7. 7 Az életmód változásai a századfordulón

Az előadások a következő témára: "7. 7 Az életmód változásai a századfordulón"— Előadás másolata:

1 7. 7 Az életmód változásai a századfordulón
7.7 Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. . Középszint Az életmód változásai a századfordulón: –      a modern városfejlődés és a vidéki városok arculata, –      társadalmi rétegek és életformák a századfordulón, –      a dualizmuskori emberek, csoportok anyagi kultúrája, szokásai, életmódja egy-egy társadalmi réteg mindennapjait, életkörülményeit bemutató források alapján. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon: –      a divat, a szórakozás, a sport jellemzői a századfordulón, –      a tömegtájékoztatás kialakulása, a sajtó társadalmi szerepe. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége: –      a hazai természettudomány és technika történetének néhány, a nemzetközi viszony­lat­ban is kiemelkedő találmányának (torziós inga, dinamó, trafó, porlasztó) ismer­te­té­se a vonatkozó források alapján, –      a dualizmuskori építészet legfőbb alkotásai (Országház, Operaház, Millenniumi em­lék­mű, Iparművészeti Múzeum) a képzőművészet irányzatai (historizmus, roman­tika, realizmus, szecesszió). –      a századelő zenei és irodalmi életének meghatározó alakjai (Bartók, Kodály, Ady). Emelt szint a városi ember életmódjában bekövetkezett változások, a tömegszórakozás, a szabad­idős tevékenységek (divat, szórakozás, sport, sajtó). B) M A tömegkultúra néhány jelensége Magyar­országon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó Tk.(Z) -Történelem és társadalomismeret 9.évf.

2 Életmód változásai a századfordulón
Tk. (Z) / A kiegyezést követően gyorsan fejlődött a gazdaság a nyolcvanas évektől kezdett kibontakozni az ipari forradalom. Az ipari forradalom mindenütt gyors városiasodással járt együtt, ami az életforma átalakulását hozta. Ipari forradalom BUDAPEST Igazi nagyvárossá Magyarországon csak egy növekedett A városképét a többemeletes, kizárólag kőből épült lakóházak, széles kövezett, gázzal majd villannyal világított utcák jellemezték. Van vezetékes víz, a nyolcvanas évektől villamos és a század fordulótól csatornázás. A városközpontot díszes középületek uralták. A belvárosban vannak a legfényesebb üzletek, a legnagyobb szállodák, elegáns éttermek. A Sugárúton (a későbbi Andrássy út) kifelé indulva a gazdag nagy polgárság arisztokratákat utánzó palotái. 1896-os kép az Andrássy útról (Sugárútról) az  Opera elől Nagypolgár Megőrizte a szorgalom és hasznosság elveit de bárói címért pénzt áldozott, s ünnepekre díszmagyart öltött.

3 A dualizmus kori Budapest polgári lakáskultúrájának képviselete
„Úri középosztály” Ha tovább megyünk az Andrássy út vége és a Király utcát folytató fasor felé, a középosztály felső rétegének családi villáihoz jutunk. A vidéki városban az úri emberek , a középosztály tagjai családi házban laktak, Budapesten azonban többségük ezt már nem engedhette meg magának. Budapesten a középosztály 3-5 szobás, fürdőszobás bérlakásokban lakott. A legfőbb választóvonal a középosztály, valamint a kispolgárság és a munkásság között a lakás volt. A komfortos (fürdőszobás, esetleg cselédszobás) lakások bérét a legjobban kereső munkások sem tudták megfizetni. Másfelől a középosztályhoz fiatalember nem nősülhetett addig, amíg legalább egy háromszobás lakást nem tudott fenntartani. A középosztálybeli családok az ebédlőben, fehéren terített asztalnál ebédeltek. A családfő otthon ebédelt, a hivatalokban déltől kettőig szünetet tartottak. Délben három, este általában kétfogásos frissen tálalt ebédet, illetve vacsorát ettek, amelyet a velük lakó mindenes cseléd készített el az úrnő felügyelete alatt. A szorakozást az illemszabályok megtartásával tett látogatások, vacsorameghívás, opera, a színház, a bál jelentette. Az alkalomhoz illő öltözködés kötelező volt. Fotó: Farkas Árpád, A sarokban a cselédágy, összecsukva. Funkció-vesztettségét jól mutatják a rápakolt edények. A dualizmus kori Budapest polgári lakáskultúrájának képviselete

4 Mindennapok a századfordulón

5 Barkóczy Ilona grófnő a nagy múltú és nagy vagyonnal rendelkező szalai Barkóczy család utolsó sarja volt, s hogy fiúág hiányában - az ősiség törvénye alapján - a vagyon ne szálljon oldalági örökösökre, apja, Barkóczy János ( ) hitbizományt hozott létre javára, s királyi kegyként fiúsíttatta leányát. Barkóczy Ilona jó képességeit magas szintű tanulmányokkal fejlesztette tovább; több nyelven, köztük latinul beszélt, érdeklődött a tudományok és művészetek iránt Férje nem nézte jó szemmel „hóbortját", egy ízben a döblingi őrültek házába is bezáratta, de onnan egy hét múlva kijutott - nyilván kapcsolatainak és önállóan kezelt vagyonának köszönhetően. Rokoni és baráti kapcsolatot tartott fenn Pulszky Ferenccel, a Jánosrendi Nagypáholy nagymesterével, és pálóci kastélyának gyakori vendégei voltak az Ungvár környéki társaság prominensei, mint például Tabódy Jenő, az ungvári Egyenlőség páholy főmestere. Rangja, vagyona, fiúsítása és ismeretségei adhattak alapot azon elhatározásához, hogy a nőktől elzárt társaságba, a szabadkőművességbe való belépést megkísérelje. Hadik-Barkóczy Ilona már 1871 tájékán szerette volna felvétetni magát a szabadkőművességbe, de "hivatalosan" 1875 januárjában adott be egy kérvényt a Nagyorienshez a felvétele érdekében. A felvételi kérvényt elutasították, de közben a grófnő bizalmas embere, Vezerle Gyula két páholyt is próbált megpuhítani a felvétel érdekében. Az egyik a Barkóczy család pálóci kastélyától keletre 20 km-re levő ungvári „Egyenlőség” páholy; a másik pedig a Pálóctól nyugatra 87 km-re levő kassai „Egyetértés” páholy. Vezerle ugyan Kassán is haladást ért el, de Ungváron járt teljes sikerrel; ha nem is Tabódy főmester, de Mocsáry Géza helyettes főmester hajlott a dologra, és közreműködött tíz mesterfokú szabadkőműves meggyőzésében. Hadik-Barkóczy Ilona már 1871 tájékán szerette volna felvétetni magát a szabadkőművességbe, de "hivatalosan" 1875 januárjában adott be egy kérvényt a Nagyorienshez a felvétele érdekében. A felvételi kérvényt elutasították, de közben a grófnő bizalmas embere, Vezerle Gyula két páholyt is próbált megpuhítani a felvétel érdekében. Az egyik a Barkóczy család pálóci kastélyától keletre 20 km-re levő ungvári „Egyenlőség” páholy; a másik pedig a Pálóctól nyugatra 87 km-re levő kassai „Egyetértés” páholy. Vezerle ugyan Kassán is haladást ért el, de Ungváron járt teljes sikerrel; ha nem is Tabódy főmester, de Mocsáry Géza helyettes főmester hajlott a dologra, és közreműködött tíz mesterfokú szabadkőműves meggyőzésében. A felvétel napját november 11-re tűzték ki. A grófnő ragaszkodott Pulszky jelenlétéhez. Az iniciáció rendben lezajlott, a jelen levő tíz mester megszavazta a grófnő felvételét, lebonyolították a ceremóniát. Pulszky a felvétel ideje alatt az előtérben tartózkodott (amely a páholytól függönnyel volt csak elválasztva), majd a felvételi szertartás végeztével bevonult, és a páholy díszvendégeknek fenntartott helyét foglalta el. VÁRI LÁSZLÓ /Hadik Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek /27. évfolyam / sz old

6 A # : Luxemburgi Zsigmond. A bárók megkötötték a kezét, mégis jól politizált ban Nikápoly után létrehozta a telekkatonaságot (nagy létszámú könnyűlovasság a portyázás ellen) és a végvárrendszert megkezdte kiépíteni. # 1396: I. Bajazid szultánnal Nikápolynál megütköznek a magyarok és veszítenek (a lovagi harcmodor már nem működik).

7