A felsőoktatás fejlődését alakító globális trendek „ Magyar Felsőoktatás 2014” konferencia „Fokozatváltásra várva???” Budapesti Corvinus Egyetem Budapest,

Az előadások a következő témára: "A felsőoktatás fejlődését alakító globális trendek „ Magyar Felsőoktatás 2014” konferencia „Fokozatváltásra várva???” Budapesti Corvinus Egyetem Budapest,"— Előadás másolata:

1 A felsőoktatás fejlődését alakító globális trendek „ Magyar Felsőoktatás 2014” konferencia „Fokozatváltásra várva???” Budapesti Corvinus Egyetem Budapest, 2015. január 28 Halász Gábor ELTE PPK - OFI

2 Három „agendáról” lesz szó A képesség agenda Az innovációs agenda A tanulás/tanítás agenda

3 A globális trendek és a hazai felsőoktatás A három trend összekapcsolódik egymással és erősítik egymást Hatásuk jól érzékelhető az új felsőoktatási stratégiában –A felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatok –A felsőoktatás regionális szerepe –A tanulás/tanítás minőségével kapcsolatos új elemek A stratégia implementálását nagymértékben segítheti a nemzetközi szakpolitikai tanulás

4 Köszönöm a figyelmüket!

5 A képesség agenda Képességek (skills) és kvalifikációk Új gondolkodás a képességek „termeléséről” (képesség-ökoszisztémák, képességegyensúly) Képességstratégiák Szakképzés és felsőoktatás

6 Képességek és kvalifikációk „We need skills, not qualifications” a kvalifikáció és a képességek elszakadása A kvalifikációs rendszerek reformjai –Megkettőzés/tükrözés (munkakörprofilok/kvalifikációk) –Tanulási eredményekre épülő kvalifikációs rendszerek –Alrendszereken átívelő megközelítések Innovatív megoldások –Képességigények előrejelzése és artikulálása („képességtanácsok”, „képességszcenáriók”) –Új közvetítők („képességbrókerek”)

7 Forrás: Survey of Adult Skills (PIAAC) (2012).

8 A keresleti oldal felértékelődése Megfeleltetés helyett „high equilibrium” Magas kereslet Alacsony kereslet Alacsony kínálat Magas kínálat Képességhiányos EGYENSÚLYTALANSÁG Alacsony képesség EGYENSÚLY Képességtöbbletes EGYENSÚLYTALANSÁG Magas képesség EGYENSÚLY Source: Tackling the Low Skills Equilibrium: A Review of Issues and Some New Evidence

9

10 Képességkínálat és -kereslet - Magyarország, 2011 Forrás: OECD (2014). Job Creation and Local. Economic Development.. Paris

11 Az OECD képességstratégiája Kínálati oldal –A képességek termelése (a nem formális tanulás felértékelése) –Képességek aktiválása Keresleti oldal –A képességek használata A képességrendszerek kormányzása

12 Szakképzés és felsőoktatás A felsőoktatásban tanulók 25-30%-a 3 évnél rövidebb képzésben van A munkával kombinált (apprenticeship) jellegű képzések döntő hányada ma már a poszt- szekunder szinten zajlik OECD ajánlás: „A kormányzati pénzügyi támogatás feltétele legyen minden szakképzési célú program esetében az, hogy tartalmazzon munkába ágyazott tanulást”

13 Forrás Andreas Schleicher prezentációja a CERI GB 2011 őszi ülésén (PIAAC próbavizsgálat)

14 Képesség-eltérés (skills-gap) jellege és jövedelem az életkor függvényében

15 A képességek használata A cél az alacsony képességegyensúly kibillentése a keresleti oldalon „Munkahelyteremtő képességek” –A képességek használat a vállalkozások révén –Munkahelyi képességfelmérések –Képességtartalékra épülő üzleti stratégiák A munkahelyi tanulás és humánerőforrás- menedzsment felértékelődése

16 Az innovációs agenda Az innováció gazdaság- politikai felértékelődése Új innovációs szakpolitikai gondolkodás Innovációs politika és felsőoktatási politika

17 Az innováció felértékelődése Csökken a növekedés hagyományos forrásainak jelentősége –A népességszám csökkenése leértékeli a munkaerő hozzájárulását –A fizikai tőkébe történő beruházás megtérülése csökken „Az új termékek bevezetése és a létezők megújulása válik a növekedés fő forrásává „Innovációs szükségállapot”

18 Az OECD „innovatív innovációs stratégiája” (2010) Az emberek képessé tétele arra, hogy újítsanak és az innovációt támogassák (Empowering people to innovate) Az innovációs folyamatok felszabadítása (Unleashing innovation) A tudás létrehozása és alkalmazása (Creating and applying knowledge) Az innováció felhasználása a globális és társadalmi kihívások megválaszolására (Addressing Global and Social Challenges through Innovation) Az innovációs rendszerek kormányzásának javítása (Improving the governance of policies for innovation)

19 Néhány fontos új elem Az innováció fogalmának tágulása (termék, szervezet, folyamat, marketing) Innováció a közszférában és társadalmi innováció Nem kutatásból eredő innováció (pl. a kliensek fogyasztók szerepe) Nemzeti innovációs politikák koordinálása, nemzeti innovációs rendszerek értékelése „Tudásháromszög gondolkodás” (a kutatás, az oktatás és a gyakorlat interakciója)

20 A tudásháromszög dinamikája Kutatás Oktatás és képzés Üzleti gyakorlat A tudás az innováció forrása A tudás értékesítése Az innovációs képességek megléte az innováció feltétele A gyakorlatban fejleszthetőek eredményesen a képességek Az új tudás támogatja a képességek fejlesztését A képességek inputot jelentek a tudástermelésnek

21 Innováció és felsőoktatás A felsőoktatás a nemzeti innovációs rendszer egyik elemeként jelenik meg A nemzeti innovációs politikákért felelős gazdasági szaktárcák felsőoktatási szerepe jelentősen nő

22 Forrás: OECD STI Outlook 2014

23 Belső innováció a felsőoktatásban A felsőoktatás eredményességének is egyik meghatározó forrása lehet a belső innováció (pl. szervezet, marketing, tanulásszervezés)

24 A tanulás/tanítás agenda A tanítás/tanulás felértékelődése Sajátos kihívások Létező nemzeti és nemzetfeletti szakpolitikai kezdeményezések A szakpolitika tartalmi elemei

25 Miért lett fontos a tanulás/tanítás? A skills agenda miatt Az innovation agenda miatt Több, itt nem említett egyéb agenda miatt (quality, accountability, equity… stb.) Azok hatására, akik a felsőoktatási piacon az „valódi tanulás” termékkel kereskednek

26 Sajátos kihívások, dilemmák A komplexitás kihívása A fejlesztés/elszámoltatás dilemma (kompetenciamérés vagy kompetenciafejlesztés) Az akadémiai személyzet attitűdje és reagálása (kutatás/oktatás dilemma; a tudósok „pedagógusképzésének” dilemmája)

27 Szakpolitikai kezdeményezések Felsőoktatási kompetencia- mérések (pl. AHELO) OECD célprogram (IMHE „Quality Teaching”) EU „High level group” Akkreditáció, minőségdíjak, kiválóság-központok (különösen az északi országokban) Nemzeti stratégiák és célprogramok (pl. Anglia, Kanada, Ausztrália)

28 Minőségközpontok Svédországban A 2000-es években a nemzeti felsőoktatási minőség-koncepció kulcseleme volt a tanulás minőségének javítása Ezt szolgálta a „felsőoktatási minőségközpontok létrehozása” Ennek keretében kiemelkedő képzési programok kaptak díjat

29 Finnország „Units of high quality education” (2004-2006) Értékelési kritériumok Forrás: Anna Parpala & Sari Lindblom- Ylänne. University teachers' conceptions of good teaching in the units of high-quality education. Studies in Educational Evaluation 33 (2007) 355–370

30 Egyesült Királyság Felsőoktatás- politikai Fehér Könyv, 2003 Centres for Excellence in Teaching and Learning

31 Forrás: http://www.deewr.gov.au/Ministers/Gillard/Media/Releases/Pages/Article_090512_182918.aspx

32 A szakpolitika tartalma Az EU HLG ajánlásai alapján felépíthető egy a tanulás/tanítás fejlesztését célzó koherens szakpolitika 12+4 egymással szorosan összefüggő, koherens rendszert alkotó ajánlás

33 EU HLG ajánlások