Az NFT tervezési folyamatának nyomon követésére alakult civil munkacsoport Budapest, 2005. április 15.

Az előadások a következő témára: "Az NFT tervezési folyamatának nyomon követésére alakult civil munkacsoport Budapest, 2005. április 15."— Előadás másolata:

1 Az NFT tervezési folyamatának nyomon követésére alakult civil munkacsoport Budapest, 2005. április 15.

2 Előzmények NFT1 Konferenciák Kezdeményezők: MTVSZ, Soros A., NIOK A. 16 szervezettel munkacsoport alakult

3 Tagok: Független Ökológiai Központ Alapítvány, Közösségfejlesztők Egyesülete, Levegő Munka-csoport, Magyar Közlekedési Klub Egyesület, Magyar Szegénységellenes Hálózat, MTVSZ., Magyar Vöröskereszt, MONA, Magyarországi Női Alapítvány, Motiváció Alapítvány, NIOK Alapítvány, Nonprofit Szektor Analízis p. Nonprofit Humán Szolgáltatók O.Sz., Ökotárs Alapítvány, Soros Alapítvány, Szociális Szakmai Szövetség, Térfél Alapítvány Várjuk a további csatlakozókat!

4 Miért alakult a munkacsoport? NFT I. tényleges társadalmi egyeztetésének elmaradása. A társadalmi egyeztetés partnerségi intézményrendszere még nem alakult ki, sőt ennek még részletes tervei sem ismertek. A tervezési folyamat már most csúszásban van. Az előzetes egyeztetésekre bevont néhány szervezet tapasztalata. NFT I. előkészítésének eddigi eseményei azt vetítik előre, hogy a lemaradást a társadalmi egyeztetés sínyli meg.

5 Mit szeretnénk? Jól kidolgozott, céljaiban társadalmi konszenzust élvező NFT-t Civil kezdeményezéseknek is teret adó NFT-t Valós, széleskörű, modellértékű társadalmi egyeztetést

6 Mit nem szeretnénk? Kizárólag szakértők és a „hivatalos” érdekegyeztetési fórumok szereplői által kidolgozott NFT-t Formális, „kipipálható” társadalmi egyeztetést Szűk körű, a kormányzat által kijelölt szereplőkre leszűkített „partneri kört”

7 Mit teszünk? A társadalmi egyeztetésről szóló ajánlások megfogalmazása a kormányzat számára A tényleges társadalmi egyeztetés szükségességének folyamatos kommunikációja A társadalmi egyeztetés folyamatának nyomon követése, dokumentálása, értékelése

8 Melyek szerintünk a sikeres társadalmi egyeztetés alapelvei? Strukturáltság – tervezett folyamat Részvételi elv – nem csak véleményeztetés Folyamatosság – kampányszerűség helyett Nyitottság, nyilvánosság Átláthatóság, befolyásolhatóság - számonkérhetőség Visszacsatolás és független értékelés

9 A társadalmi egyeztetési folyamat rendszere és eszközei Információhoz való hozzáférés Aktív tájékoztatás Széleskörű társadalmi konzultáció Társadalmi részvétel a tervezési folyamatban A tervezési folyamat értékelése a társadalmi részvétel szemszögéből

10 A társadalmi egyeztetés partnereinek kiválasztása Magyarországon a különböző területeken folyó partneri egyeztetések általános hibája a zárt struktúrákban való gondolkodás A partnerek kiválasztásának az alapvetően a nyitottságon, és hozzáférhetőségen kell alapulnia a tervezési folyamat bármely szakaszában, illetve egységénél

11 Mikor beszélhetünk tehát valós társadalmi egyeztetésről? A nem-kormányzati, civil szervezetek résztvevő- alakító módon kapcsolódhatnak a tervezési folyamatba, annak minden egyes állomásán A tervezés minden anyagait a lehető legnagyobb nyilvánosság illeti meg, és ehhez minden állampolgárnak joga van hozzáférni

12 Köszönjük figyelmüket! Gerencsér Balázs, Nizák Péter További információ: www.osszefogas.nonprofit.hu