Harasztok és nyitvatermők

Az előadások a következő témára: "Harasztok és nyitvatermők"— Előadás másolata:

1 Harasztok és nyitvatermők
Biológiai-ökológiai alapok 3. előadás 2006. október 6.

2 A harasztok általános jellemzése
Az első igazi szárazföldi növények  kezdetben nem kellett más növényekkel versengeni Problémák: A vizet a talajból kellett felszívni  gyökérzet Verseny a fényért  magasabbra kell nőni  szilárdabb test A testfelépítésnek bonyolultabbá kellett válnia

3 A harasztok testfelépítése
Az első szövetes növények A szövetek sejtjei valamilyen működésre specializálódtak A különböző szövetek szerveket hoznak létre Felszívás, rögzítés: gyökér Szilárdítás, szállítás: szár Fotoszintézis: levél (+szár = hajtás)

4 Harasztok a múltban Zöldmoszatokból, a fejlődés fő ágába tartoznak
A földtörténeti múltban gazdagabb és nagyobb elterjedésű volt  kőszén A később kialakult nyitva- és zárvatermőkkel nem bírták a versenyt  kipusztulás Ma: túljutott a virágkorán: kisebbek, kisebb elterjedésűek

5 Pteropsida / Harasztok törzse
Osztályai: +Ősharasztok / Psilopsida – Rhinia, Asteroxylon, Psylophyton Pikkelyfák / Lepidodendron, Sigillaria + Korpafűfélék / Lycopsida Csipkeharasztok / Selaginella ssp Korpafüvek - lágyszárúak Zsurlófélék / Sphenopsida - Zsurlófák /Őszsurlók + ma élők: lágyszárúak Páfrányok / Pteropsida

6 Korpafűfélék védett, ritka növények
Kígyózó korpafű Lycopodium clavatum kapcsos korpafű védett, ritka növények testfelépítésük kissé hasonlít a mohákéhoz, de nagyobban és szárazak a telepeik Huperzia selago /részeg korpafű

7 Korpafűfélék szaporodása
A kihalt fatermetű korpafüvek heterospórások voltak A ma élők izospórások A gametofiton redukált Az izospórából (haploid, n-kromoszómaszámú) fejlődik ki az előtelep (gametofiton), rajta alakulnak ki az ivarszervek, bennük az ivarsejtek Az ivaros folyamat után a diploid zigótából kifejlődik a sporofiton nemzedék A sporofillumokon a sporangiumokban redukciós osztódással jönnek létre az izospórák

8 Zsurlók sejtfalukban szilícium-dioxid  kemények örvös hajtáselágazás
Mezei zsurló/Equisetum arvense Mezei zsurló sporofillum sejtfalukban szilícium-dioxid  kemények örvös hajtáselágazás leveleik csökevényesek spóratartójuk a hajtásvégen egy külön hajtáson

9 Óriás zsurló Óriás zsurló/Equisetum telmateia

10 Zsurlók szaporodása Homoiospórások – alakilag azonos, de ivarilag determinált spórák Női és hím előtelep fejlődik ki a spórákból. A hím jellegű spórából kialakult hím előtelepen (hím haploid nemzedék) fejlődik ki a hímivarszerv, benne a hímivarsejt jön létre A női jellegű spórából fejlődik ki a női előtelepen (női haploid nemzedék) rajta alakul ki a női ivarszerv benne a petesejttel A megtermékenyítés után a diploid nemzedék alakul ki. A sporangiumokban redukciós osztódással jönnek létre a homoiospórák

11 Páfrányok Kis holdruta
Kígyónyelv páfrány Kis holdruta száruk a talajban található kúszó gyöktörzs, a felszínen csak a leveleket látjuk a spórák a levél fonákján lévő spóratartókban képződnek

12 Pteridium aquilinium / sasharaszt

13 Édesgyökerű páfrány/Polypodium vulgare - őshonos

14 Északi fodorka/Asplenium
septentrionale Kövi fodorka/Asplenium ruta-muraria

15 Gímpáfrány/Asplenium
Scolopendrium – őshonos) Pikkelypáfrány/Asplenium ceterach Kígyónyelv páfrány/ sporangium

16 Vízipáfrány Rucaöröm (Salvinia natans)

17 Szórusz típusok

18 Nyitvatermők / Gymnospermatophyta törzs
A nyitvatermők 250 millió éve, a felső devon óta élnek a Földön. Az első növénycsoport, amelynek az ivaros szaporodási szakaszában először sikerült kiküszöbölni a vizet, mint szállítóközeget, és ennek köszönhetően a szárazabb élőhelyeket is kolonizálni lett képes. Világméretű sikerük a perm időszakban kezdődött, és számos vegetációtípusban máig is megőrizték dominanciájukat az előretörő zárvatermőkkel szemben. Mintegy 770 ma élő fajuk ismert, szemben a nél is több zárvatermő fajjal.

19 Kizárólag fás szárú növények, többnyire örökzöldek
Farész: tracheidák (kevés kivételtől eltekintve!) Gyantajáratok Virágtakaró nincs, de van a termős virágzatban meddő pikkely (=tobozvirágzat) Magkezdemény szabadon, általában 2. Szélbeporzás 2-18 sziklevél az embrióban Primer endospermium (elsődleges magfehérje=táplálószövet)

20 A haploid nemzedék a harasztoknál is redukáltabb. A női gametofiton
a primer endospermium és a petesejt; a hím gametofiton csupán néhány sejt Legősibb képviselőik: Magvaspáfrányok – felső devonban jelentek meg, a triászban már kihaltak Ősfenyők (Cordaites) – felső devontól a perm végéig éltek. Már gyantajárattal és tűlevelekkel rendelkeztek. A tűlevelek 80 cm hosszúak cm szélesek voltak Karbonkori mocsárerdők – fatermetű harasztok a vízpartokon a magasabb térszíneken a szárazabb élőhelyeken magvaspáfrányok, ősfenyők

21 Pollen Magkezdemény Toboz Virágzat

22 Páfrányfenyő/ Gingko biloba
Porzós virágzat Termős virág Gingko-mag

23 Araucaria araucana Szobafenyő/Araucaria excelsa

24 Ciprusfélék Lapított hajtások, pikkelyszerű vagy tűlevelek
Tuja/Thuja occidentalis Tobozok kicsik, a tobozpikkelyek elfásodnak vagy elhúsosodnak Életfa/Biota orientalis Hamisciprus/Chamaecyparis

25 Ciprus/Cupressus sempervirens
Ciprus toboz Boróka Boróka/Juniperus communis

26 Óriás mammutfenyő Sequoiadendron giganteum

27 Fenyőfélék Fekete fenyő/Pinus nigra Erdeifenyő
Erdeifenyő/Pinus sylvestris Erdeifenyő Fekete fenyő toboz Erdeifenyő toboz

28 Törpefenyő/Pinus mugo
Törpefenyő toboz Lúcfenyő toboz Lúcos erdő/Picea abies

29 Ezüstfenyő/Picea pungens
Duglászfenyő/Pseudotsuga menziesii Duglász toboz

30 Jegenyefenyő Andalúziai jegenyefenyő/Abies pinsapo Porzós virágzat

31 Vörösfenyő/Larix europaea
Libanoni cédrus/Cedrus libani

32 Atlaszcédrus/Cedrus atlantica
Atlaszcédrus - toboz

33 Tiszafafélék A csoport már a permben levált a többi fenyőcsoportról.
Magkezdeményeik egyenként fejlődnek a virágzó hajtások csúcsán, a magvakat arillus (magköpeny) veszi körül.