A szervezet energiaforgalma

Az előadások a következő témára: "A szervezet energiaforgalma"— Előadás másolata:

1 A szervezet energiaforgalma

2 Energiára van szükség: a szövetek képződése, működése, az idegrendszerben az elektromos vezetés, az izommunka és az állandó testhőmérséklet fenntartása miatt Az energiaforgalom mérése: direkt vagy indirekt kalorimetria

3

4 Az energiaforgalom mérése
Direkt kalorimetria

5 Az energiaforgalom mérése
Indirekt kalorimetria

6 = + Energiaszükséglet Energiaszükséglet Alapanyagcsere
Fizikai tevékenység

7 Alapanyagcsere Az alapvető életfolyamatok fenntartásához szükséges minimális energiatermelés, mely éber, szellemi és testi nyugalmi állapotban, előzetesen órát éhező személyben mérhető semleges külső hőmérsékleten (felöltözve 20 °C, levetkőzve 28 °C) szoros korrelációt mutat a testfelülettel (hőleadó felület, aktív anyagcserét folytató szövetek aránya) nagyságát befolyásolja: - sportolás (+5%) - nem (férfiak +5-10%) - életkor (20 évtől évente -2-3%) - alvás (-10%) - menstruációs ciklus (1,5 MJ/nap eltérés), terhesség, láz, környezeti hőmérséklet (+5-20%) - stressz, élvezeti szerek

8 Az alapanyagcsere kiszámítása

9 Táplálóanyagok fajlagos hőhatása
Étkezés után nő az alapanyagcsere, ami a táplálóanyagok emésztésével, felszívódásával, szállításával és intermedier anyagcseréjével függ össze A táplálóanyagok hasznosulásával összegfüggő hőveszteség mértéke változó: zsír zsír 3% glükóz glikogén 7% fehérje fehérje 24% glükóz zsír 26%

10 A szervezet alkalmazkodása különböző energiaszintekhez
Az energia átalakítása, beépítése alkati dolog (,,takarékos” gén megléte). Elégtelen energia ellátás esetén csökken az alapanyagcsere. Az alkalmazkodás hátterében az inzulin és trijódtironin szekréció csökkenése áll (fogyókúra). Többlet energia felvétele esetén nő az említett hormonok szintje, nő a hőleadás.

11 A fizikai tevékenység energiaszükséglete
Számítása az alapanyagcseréből szorzófaktorok segítségével történik. A fizikai aktivitástól és annak idejétől függ. A felnőttek napi energiaszükségletét meghatározó átlagos faktor

12 A 10-18 éves korúak napi energiaszükségletét meghatározó átlagos faktor

13 Energiaszükséglet terhesség és szoptatás alatt
Egyedi elbírálást igényel. Befolyásolja a kezdeti tápláltsági állapot és a fizikai aktivitás csökkenés mértéke. 1-3 hónap: +0-0,6 MJ/nap hónap: +0,6-1,2 MJ/nap szoptató anyák: +2-2,3 MJ/nap

14 Energiaszükséglet idős korban
Az energiaszükséglet az életkorral csökken. Mértéke számos tényezőtől függ.

15 A gyerekek és serdülők energiaszükséglete
A növekedés többletenergiát igényel. A kisgyermekek energiafelhasználása: 2-2,5x Az E-szükséglet a testi fejlődéssel mindkét nemben növekszik. A fiúk egységnyi testtömegre jutó E-szükséglete meghaladja a lányokét. A fiúk esetében a növekedés dinamikusabb (8-10 éves kortól). A fejlődés fázisai igen nagyfokú változatosságot mutatnak.

16 A gyerekek és serdülők energiaszükséglete

17 Az energiaszükséglet biztosítása
Az energiahordozó tápanyagok megfelelő aránya.

18 Az elhízás okai és tényezői
A legfontosabb okok túlzott energia-bevitel táplálkozási szokások táplálkozási magatartás zavarai életmód, környezeti tényezők öröklődés idegrendszer, a hipotalamusz károsodása hormonális zavarok

19 A túlsúly gyakoriságának emelkedése az Egyesült Államokban
a magyar lakosság körében átlagosan 10 kg a súlyfelesleg jelenleg a felnőtt lakosság 67%-a elhízott vagy túlsúlyos a gyermekek közel 20%-a túlsúlyosan kezdi meg az iskolát az elhízás vagy a mozgáshiány népbetegséggé vált aki már 20 évesen elhízott átlagosan 13 évvel rövidíti le az életét

20 A fogyás és a fogyókúra A helyes fogyókúra néhány szempontja:
lassú ütem (0,5-0,7 kg/hét) naponta 4-5 étkezés energiaszegény étrend, szénhidrát > zsír esszenciális tápanyagok bevitele rendszeres testedzés este és éjszaka keveset együnk fogyókúra után csökkentett energia-tartalmú „fenntartó étrend” rendszeres testsúlyellenőrzés