Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 1. előadás. Irodalom Bartha D. (szerk.) (2001): A természetszerű erdők kezelése Borhidi A. – Sánta A. (1999): Vörös Könyv.

Az előadások a következő témára: "Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 1. előadás. Irodalom Bartha D. (szerk.) (2001): A természetszerű erdők kezelése Borhidi A. – Sánta A. (1999): Vörös Könyv."— Előadás másolata:

1 Élőhelyvédelem 2008/2009. tanév 1. előadás

2 Irodalom Bartha D. (szerk.) (2001): A természetszerű erdők kezelése Borhidi A. – Sánta A. (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai Frank T. (szerk.) (2000): Természet – Erdő – Gazdálkodás Járainé Komlódi M. (szerk.) (1995): Pannon enciklopédia. Magyarország növényvilága Mihály B. – Botta-Dukát Z. (szerk.) (2004): Özönnövények Molnár Zs. (szerk.) (2003): A Kiskunság száraz homoki növényzete Standovár T. – Primack, R. B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai Kelemen J. (szerk.) (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez

3 Harmadkor (Tercier) Szubtrópusi flóra vége 2,5 millió éve Negyedkor (Kvarter) Pleisztocén 6 eljegesedés (Donau, Biber, Günz, Mindel, Riss, Würm) Állandósult flóravándorlások Fontos fogalmak: glaciálisok interglaciálisok perigraciális területek Reliktum növények – reliktumjellegű növénytársulások Magyarország jelenlegi vegetációjának kialakulása

4 Abszolút idő (B.P. = before present) Időszámítás szerint Vegetációtörténeti fázis Régészeti korok 10.000 – 9000i.e. 8000 – 7000 fenyő – nyír (preboreális) őskőkor (csiszolatlan kőkor, paleolitikum) 9000 – 7500i.e. 7000 – 5500mogyoró (boreális) középső kőkor (mezolitikum) 7500 – 4500i.e. 5500 – 2500tölgy (atlantikus) újkőkor (neolitikum) + rézkor 4500 – 2800i.e. 2500 – 800 bükk I. (szubboreális) bronzkor 2800 – 0i.e. 800 – napjaink bükk II. (szubatlantikus) vaskor, történelmi korok Holocén vegetációtörténeti korok

5

6 Bernátsky 1905 Hatásmentes eredeti formáció Hatásnak kitett eredeti formáció Átalakított formáció Kultúrformáció Ellenberg 1963 Természethangsúlyos Érintetlen Természetes Természetközeli Feltételesen természetközeli Kultúrhangsúlyos Feltételesen természettávoli Természettől távoli Természetidegen Mesterséges Blume & Sukopp 1976 Ahemerob Oligohemerob Mesohemerob  -euhemerob  -euhemerob Polyhemerob Metahemerob Grabherr 1996 Természetes Természetközeli Mérsékelten átalakított Erősen átalakított Mesterséges A természetesség – leromlottság fokozatai különböző szerzőknél

7 Hemeróbia- fokozatok PéldákEmberi hatásVegetációFlóraösszetétel Ahemerob vízi-, moha- és sziklákon kialakuló társulások nincstermészetes vegetáció neofiták aránya az edényes virágos növényekhez viszonyítva 0 %, az összes őshonos faj megtalálható Oligohemerob erdőgazdálkodással csekély mértékben érintett területek nem erősebb, mint a vegetáció- átalakulás folyamata természetközeli vegetáció neofiták aránya < 5 %, az őshonos edényes fajok több mint 99%-a megtalálható Mesohemerob nem a termőhelynek megfelelő fafajokból álló faállományok gyenge vagy ismétlődő természetestől távoli vegetáció neofiták arány 5-12 %, az őshonos edényes fajok 95- 99 %-a megtalálható Euhemerob idegenföldi fafajokból álló faállományok tartósan erőstermészetestől idegen vegetáció neofiták arány 13-20 %, őshonos edényes fajok arány kevesebb, mint 95 % Polyhemerob rövid életű gyomtársulások termőhelyek rövid idejű és rendszertelen átalakítása a vegetáció szerkezetének és stabilitásának erős leegyszerűsödése neofiták aránya 21-80 % Metahemerob épületek belső terei, megmérgezett ökoszisztéma minden élőlény elpusztítása fajszám a 0 felé konvergál nincs adat Az ökoszisztémára gyakorolt emberi hatások fokozatai (Sukopp, 1972).

8 Történeti folyamatábra

9 Faállomány-összetétel Faállomány-szerkezet Cserjeszint-összetétel Cserjeszint-szerkezet Gyepszint-összetétel Gyepszint-szerkezet Újulat-összetétel Újulat-szerkezet Holtfa jellemzők Termőhelyi jellemzők Vadhatás jellemzők Faállomány természetessége Gyepszint természetessége Cserjeszint természetessége Újulat természetessége Erdőállomány természetessége Egy erdőállomány természetességének „mérése”

10 Faállomány-összetétel természetességének „mérése” Őshonos fafaj(ok) száma Őshonos fafaj(ok) aránya Természetes elegyfák száma Természetes elegyfák aránya Idegenhonos fafaj(ok) aránya Agresszív fafaj(ok) aránya Nemesített őshonos fafaj(ok) fajtáinak aránya Termőhelyidegen, de őshonos fafaj(ok) aránya Faállomány-összetétel

11 Az erdőtermészetességi felmérés hazai mintapontjai

12 1. MOZAIKOSSÁG 2. TIPIZÁLÁS, ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS Domináns és karakteradó fajok Potenciális vegetáció, aktuális vegetációtípus(ok) Szüntaxonómiai besorolás Egyedi jellemző megnevezés Természetesség 3. TÁJI KÖRNYEZET Táji környezete milyen hatással van a foltra 4. ZAVARÁS (BOLYGATÁS, ÖKOLÓGIAI DISZTURBÁCIÓ) Eróziós vagy avar/alom/tápanyag-felhalmozódási folyamatok Avar Természetes zavarás Emberi zavarás 5. SZUKCESSZIÓ ÉS TÁJHASZNÁLAT Az állomány dinamikai állapota A múltban (kb. 50 év során) az alábbi típusok lehettek a jellemzőek 20 év során az alábbi típusok kiterjedése/megjelenése várható (extrapolálás Mai és vélhető egykori tájhasználata Lehet-e felhagyott szántó/szőlő/gyümölcsös/egyéb a terüle Tekinthető-e ősgyepnek a folt Egy gyep természetességének „mérése”

13 A. Mintaterületes módszer alkalmazandó B. Mintaterületes módszer nem alkalmazható A vizsgálati terület bejárása, fajlistájának elkészítése.  A mintaterületek kitűzése, a repre- zentáltság kielégítése.   A mintaterületek felvételezése: faj- lista szintenként + A-D-értékek.   A szintetikus jellemzők (ökológiai jelzőszámok, természetvédelmi mu- tatók) kigyűjtése az egyes fajokhoz.   A szintetikus jellemzők A-D-értékkel súlyozott átlagának képzése mintaterületre és/vagy vizsgálati területre (mintaterületek átlagára). A szintetikus jellemzők súlyozatlan, aritmetikai átlagának képzése a vizsgálati területre.  Értékelés: 1.adott állapot (időpont) jellemzése vagy 2.változások (időszakasz) jellemzése  Okok felderítése, következtetések levonása. Az ökológiai mutatókkal illetve a természetvédelmi jelzőszámokkal végzett értékelés folyamatábrája

14 A Fertőmelléki-dombsor erdei vegetációs egységei gyepszintjének relatív nedvességigény-szerinti fajspektruma

15 A különböző természetvédelmi koncepciók alkalmazása erdők esetén (Schmidt, 1997 nyomán módosítva) állapotmegőrzés statikus Élőhely-védelem „Folyamat-ellenvezérlés” Ex situ fajvédelem „Folyamatkizárás” sarj- és középerdők, erdő- szegélyek, erdő- fellazulások veszélyeztetett fajok, populációk és egyedek Erdő-visszaalakítás, ökológiai erdőművelés „Folyamatvezérlés” természetszerű gazdasági erdők változások meghagyása dinamikus Erdőrezervátumok „Folyamatvédelem” természetes erdők be-nem-avatkozás beavatkozás

16 A művelési ágak arányának alakulása az összes területből ÉvSzántóGyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő 1000 hektár 191012 5256506135 19305 5873211669 19505 5183831475 19705 0465481281 19904 7135751186 Százalék 191044,42,321,7 193060,13,517,9 195059,34,115,9 197054,25,913,8 199050,76,212,7