OLTÁSI MÓDOK: Éghető anyag eltávolításán alapuló

Az előadások a következő témára: "OLTÁSI MÓDOK: Éghető anyag eltávolításán alapuló"— Előadás másolata:

1 OLTÁSI MÓDOK: Éghető anyag eltávolításán alapuló
Oxigén elvonáson alapuló lezárás inercizálás (felhigítás) izolálás (elválasztás) -Hőmérséklet csökkentésén alapuló hűtés kémiai reakció csökkentése

2 Az éghető anyag eltávolítása:
Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása, az éghető anyag eltávolítása, a még nem égő anyagot eltávolítása.

3 Az oxigén elvonásán alapuló oltási mód:
Az égő helyiségek (tartályok) lezárása, az O2 csökkenése az égés intenzitásának csökkenéséhez, esetleg megszűnéséhez vezethet. Az égő helyiségek elárasztása, feltöltése, helyiségek feltöltése oltóanyaggal. Vízzel való feltöltés végső mód, mert nagy a másodlagos kár.

4 Az anyag égéséhez szükséges hőenergia csökkentése:
Az égő anyag gyulladási pontja alá történő hűtés. Gázoknál feladat a környezet lobbanáspont alá hűtése. A nem éghető anyagoknak a hővezetéstől, hőáramlástól és hősugárzástól való védelme.

5 Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk
Víz Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően “A” tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.)

6 Hab Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak

7 Por “BC” töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek oltásához, az “ABC” töltetű ezen felül lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tűzének oltására alkalmas. Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására általában 1 kV-ig, egyes típusok 35 kV feszültségig alkalmazhatók. A legtöbb területen ajánlott, m. A fémtüzek oltására speciális D oltópor szükséges.

8 Halon kiváltó anyagok (NAF PIII, Halotron I.)
“A-B-C” tűzosztályra, elektromos feszültség alatt lévő berendezésekhez is alkalmas, tiszta oltóanyagok, az oltás után maradék nélkül eltávoznak, ezért előnyösen alkalmazhatók: számítógép termek, vezérlőtermek, repülőgépek, személy- és tehergépjárművek, múzeumok, laboratóriumok, hírközlő berendezések, stb. védelmére. Halon kiváltó anyagok korlátozott ideig és helyeken maradhatnak készenlétben,

9 Szén-dioxid “B” és “C” tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl az élelmiszeriparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb.

10 Tűzoltó készülékek és jellemzőik:
» Intézményekben porral oltó, habbal oltó, széndioxiddal oltó, vízzel oltó tűzoltó készülékek vannak elhelyezve. » A tűzoltó készülékek színe vörös, hengeres tartály alakú, tömege üzemképes állapotban kb kg. Falra szerelve jól hozzáférhető helyen tárolandó.

11 A porral oltó készülék jellemzői:
Oltóanyaga por alakú, szilárd anyag, mely elsősorban éghető folyadékok, gázok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására alkalmas. Hajtóanyaga nitrogén. A jó lángmegszüntető hatása miatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. ABC -D

12 1. Por A porral oltók a tűzoltó készülékek hazánkban leginkább elterjedt csoportját alkotják. Jelenleg a porok a leghatékonyabbak az oltóanyagok között. Főleg lángmegszüntető hatásuk kiváló. Emiatt az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóport. FŐ OLTÓHATÁS: INHIBÍCIÓS ALHATÁS: KIEGYENLÍTŐ Nagy fajlagos felülettel rendelkeznek Szilárd részecskékből állnak Különböző porok-különböző tűzosztályokhoz

13 Az oltóporoknak jelenleg három nagy családját különböztethetjük meg:
1.)a főleg MSZ 1040-es (hagyományos) készülékekbe töltött BC-porokat, 2.) az utóbbi időben egyre inkább tért hódító ABC-porokat, valamint 3.) az éghető fémek tüzeinek oltására alkalmazható D-porokat.

14 A habbal oltó készülék jellemzői:
Oltóanyaga hab, hajtóanyaga nitrogén. A készülék éghető folyadékok, valamint a villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására is alkalmas. A felületre tapadó hab az oxigéntől zárja el az éghető anyagot. AB

15 A széndioxiddal oltó készülék jellemzői:
Oltóanyaga nagy nyomású széndioxid. Elektromos készülékek, villamos üzemű felvonó helyiségek, telefonközpontok, számítóközpontok, műtárgyak stb. tűzvédelmére szolgálnak. A kiáramló gáz akár -70 C fokos is lehet!! Kiszorítja az oxigént! Zárt térben veszélyes, szabad téren korlátozottan alkalmazható. BC

16 A szén-dioxid oltóhatása azon alapul, hogy - lévén nagyobb sűrűségű (nehezebb), mint a levegő - kiszorítja az égéshez szükséges oxigént, és ezáltal az égési folyamat megszűnik. Ez a hatás természetesen csak akkor lehet tökéletes, ha a tűz zárt térben van. Ellenkező esetben a légmozgás megakadályozza a tűztérben való megfelelő szén-dioxid koncentrátum kialakulását.

17 Ha már tűz van:

18 Tűz esetén mindenképp törekedjünk az adott tűzszakasz, épületrész áramtalanítására!

19 A tűz jelzésével egyidejűleg kezdjük meg a tűz oltását.
Erre nagyon alkalmasak az emeletszinteken levő fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek. Kezelésüket feltétlenül sajátítsuk el!

20 A tűzoltó készülék használata:
1. A biztosító elemet távolítsa el 2. Üssön a beütő gombra 3. Nyomja meg az oltópisztoly karját 4. Az oltóanyagot nem szabad közvetlenül a tűzgócra fújni, mert az erős nyomás szétfújja a lángot, melytől újabb gócok keletkezhetnek. Ezért az oltást mindig a tűzgóc körüli részen kell megkezdeni, majd fokozatosan kell haladni a góc felé. 5. Lehetőleg tanuló ne használja a készüléket, felnőtt segítségét kell kérni.

21 Tűzoltó készülék taktika
ROSSZ JÓ A tüzet szélirányból kell oltani!Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani!

22 Rossz Jó Felületi tüzeket „tőlünk elhajtva kell oltani!
Csepegő, vagy folyó anyag tüzét felülről lefelé kell oltani!

23 Rossz Jó A tűzoltáshoz szükséges készülékeket egyidejűleg kell
bevetni. (nem egymás után) Ügyelni kell a visszagyulladásra! Ügyelni kell a visszagyulladásra!

24 Rossz Jó A használt tűzoltó- készülékeket nem szabad visszaakasztani!
Gondoskodni kell az újratöltésről!