A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz

Az előadások a következő témára: "A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz"— Előadás másolata:

1 A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 1. Agglomerálódás = tömörülés
Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizáció (, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Kezdetben: csak a város növekszik Később: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom 2

3 Az ipari forradalom terjedése Európában
Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DK  ÉNy) XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz-Eu, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán 3

4 Az ipari forradalom hatásai
Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése (→foglalkozási átrétegződés) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte (→népesség térbeli koncentrációja) Faluból városba áramlás (→gyors városodás) Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék Tényezők: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: városi munkaerőigény A városépítés műszaki hátterének átalakulása (→nagyvárosi infrastruktúra) 4

5 Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében
1840 1929 Európa élre tör 100 ezer feletti városok 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Első ország, ahol városlakók aránya >50% London 1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800-as évek: 2 mió felett 1850–1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma 5

6 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között
6

7 Az agglomerálódás előnyei
Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Bőséges munkahelykínálat Magasabb bérek Oktatási és kulturális intézmények megléte Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek Innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Piacok közelsége 7

8 A Budapesti Agglomeráció kialakulása
1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda) Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Villamosvonalak kiépülése között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció 1970-es évek: 44 település 1990-es évek: 77 település Pest megye (valahol túlterjed, valahol szűkebb határok) 8

9 Európa a modern nagyváros bölcsője
Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs 9 Adatok forrása: népszámlálások

10 Az agglomerálódás árnyai
Spontán városfejlődés Back-to-back lakóházak Környezetszennyezés Zsúfoltság + közművek hiánya Nyomornegyedek (slum-ok) Kolera – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 10

11 Válaszok a túlzsúfoltságra
Új városépítészeti törvények, szabályok Új városok: New Lanark (Robert Owen) Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier ( ) Szuburbanizáció Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Spontán 11

12 Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom
Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros-modellje 1885.: Garden Cities and Town Planning Association 1898.: „Garden Cities of Tomorrow” 12

13 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája
Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903) Welwyn (1920) 13

14 Városfejlődés fogalma
A városfejlődés fogalmának értelmezési lehetőségei: Társadalmi-gazdasági értelemben: a városok jólétének javulása (pl. jövedelem, életminőség, egy főre jutó GDP) Itt: városok fejlődése ≈ városok evolúciója Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent: Területi és népességnövekedést Társadalmi-gazdasági értelemben vett javulást (néha épp a túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 14

15 Városfejlődés ≠ városnövekedés
XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Európa szerepe a világviszonylatban XX. század elején még jelentős XX. század második felében már a fejlődő világ Eu.: elágazó népesedési pályák Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia XX. században a fejlett világ városainak népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakasz 15