A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése

Az előadások a következő témára: "A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése"— Előadás másolata:

1 A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése
Oktatóanyag

2 A haláloki statisztika iránti igény
Melyek a vezető halálokok Magyarországon? Hogyan változott a férfiak tüdőrák okozta halandósága az elmúlt húsz évben? Milyen regionális vagy kistérségi különbségek figyelhetők meg a haláloki struktúrában? Változott-e az emlőrák okozta halálozások száma a szűrőprogramok bevezetésével? Előfordul-e anyai halálozás Magyarországon?

3 A halálozási adatok célja
A népesség haláloki struktúrájának kiértékelése és időbeli változásának leírása A halálozási arányok regionális és kistérségi eltéréseinek megállapítása és a különbségek okainak vizsgálata Közegészségügyi trendek megfigyelése, mint például a csecsemő- és anyai halandóság, járványos és nem fertőző megbetegedések, balesetek és öngyilkosságok A környezeti és foglalkozási tényezőkkel, valamint az életmóddal kapcsolatos egészségügyi kockázatok felismerése Az egészségügyi kutatás és ellátás prioritásainak meghatározása és a források elosztása Az egészségügyi infrastruktúra, szolgáltatás és emberi erőforrás megtervezése A megelőző- és szűrőprogramok megtervezése és a programok eredményeinek kiértékelése Egészségtámogató programok kialakítása és eredményeik értékelése

4 A bizonyítvány kiállítójának felelőssége
A haláloki statisztika számos kiemelt fontosságú célt szolgál, ezért MEGBÍZHATÓ alapadatokra van szükség. A haláloki statisztika forrása a Halottvizsgálati bizonyítvány, tehát kitöltőjének meghatározó szerepe van abban, hogy MEGBÍZHATÓ adatok szülessenek.

5 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről, 31. §
(1) Aki a, a jogszabályban előírt bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, b, gondatlanul a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, c, jogosulatlanul, vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre d, a szabályszerűen elrendelt statisztikai adatszolgáltatást nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, e, a statisztikai adatok közlésére, közzétételére, vagy átadására vonatkozó jogszabályokat megszegi, f, a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja, g, a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés illetőleg tájékozódás során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetőleg megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, h, a tevékenységét érintő hatósági ellenőrzést akadályozza, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az ÁNTSZ városi, megyei, fővárosi, kerületi, repülőtéri intézeteinek, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.

6 Halottvizsgálati bizonyítványok
feldolgozása populáció haláleset orvos I. példány KSH Régiós Igazgatóság egyeztetés demográfiai adatok Technikai jellegű: pontos kitöltés, olvashatóság, nem tartalmaz-e elírást, adatpótlás KSH (Budapest) adatfeldolgozás Tartalmi jellegű: diagnózisok pontosítá-sa, konzultáció az orvossal nem megfelelő kódolási gyakorlat VI. példány ÁNTSZ megyei intézete területileg illetékes ÁNTSZ megyei intézete adatfeldolgozás

7 A halottvizsgálati bizonyítványok jelentősége az ÁNTSZ-ek tevékenységében
34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM a halottakkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról: a halál okát megállapító orvos a bizonyítvány VI. példányát megküldi az ÁNTSZ illetékes megyei intézetének 1991. évi XI. törvény az ÁNTSZ-ről: A szolgálat népegészségügyi tevékenysége keretében kialakítja és működteti a nem fertőző betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszerét  Az ÁNTSZ bizonyítvány feldolgozhatóságát vizsgálja és egyezteti az adatokat a KSH régiós igazgatóságaival  Az ÁNTSZ a bizonyítvány VI. példányának adatait rögzíti és feldolgozza - kor szerinti gyakoriságok - elveszett életévek - elkerülhető halálozás - bejelentési fegyelem ellenőrzése fertőző betegségek mérgezések fejlődési rendellenességek - haláloki diagnózisok minőségének ellenőrzése - gyorsjelentések

8 A halottvizsgálati bizonyítványok statisztikai feldolgozása a KSH-ban
Feltétele: megfelelően kitöltött illetve az ÁNTSZ által ellenőrzött Halottvizsgálati bizonyítványok beérkezése a régiós igazgatóságokra Adatrögzítés: A KSH régiós igazgatóságain statisztikusok végzik, a halálokokat szöveggel rögzítik Feldolgozás: Szoftver segítségével (európai standard) I. Automatizált kódszám meghatározás – a háttérben lévő BNO-kódszótár segítségével + II. A halál alap-okának automatikus kiválasztása – a WHO-szabályrendszere és nemzetközileg elfogadott döntési táblák alapján (BNO-10 II. kötet) III. Statisztikai táblák előállítása Demográfiai évkönyv Magyar statisztikai évkönyv; Magyar statisztikai zsebkönyv

9 Halottvizsgálati bizonyítvány
Halottvizsgálatot végző orvos Hatósági bejegyzések A halál okát megállapító orvos

10

11

12 A halottvizsgálat Hol történt a halálozás?
Ki végzi a halottvizsgálatot? Egészségügyi intézetben vagy az intézetbe szállítás során Kezelőorvos Ügyeletes orvos Az intézet vezetője által kijelölt orvos Mentőautóban Mentőorvos A halál helye szerint illetékes háziorvos vagy ügyeletes orvos A halál helyéhez közeli pathológiával rendelkező kórház Otthon, járművön, közterületen

13 A bizonyítvány kiállítói
Mely rovatot? Mikor? Ki tölti ki? 1–19. Általános információk Minden esetben A halottvizsgálatot végző orvos 20., Eltemetésre eng. idő, boncolás, halálokhoz kapcsolódó kérdések, sérülés körülményei Ha kórbonctani vizsgálat nem szükséges A halottvizsgálatot végző orvos* Ha kórbonctani vizsgálatra került sor A pathológiai osztály szakorvosa Ha a halottvizsgálatot végző orvos kórbonctani vizsgálatot kért, de elvégzését mellőzték Ha hatósági boncolás történt Hatósági vagy igazságügyi orvos Hasonlóképpen kell eljárni a Perinatális halottvizsgálati bizonyítvány illetve 19., kérdéseinek kitöltésekor. * Konzultálva a kezelőorvossal!

14 A bizonyítványt kiállító kötelezettségei
Ismerje a Halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására vonatkozó jogszabályokat és tartsa tiszteletben az adatvédelmi jogszabályokat . Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról és a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról a BM-EüM-IM 34/1999. (IX. 24.) együttes rendelete A halálokot megállapító orvos a kitöltött és aláírt Halottvizsgálati bizonyítvány I – III. példányait legkésőbb a halálok megállapítását követő első munkanapon továbbítsa a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek, IV. példányát legkésőbb a halálok megállapítást követő első munkanapon adja át az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek, V. példányát az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint őrizze meg, VI. példányát havonta összegyűjtve küldje el az ÁNTSZ (haláleset helye szerint illetékes) megyei (fővárosi) intézetének.

15 A bizonyítvány halálokhoz kapcsolódó kérdései
23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) b) c) d) II. Kísérő betegségek vagy állapotok: 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

16 A bizonylatkitöltés általános szabályai
Törekedjen a jól olvasható írásra (írógéppel vagy golyóstollal)  az adatrögzítők többsége nem rendelkezik egészségügyi végzettséggel! Kerülje a zárójeleket, orvosi rövidítéseket  ezek zavaróak, félreértelmezhetőek lehetnek! A betegségek megnevezéseit pontosan, lehetőség szerint magyar kifejezésekkel írja le! A 25. I. haláloki rovat a) és d) sorai kötelezően kitöltendők! Ne felejtse el feltüntetni a betegségek mellett azok kezdete és a halálozás között eltelt időt a 26. rovatban! Használja fel a rendelkezésére álló összes információt a bizonyítvány kiállításakor.

17 A kórbonctani vizsgálat
Mikor szükséges a kórbonctani vizsgálat? Ki rendeli el és ki mellőzheti a boncolást? A halottvizsgálatot végző orvos vagy az elhalt kezelőorvosa JAVASOLJA elvégzését. Ki végzi a boncolást? A halál helye szerint illetékes pathológiai osztállyal rendelkező egészségügyi intézmény kórboncnok orvosának kell elvégeznie. A boncolásról Jegyzőkönyvet kell kiállítani, melynek egy példányát az elhalt kezelőorvosához el kell küldeni. Az egészségügyről szóló1997. évi CLIV. törvény a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról és a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról a BM-EüM-IM 34/1999. (IX. 24.) együttes rendelete szabályozza.

18 A boncolást követő további eredmények
Mit kell tenni elhúzódó vizsgálatok esetén? Ha az általános boncolás nem derített fényt a halálokra, de még folyamatban vannak olyan laboratóriumi (szövettani, toxikológiai, immunológiai, stb.) vizsgálatok, melyek eredményétől a halálokra vonatkozó lényes információ várható, akkor a bizonyítvány 24. b.) rovatában ezt jelezni kell. Ha a boncolás vagy további vizsgálatok eredményei megérkeznek nyújtsa be a KSH-nak az „Értesítő a Halottvizsgálati bizonyítvány módosításáról” c. adatpótló lapot. (Letölthető a oldalról; további információk:

19 A haláloki rovat A 25. I.: Halálokok
A halálhoz közvetlenül vezető betegségek SOROZATÁT kell bejegyezni – lentről felfelé haladva – az alapbetegségből kiindulva a szövődményeken át a közvetlen halálokig. A 25. II.: Kísérő betegségek Azokat a kísérő betegségeket, sérüléseket vagy szövődményeket kell feltüntetni, melyek a halálhoz esetlegesen hozzájárultak, de a halál okával közvetlen összefüggésben nincsenek.

20 A haláloki rovat kitöltése
1. lépés: Válassza ki a halált okozó alapbetegséget és írja be a 25. I. d) rovatba! – FIGYELEM! Ez eltérhet az ápolást igénylő alapbetegségtől! 2. lépés: Amennyiben a halált okozó alapbetegségnek voltak olyan szövődményei (következményei), melyek a közvetlen halálokhoz vezettek, tüntesse fel ezeket a 25. I. b) és c) rovatokban. 3. lépés: A közvetlen halálokot, mely a betegség- (esemény) sorozat utolsó eleme, a 25. I. a) rovatba írja! – Ne a halál módját tekintse közvetlen haláloknak! A szívmegállás, légzésleállás nem tartalmaznak elegendő információt a kórtörténetre vonatkozóan.

21 Alapbetegség vagy állapot
23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Tüdőembólia a) 1 óra b) c) Combvisszér rögösödés c) 3 hét d) Alsó végtag érszűkülete d) 20 év II. Kísérő betegségek vagy állapotok: 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

22 A WHO általános szabályai haláloki sorozatok elfogadásához és elvetéséhez
A haláloki statisztikai feldolgozás szempontjából nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Halottvizsgálati bizonyítvány haláloki (25. I.) rovatában az alapbetegségből kiindulva egy betegségláncolatot kell felállítani, vagyis a szövődményeknek és a közvetlen haláloknak fenntartott rovatokba csak olyan betegségek vagy állapotok kerülhetnek, mely az alapbetegség következtében alakultak ki. (Bővebb információ: Kézikönyv a Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltéséhez )

23 A kísérő betegségek rovata
A 25. II. rovatba kerüljön minden olyan betegség, mely a halálhoz hozzájárult, de nem hozható az alapbetegséggel közvetlen összefüggésbe, így nem illeszthető be a 25. I. rovatban szereplő betegség- (esemény) sorozatba. A kísérő betegségeket fontosságuk sorrendjében sorolja fel! A kísérő betegségek mellett zárójelben, vagy vesszővel elválasztva megadhatja a kezdet óta eltelt időt.

24 Alapbetegség vagy állapot
A halálozást keringési betegségek okozták, a cukorbetegség közvetlenül nem járult hozzá. 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)   Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Szívelégtelenség a) 24 óra b) Régi szívinfarktus b) 10 év c) Magasvérnyomás c) 13 év d) Általános érelmeszesedés d) 20 év II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Diabetes mellitus, 15 év 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

25 Alapbetegség vagy állapot
A halálozást a cukorbetegség és szövődményei okozták, közvetetten a magas vérnyomás is hozzájárult. 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Akut myocardiális infarctus a) 2 perc b) Cukorbetegség perifériás érszövődménnyel b) 1 év c) Diabeteses polyneuropathia c) 1 év d) Inzulin-függő cukorbetegség d) 9 év II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Magasvérnyomás betegség, 10 év 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

26 Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
219. § (1) Az elhunyt személyt - függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el - kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható, b) perinatális halál esetén, c) az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt, d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben, e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek - amennyiben az nem képezi az elhunyt tulajdonát -, kivéve, ha a műszer vagy eszköz jellege nem kívánja meg az elhunyt kórbonctani vizsgálatát, f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van, g) az elhunytat hamvasztani kívánják, kivéve a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseket, h) a 16. § (1)-(2) bekezdése szerinti személy ezt kéri.

27 Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) a halál természetes eredetű, b) a halál oka egyértelműen megállapítható, c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható, d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

28 Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
(4) A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi hatóság írásban dönt. (5) A kórbonctani vizsgálat célja a) a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapot részletes vizsgálata és a betegség megállapítása, b) a népesség megbetegedési és halálozási okainak feltárása, c) az egészségügyi ellátás során alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése, d) az orvosi és gyógyszerészeti tudomány fejlődésének elősegítése.

29 Néhány fontos megjegyzés
A 25. I. b) és c) rovatokat nem kötelező kitölteni. Ha azonban több szövődmény is volt, célszerű azokat feltüntetni. A szövődmények megadásakor is ügyelni kell az időrendi sorrendre: a régebb óta fennálló állapot kerüljön a 25. I. c) rovatba. Felesleges ugyanazt a diagnózist több sorban megismételni. Azokat a betegségeket, melyek a halál idején fennálltak, de nem járultak hozzá a halálhoz, nem kell jelenteni. Ha a halál okaként fertőző betegség szerepel a 18/1998 és a 63/1997-es NM rendelet szerint az ÁNTSZ-nek is be kell jelenteni. Mindig a kitöltő orvos feladata mérlegelni, hogy két betegség közül melyik lehetett a fontosabb. Ha az orvos nem dönt, akkor a statisztikai feldolgozás során kell választani, amikor már jóval kevesebb információ áll rendelkezésre.

30 Ne felejtse el a vírusos májgyulladást az ÁNTSZ-nek is jelenteni!
23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Májkóma a) 2 nap b) c) d) C-vírus hepatitis d) 4 hónap II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Orbánc – 3 hónap 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

31 Alapbetegség vagy állapot
Ha a kitöltő orvos nem tud dönteni két betegség közül , akkor a statisztikusra hárul a felelősség, aki nem ismeri a kórtörténetet, így kevesebb információ birtokában kénytelen dönteni! Közvetlen Halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Tüdőgyulladás, szívelégtelenség a) 6 nap b) Idült gennyes hörghurut b) 1 éve c) Szívizomelfajulás c) 2 éve d) Koszorúér meszesedés, hörgőtágulat d) 10 éve II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Statisztikus: Mi lehetett az alapbetegség? A-verzió: Koszorúér meszesedés  Szívizomelfajulás  Szívelégtelenség B-verzió: Hörgőtágulat  Idült gennyes hörghurut  Tüdőgyulladás Példa a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésére idős korúak baleseti halálozása esetén. Amennyiben a halálokot megállapító orvos szerint a halálozás természetes okok következménye, és a baleset csak gyorsította annak bekövetkezését, akkor az esés és a törés kerüljön a kísérő betegségek rovatába és a jelleget természetesnek jelölje!!

32 A betegegek pontos, szakszerű megnevezése
2005-től a KSH nem kéri a BNO-kódszámok feltüntetését, mert a betegségeket egy erre a célra készült szoftver segítségével kódolja, ugyanakkor a haláloki diagnózis szövegét is tárolja az adatbázisban, mely bármikor előhívható. Ennek megfelelően a betegségek megnevezésekor a pontosságra kell törekedni és nem szükséges a BNO szókészletére korlátozódni. Az orvos számára adott a lehetőség, hogy szakismereteinek birtokában a lehető legspecifikusabb diagnózist közölje, a BNO-kódokba történő besorolás a statisztikus feladata. Pl.: Ne használja a „(szerv) egyéb betegsége” kategóriákat a BNO-ból! Ha az osztályozás nem biztosít specifikus kódszámot az adott betegséghez, akkor is pontosan nevezze meg a betegséget! Fel kell hívni a figyelmet a pontos lokalizációra. Tumorok esetében nagyon fontos lenne. Eltűnik, hogy melyik lebeny, vagy főhörgő, emlő melyi szektora, gyomor nagygörbület, pylorus, stb.

33 A diagnózisok pontosítása
MEGNEVEZÉS I. PONTOSÍTÁS KÓD II. PONTOSÍTÁS Tüdő tumor ? Jóindulatú D14.3 ? Rosszindulatú C34.9 ? Felső lebeny C34.1 ? Főhörgő C34.0 Cukorbetegség ? Típusa ismeretlen E14.9 ? Inzulin-függő E10.9 ? Vese-szövődménnyel E10.2 Hörghurut ? Akut J20.9 ? Krónikus J42 Májgyulladás ? Alkoholos K70.1 ? Idült K73.9 ? Vírusos B19.9 ? Idült vírusos B18.9 ? C-vírus okozta B18.2

34 A jelzők és egyéb körülmények feltüntetése
A következő jelzők és körülmények fontos információk a haláloki statisztikában, ne mulassza el feltüntetni ezeket! heveny vagy idült; veleszületett vagy szerzett; rheumás vagy nem rheumás; alkoholos vagy nem alkoholos; a cukorbetegség inzulin-függő vagy nem inzulin-függő; a daganat jó- vagy rosszindulatú; „műtét” említésekor a műtét oka és időpontja.

35 A daganatok jelentése A következőket kell feltüntetni:
A daganat jóindulatú, rosszindulatú vagy ismeretlen természetű Az elsődleges (kiindulási) helyet vagy azt a tényt, ha az elsődleges hely nem ismert Az áttétek helyét, ha ismert A morfológiai típust, ha ismert Egyértelműen derüljön ki, hogy áttétet adó vagy áttéti helyről van szó  „tüdő áttétes daganata”=?? Ügyeljen arra, hogy magasvérnyomás, idült ischémiás szívbetegség vagy arteriosclerotikus betegség nem lehet daganatok szövődménye!

36 Alapbetegség vagy állapot
Ha a rosszindulatú daganatot tekintjük alapbetegségnek, akkor az ischémiás szívbetegséget nem szabad a szövődmények rovatában feltüntetni, hanem a 25. II. Kísérő betegségek rovatba kell beírni! 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Daganatos senyvesség a) 3 hónap b) c) d) Főhörgő rosszindulatú daganata d) 6 hónap II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Ischémiás szívbetegség - 10 éve 27. A halálozás jellege:  természetes  balest 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

37 Korábbi betegségek, műtétek
Korábbi gyógyult fertőző betegséget nem szabad feltüntetni halálokként Korábbi műtétet csak akkor kell bejegyezni, ha a halált okozó alapbetegséggel vagy annak szövődményeivel összefügg

38 Az időtartam rovat Miért szükséges a 26. rovat kitöltése?
Mert egyes betegségeknél a BNO külön kategóriát tart fenn azok heveny vagy idült stádiumának, illetve késői hatásának. Ezek pontos besorolása csak az időtartam ismeretében lehetséges. Mert az időtartamok megadása segít a 25. I. rovatban szereplő halálokok konzekvens oksági sorrendjének ellenőrzésében. Mennyire kell pontos időtartamokat megadni? Elegendő a betegség (állapot) kialakulása és a halál beállta között eltelt hozzávetőleges időt beírni. Információk hiányában a lehető legközelebbi becslést kell megadni, vagy a „nem ismert” megjegyzést tenni.

39 Az időtartam hatása a statisztikára
Régi szívinfarktus  I25.2 Régi szívinfarktus, 3 hete  I21.9, mert „régi” = 4 héten túl Combnyaktörés  S72.0 Combnyaktörés, 14 hó  T93.1, mert egy éven túl van A példában a magasvérnyomás rossz helyen szerepel a bizonyítványban: mivel régebb óta fenn áll, mint az alkoholizmus nem lehet annak szövődménye. Közvetlen Halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Májelégtelenség a) 10 nap b) Alkoholos májzsugor b) 8 éve c) Magasvérnyomás c) 15 éve d) Krónikus alkoholizmus d) 10 éve II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Példa a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésére idős korúak baleseti halálozása esetén. Amennyiben a halálokot megállapító orvos szerint a halálozás természetes okok következménye, és a baleset csak gyorsította annak bekövetkezését, akkor az esés és a törés kerüljön a kísérő betegségek rovatába és a jelleget természetesnek jelölje!!

40 A nem természetes jelleg elkülönítése
A halálok megállapításakor el kell dönteni, hogy a halálozás jellege: – természetes – tehát természetes élettani folyamatok következménye vagy baleset – nem természetes öngyilkosság esemény okozta emberölés nem meghatározható (de biztosan nem természetes) A 25. I. rovatban nem szabad természetes és nem természetes jellegű okokat együtt szerepeltetni! Általában baleset vagy sérülés nem lehet természetes ok következménye. Kivétel: az epilepszia okozhat bármilyen balesetet, csontszerkezeti rendellenességek miatt bekövetkezhet esés, és a nyelési képességeket befolyásoló betegségek miatt előfordulhat aspyhxia. Több olyan eset is előfordulhat, amikor a rosszullét következménye a baleset. Ezeknél az orvosnak el kell döntenie, hogy a baleset vagy a természetes ok vezethetett inkább a halálhoz!

41 Alapbetegség vagy állapot
A kitöltő orvosnak kell megítélnie, hogy a halálozás a baleset vagy a régebb óta fennálló krónikus betegségek következménye. Döntésének megfelelően kell a halálozás jellegét megjelölni! 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Süllyedéses tüdőgyulladás a) 10 nap b) c) Combnyaktörés c) 2 hónap d) Esés botlás miatt d) 2 hónap II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Idült ischémiás szívbetegség – 8 év, Emphysema – 10 év 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  Nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: Csúszós úton megbotlott 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3) Példa a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésére idős korúak baleseti halálozása esetén. Amennyiben a halálokot megállapító orvos szerint a halálozás természetes okok következménye, és a baleset csak gyorsította annak bekövetkezését, akkor az esés és a törés kerüljön a kísérő betegségek rovatába és a jelleget természetesnek jelölje!!

42 Baleset, öngyilkosság, emberölés
A 25. I. d) rovatban a baleset, öngyilkosság vagy emberölés módját vagyis magát az eseményt kell feltüntetni. A 25. I. a), b) és c) rovatokba kerüljenek a sérülések, vagy egyéb szövődmények. Ha valamely korábbi betegség hozzájárulhatott a halálos kimenetelhez, azt csak a 25. II. rovatba szabad beírni! A sérülés helyszíne (28.) és időpontja (30.) kötelezően kitöltendő! A 29. rovat szolgál a körülmények részletesebb leírására. Ne mulasszon el feltüntetni minden olyan eszközt, fegyvert, gyógyszert vagy vegyi anyagot, melyeknek szerepük volt a halálozás bekövetkezésében.

43 Alapbetegség vagy állapot
Ne felejtse el a gyógyszert megnevezni! Amennyiben a vegyvizsgálat elhúzódik, utólag pótolja az információt a KSH felé. 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Xanax mérgezés a) 1 nap b) c) d) Öngyilkosság nyugtatószerrel d) 1 nap II. Kísérő betegségek vagy állapotok: Depresszió – 2 év 27. A halálozás jellege:  természetes  baleset 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  Nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: Nagy mennyiségű nyugtatót vett be 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

44 Járműbalesetek A következőket kell feltüntetni:
A jármű fajtája (kerékpár, személyautó, nehézgépjármű, bulldózer, vonat, sárkányrepülő, rögzített szárnyú kereskedelmi repülőgép, ló, személyszállító hajó, vitorlás hajó stb.). Jelezni kell, ha egynél több járművet érintett. Az elhalt melyik járműben tartózkodott Az elhalt vezette-e a járművet, utasa volt-e a járműnek, járókelő vagy a járművön kívüli személy Történt-e ütközés Ha ütközés történt, meg kell nevezni az ütköző tárgyakat vagy az ütközésben részt vevő járművek fajtáját A baleset időpontjában a helyszínt (autópálya, autóút, vonatsín, sípálya, búzatábla, kikötő stb.)

45 Alapbetegség vagy állapot
Tüntesse fel részletesen a körülményeket, a sérülés időpontját, az elhalt szerepét és ne feledkezzen meg a terhesség tényét közölni, amennyiben fennállt! 23. A halál okát megállapította:  pathológus (1)  kezelőorvos (2)  más orvos (3) 24. a) Történt-e boncolás?  Igen (1)  Nem (2) b) Ha igen, várhatók-e további eredmények?  Igen (1)  Nem (2) 25. A halálhoz vezető betegségek (események) sorozata – Időrendben visszafelé! I. 26. A betegség kezdete és a halál között eltelt hozzávetőleges idő: Közvetlen halálok Alapbetegség szövődményei (ha voltak) Alapbetegség vagy állapot a) Sérüléses-vérzéses shock a) 5 perc b) Koponya, törzs és végtagcsontok többszörös törése b) 5 perc c) d) Gyalogosként személygépkocsi elgázolta d) 5 perc II. Kísérő betegségek vagy állapotok: 27. A halálozás jellege:  természetes  balest 27. A sérülés helyszíne:  otthon  sportlétes.  Ipari létes.  öngyilkosság  emberölés  benntlak.int.  utca  gazdaság  Nem meghatározható  középület  keresk.hely egyéb: 29. A sérülés módja, oka és körülményei: Közlekedési balesetben gyalogosként sérült 30. A sérülés időpontja: 31. Terhesség:  A halál beálltakor terhes volt. (1)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 0–42 nap. (2)  A terhesség befejezése és a halál között eltelt idő 43–365 nap. (3)

46 A perinatális halottvizsgálati bizonyítvány
A 0-6 napos elhaltakról minden esetben Perinatális halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani. Az általános Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése nem szükséges, sőt félrevezető, hiszen haláloki rovata a perinatális nyomtatványtól eltérő! A perinatális haláloki rovat három részből épül fel, legalább egy sor kitöltése kötelező! – az újszülött betegségeit vagy állapotait a 24. a) és b) rovatokba lehet beírni, – az anyai betegségeket és állapotokat, melyek kedvezőtlen hatással voltak a magzatra vagy újszülöttre 24. c) és d) rovatokban lehet feltüntetni. – a 24. e) olyan egyéb körülmények jelentésére szolgál, melyek összefüggésben vannak a halálozással, de nem írhatók le úgy, mint az anya vagy az újszülött állapota. Ha a halálozást baleset vagy emberölés okozta, annak részleteit a 26. rovatban kell leírni!

47 A perinatális halálozás okai
A magzat vagy újszülött egyetlen legfontosabb betegsége (állapota), mely a legnagyobb mértékben hozzájárult a halálhoz  24. a) rovat Itt lehetőség szerint kerülje a koraszülöttség, asphyxia, anoxia és szívelégtelenség diagnózisok bejegyzését, mivel ezek nem adnak elegendő információt a halál okáról. A magzat vagy újszülött minden más betegsége (állapota), melyek közrejátszottak a halálozásban, de az a) rovatba bejegyzett diagnózishoz képest kevésbé fontosnak tekinthetők  24. b) rovat Az anyai betegségek (állapotok) közül az egyetlen legfontosabb , mely a magzatot vagy újszülöttet érinti  24. c) rovat Egyéb anyai betegségek (állapotok), melyek a magzatot vagy újszülöttet érintik  24. d) rovat Egyéb körülmények, melyek még hozzájárultak a halálozáshoz, de nem a magzat vagy újszülött és nem az anya betegségei (állapotai)  24. e) rovat Ne felejtse el beküldeni a Kórszövettani értesítőt, ha kórszövettani vizsgálat készült!

48 Perinatális halálozás jelentése
22. A halál okát megállapította: boncolás (1) – kezelőorvos (2) – orvos (3) 23. A boncolást végző orvos munkahelye, címe: 24. Halálokok a) A magzat vagy újszülött fő betegsége vagy állapota: Q21.1 Veleszületett pitvari sövényhiány b) A magzat vagy újszülött egyéb betegsége vagy állapota: P07.2 Nagyfokú éretlenség c) A magzatot vagy újszülöttet érintő fő anyai betegség vagy állapot: P02.0 Elöl fekvő lepény miatt érintett újszülött d) A magzatot vagy újszülöttet érintő egyéb anyai betegség vagy állapot: e) Egyéb körülmények: Szülés szaksegítség nélkül 25. A halál okának végleges tisztázására kórszövettani vizsgálat: készül – nem készül 26. Ha erőszakos volt a haláleset: baleset – emberölés a) hol történt? (otthon, utcán stb.) b) módja, oka és körülményei: c) mely testrészt milyen sérülés érte? d) időpontja: