Nemzetközi gazdaságszervező szerep Nemzetközi turisztikai, kulturális központ Fejlesztési pólusok megerősítése Térségi funkciók fejlesztése Hálózatos együttműködés,együttműködő térségi városhálózatok Elmaradott térségek, perifériák felzárkóztatása Munkahelyteremtés Térségi központok elérhetőségének javítása Egészséges életmód terjesztése

19 A programozás logikája
OP vs komplex program – OP struktúra: a lebonyolítás rendje – Komplex program: a TARTALOM A programozás logikája Operatív programok OP1 OP2 … OPn KP1 X KP2 KP3 KP4 A tervezés logikája Komplex programok

20 Pólusok az OFK-ban A pólusok térségi funkcióinak fejlesztése
Innovációs Gazdasági Kulturális Irányítási Kereskedelmi Kisugárzó hatás érvényesülési feltételeinek megteremtése Elérhetőség Kooperációs kapcsolatok Alközpontok (városhálózat) OGy. Hat.

21 MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA
Szombathely SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján Szombathely LJUBJANA FELÉ ADRIA FELÉ SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR BÉCS KIJEV FELÉ Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém POZSONY KASSA FELÉ BEREGSZÁSZ FELÉ BUKAREST FELÉ BELGRÁD FELÉ ATHÉN FELÉ ZÁGRÁB FELÉ ADRIA FELÉ GRAZ FELÉ NAGYVÁRAD ARAD Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján ORSZÁGOS FUNKCIÓK (BUDAPEST) REGIONÁLIS FUNKCIÓK 1. (NAGY- VÁROSOK) REGIONÁLIS FUNKCIÓK 2. (MEGYEI SZÉKHELYEK, EGYÉB MEGYEI JOGÚ VÁROSOK) HELYI FUNKCIÓK (EGYÉB TELEPÜLÉSEK)

22 Magyarország távlati fejlesztési pólusai

23 MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA
Szombathely SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján Biotechnológia KÖZPONT Tudapest medipólus, info KÖZPONT nanotechnológiai KÖZPONT JÁRMŰIPARI KÖZPONT Kulturális, környezetipar KÖZPONT farmakológia KAPCSOLATOK ORSZÁGOS FUNKCIÓK REGIONÁLIS FUNKCIÓK 1. REGIONÁLIS FUNKCIÓK 2. HELYI FUNKCIÓK

24 Déja Vu? Budapest Nagyvárosi ipari koncentrációk
Ami probléma volt – ma lehetőség Régió > ráfonódás a központokra

25 Köszönöm a figyelmüket!