A kulturális projekt menedzsment sajátosságai

Az előadások a következő témára: "A kulturális projekt menedzsment sajátosságai"— Előadás másolata:

1 A kulturális projekt menedzsment sajátosságai

2 Stratégiai menedzsment
Fogalmak: Stratégia: hosszú távú célkitűzés, ami keretet ad a döntések sorozatának Stratégiai terv: olyan doku. ami a stratégiai cél eléréshez szükséges cselekvési irányokat és tartalmakat határozza meg Stratégiai tervezés: az a formalizált eljárás, aminek keretében a stratégiaalkotás szituációit értékeleik, és stratégiát alkotnak a jövőre nézve Stratégiai menedzsment: a stratégia megvalósítása érdekében a stratégiai tervnek megfelelően a környezetre tekintettel folytatott napi szervezési tevékenység, ami alapvetően változásra, innovációra orientált

3 Lényege: a problémafölvetés
MÓDSZERTAN, szigorú szabályokkal, definíciókkal, formai és tartalmi követelményekkel – ezek mind megtanulhatók

4 A komplex és nyitott gondolkodás módszere Rendszerszemlélet
A PCM sajátosságai A komplex és nyitott gondolkodás módszere Rendszerszemlélet Partneri hálót épít, együttműködést fejleszt Eu-komform Folyamatszemlélet (célorientált)

5 A PCM alapfogalmai Ciklus (időleges) Swot - analízis Lfa (logframe) (probléma és cél fa) Monitoring Indikátorok Hozzáadott érték (puha indikátorok) Stratégia

6 A PCM előnyei Strukturált megjelenés Kereslet vezérelt megoldások Fejlett helyzetelemzés Mérhető hatások Hangsúly a minőségen Fenntarthatóság Tipizálható

7 Indikátorok jelentősége
1. Tervezési programozási fázis: az indikátorok által számszerűsítve jelöljük ki céljainkat 2. A végrehajtás során az indikátorok által szolgáltatott információn keresztül vizsgáljuk a programok előrehaladását 3. Az értékelési szakaszban újra csak az indikátorokat használjuk fel.

8 A kulturális ciklus stratégiai tervezésének általános modellje
1. A probléma felismerése 2. Stratégia a problémára adott válaszként 3. Beavatkozási tervek 4. Cselekvési program a terv végrehajtására

9 A kulturális ciklus stratégiai tervezésének általános modellje
6. Monitoring tevékenység 7. Értékelés 8. Szükséges korrekciók megtétele A ciklusok az időben folyamatos láncolatot alkotnak, összefonódnak, kapcsolódnak egymáshoz, egymás feltételei.

10 A Kulturális Stratégiától az értékelvű közművelődésig
II. Paradigmák A Kulturális Stratégiától az értékelvű közművelődésig

11 Tudományos-technikai forradalom (TTF)
Paradigmák a közművelődés és a felnőttkori tanulás magyarországi és európai gyakorlatában 1950 – 2010 között 1. Utasítások kora ( ) Tudományos-technikai forradalom (TTF) jellemző: formális tanulás és felnőttképzés - Munkaerő-piaci, szakmaszerző felnőttképzések - Munkahelyi képzések, átképzések - Nyelvi képzések

12 (1990-es évek közepe - napjainkig) Harmonizál
2. Törvényi szabályozás „kora” permanens művelődés (1980 – 1995) TTF – a felnőttkori tanulás intézményesülése Konvergál (közeledik az EU és a hazai álláspont a művelődésről) 3. Stratégia alkotás „kora” közösségi művelődés + LLL (1990-es évek közepe - napjainkig) Harmonizál (megegyezik)

13 Általános érdeklődést szolgáló non-formális képzések
2-3. paradigma jellemző: nonformális és informális felnőttkori tanulás és képzés A társadalmi integrációt, beilleszkedést elősegítő, a kirekesztés felszámolását célzó képzések Általános érdeklődést szolgáló non-formális képzések életvezetési kérdések, - szabadidő eltöltés, réteg specifikus, - oktatást kiegészítő, közösségfejlesztő, TÁMOP 3.2.3

14 KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA
2007 – 2013. V. A STRATÉGIA PILLÉREI - BEAVATKOZÁSOK V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés (regionális, kistérségi, önkormányzati szinteken + Agóra-multifunkcionális közösségi központok, IKSZT-k) V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése (nonformális és informális tanulási formák – „Építő közösségek”) V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei (Esélyt a munkára, Innovatív szakszerűség) V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái

15 Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek I.
a formális oktatást kiegészítő, iskolán kívüli közművelődési programok megvalósítása, szoros együttműködés az oktatási intézményekkel; az egész életen át tartó tanulás nem formális és informális alkalmainak, tartalmainak és résztvevői körének bővítése a közművelődési intézményekben (ifjúság, generációk közötti együttműködés); a felnőttképzés rendezett jelenléte a közművelődésben;

16 Kiemelten értékelt, támogatott, stratégiai tevékenységek II.
partnerség mindenben (hálózatosodás, civil szféra, közoktatás); szinergia, hozzáadott érték, kreativitás indikátorokkal történő igazolása – kreatív megoldások, folyamatos megújulás; szolgáltató jelleg működési és tartalmi érzékenysége; projektszemlélet beágyazódása a tervező-szervező munkában.

17 A projekt Pontosan meghatározott célok (eredmények) elérése megadott időre adott költségkeret mellett Kezdési és befejezési időpont adott Egyszeri tevékenység Összetettség, komplexitás Saját szervezeti háttér Tapasztalat fontossága

18 A menedzsment definíciója
A menedzsment az ellenőrzés, irányítás, tervezés készsége és gyakorlata; Az embereknek és erőforrásoknak egy bizonyos céllal történő tervezésére, szervezésére és mobilizálására irányuló erőkifejtés. Annak biztosítása, hogy a kitűzött célok eléréséhez a szükséges erőforrások felhasználása leghatékonyabb és legeredményesebb módon történjen.

19 A projektmenedzsment célja / feladata
az adott feladatfelőre meghatározott minőségben és költségkereten belüli megvalósítása fő feladatok projekt terjedelmének kontrollálása projekt idő/ütemezés menedzselése projekt költségek kontrollja minőségbiztosítás projekt humánerőforrás menedzsment projekt kommunikáció menedzselése kockázatkezelés változások-menedzselése szolgáltatások- és árubeszerzés menedzselése

20 A projektmenedzser legyen
Szervező Stratéga Motiváló Forrásszervező Aktivista Látnok Közösségi munkás Szociális munkás Tanár Tanuló A kulturális programok specialitása, hogy új típusú bizalmon alapuló együttműködést kell kialakítani, a látszólag eltérő érdekeket egy platformra helyezni és a kidolgozott stratégiát konszenzusos alapon végrehajtani és működtetni.

21 Projektmenedzsment funkciók I.
Projekt tervezés A projektvezető a közreműködő szervezeti egységekkel együtt team munkában végzi Jellemző a kettős feladat: A megtervezendő rendszer kialakítása megfelelő módszerek, technikák segítségével Az ehhez megfelelő tervezési eljárás kidolgozása Projekt szervezés Team építés és fejlesztés A különböző team-ek tevékenységének szervezése, összehangolása (konfliktusok kezelése)

22 Projekt menedzsment funkciók II.
Projekt koordinálás Kitűzött határidők betartása Információáramlás biztosítása Projekt irányítás A munkálatok terv szerinti lebonyolítása Projekt ellenőrzés A projekt futását folyamatosan követő tevékenység (Ki kell terjedjen mennyiségi-, minőségi- és funkcionális szempontokra)

23 Projekt életciklus (1 – 2) IDŐBELI LEFUTÁSBAN
Négy fázis: Kezdeményezési (koncepcionális) fázis Ötlet/igény felmerülése Projektjavaslat elkészítése Részletesebb piaci elemzések (megvalósíthatósági tanulmány) készítése Tervezési fázis Projekt célok definiálása Projekt menedzsment létrehozása Tevékenységek, erőforrások tervezése-ütemezése, integrálása minőségi-, illetve biztonsági előírásokkal, adminisztrációval Életciklus-előrehaladás ellenőrzési tervek készítése

24 Projekt életciklus (3 – 4)
3. Végrehajtási (implementációs) fázis Tervek „üzembehelyezése” Tevékenységek figyelemmel kísérése, irányítása Előrehaladás (periodikus) vizsgálata, szükség szerinti reviziója Lezáró (befejező) fázis Projekt lezárása Átadás Projekt kiértékelése Nyomon követési feladatok

25 A projektciklus (FOLYAMATÁBRAKÉNT)
LÉTREHOZÁS (kezdeményezés) 2. TERVEZÉS 4. ÉRTÉKELÉS 3. MEGVALÓSÍTÁS és NYOMONKÖVETÉS

26 Milyen a jó projekt? Valós problémákra és lehetőségekre szabott
Illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez Élvezi a partnerek és érintettek támogatását Megvalósítható Egyedi Jelentős hatása van a külső környezetre is