SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A fiatalok helyzete Oktatási esélyegyenlőség – munkaerőpiac – életstílus – politikai preferenciák.

Az előadások a következő témára: "SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A fiatalok helyzete Oktatási esélyegyenlőség – munkaerőpiac – életstílus – politikai preferenciák."— Előadás másolata:

1 SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A fiatalok helyzete Oktatási esélyegyenlőség – munkaerőpiac – életstílus – politikai preferenciák 2007/08. tanév, 2. félév Generációk dialógusa Páthy Ádám

2 A fiatalok és a rendszerváltás Nyertesek vagy vesztesek? 1.A rendszerváltás utáni társadalmi pozíció és a kilátások megítélése alapvetően kedvezőtlennek mondható a magyar társadalmon belül, de a fiatalok esetében kedvezőbb a kép. 2.Nagyon erős a társadalmi polarizáció tudata. A különféle javak szélsőségesen egyenlőtlen eloszlása pesszimisztikus jövőképhez vezet. 3.A pesszimisztikus szemlélet másik alappillére az elvárások rendszerén alapul. A rendszerváltással kapcsolatos várakozások magukban hordozták a társadalmi igazságosság igényét.

3 A várakozások  gyors középosztályosodási folyamat  fordított piramis kialakulása  szociális piacgazdaság  átmeneti, nem meritokratikus formák  a tudásjavak konvertálhatósága  a mobilitás korlátozott erőforrásai  kiegyenlített jövedelmi viszonyok fennmaradása, további konvergencia  egyenlőtlenségek szintjének növekedése  Következmény: a társadalmi igazságosságba vetett hit meggyengül

4 Materiális és posztmateriális értékek A fiatal generáció körében tapasztalható leginkább a posztmateriális tényezők felértékelődése  A társadalmi folyamatok negatív megítélésében a növekvő jövedelemkülönbségek mellett jelentős szerepet kap a státuszmobilitás egyéb csatornáinak beszűkülése  A gazdasági dinamika személyes kihasználásának lehetőségei korlátozottak  A termelőtulajdon erős koncentrációja miatt a tudásjavak képezhetik a mobilitás legfontosabb eszközét, de ezek eloszlása rendkívül egyenlőtlen  A társadalom nagyon széles rétege képtelen tudásjavakra szert tenni saját erőforrásai alapján

5 Társadalmi dinamika és erőforrás-gyarapító intézmények Stabilizálódni látszik egy egészségtelen háromosztatú struktúra, de az átmeneti jelleg magában hordoz bizonyos mozgásteret.  a kettészakadt társadalom konzerválódása ellen hat az erőforrások elérhetőségének szélesítése  az iskolázási lehetőségek kiterjesztése növeli az oktatás társadalmi áteresztőképességét  a tudásbázis fejlesztése hatással van a gazdasági dinamikára is A hátrányos helyzetek konzerválódása ellen hat az oktatási rendszer fejlesztése.

6 Társadalmi esélyek és oktatási rendszer A különböző társadalmi rétegek oktatáshoz való viszonya jelentősen megváltozik a rendszerváltást követően:  felerősödik az iskolázás igénye az alsó- és középrétegekben  a munkaerőpiaci tapasztalatok sokkal élesebbek és közvetlenebbek  növekszik az áldozathozatali készség – speciális kompetenciák keresése

7 Az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai  az oktatás expanziója nem feltétlenül jár kiegyenlítődési tendenciákkal  növekednek az alsó rétegek esélyhátrányai, szűkülnek a kitörés lehetőségei  a társadalmi meghatározottságú esélykülönbségek minden iskolatípusban növekednek  a felsőoktatási utánpótlás csatornái bezárulnak az alacsonyabb társadalmi státuszú rétegek számára

8 Továbbtanulási csatornák

9 Az egyenlőtlenségekből fakadó problémák az alsó rétegekben  a felsőoktatási utánpótlást elsődlegesen biztosító iskolatípusokban alacsony a reprezentáció  az elsődleges iskolatípus a szakmunkásképző, amely többnyire nem képes megfelelni a munkaerőpiac igényeinek  nagyon magas a kihullási arány a középfokú oktatásból Az oktatási rendszer felerősíti és konzerválja az esélyek egyenlőtlenségét.

10 A felsőoktatás szelekciós mechanizmusai  a felsőoktatás jelentős expanzión ment keresztül két hullámban (rendszerváltást követő évek, 90-es évek vége)  a felsőoktatás erősen szelektív jellegű, nincsenek olyan kényszerek, amelyek a társadalmi polarizáció hatásaival ellentétesek  megnő a szelekciós küszöbök száma  a felsőoktatás egészét tekintve nehéz megragadni a zártságot, de pályaspecifikusan kézzelfoghatóak az esélykülönbségek  a felsőoktatásba való bekerülés esélyeinél még nagyobb különbséget mutatnak a diplomaszerzés esélyei

11 Továbbtanulási csatornák

12 Az iskolai esélyegyenlőtlenségek egyéb faktorai  a településszerkezet erős determináló tényező, főként a felsőoktatási egyenlőtlenségek növekednek a településhierarchiában lefelé haladva  a felsőoktatási expanzióval a különbségek arányaikban megmaradtak, az abszolút számokban való lemaradás növekedett  a fenti egyenlőtlenségekért felelős az alap- és középfokú oktatás színvonalának területi egyenlőtlensége  erős a kulturális tagoltság a magyar társadalomban, a kilencvenes években a felsőoktatásba kerülők szüleinek csak egy szűk rétege rendelkezett olyan végzettséggel, amely már önmagában is javítja a következő generáció iskolázási esélyeit  a színvonalas oktatás egyre erősebb anyagi terhei, és a materiális eszközök alapján működő differenciálódás tovább mélyíti a különbségeket

13 Fiatalok a munkaerőpiacon  a gazdasági aktivitás szintjének csökkenése a fiatalok esetében az átlagosnál erősebben érzékelhető  a jelentős csökkenésért nemcsak a munkaerőpiac átalakulása, hanem a felsőoktatási expanzió is felelős  a munkaerőpiac kilencvenes évek második felében végbement stabilizálódása nem járt pozitív következményekkel a fiatal korosztályok számára  erős a kulturális tagoltság a magyar társadalomban, a kilencvenes években a felsőoktatásba kerülők szüleinek csak egy szűk rétege rendelkezett olyan végzettséggel, amely már önmagában is javítja a következő generáció iskolázási esélyeit  a színvonalas oktatás egyre erősebb anyagi terhei, és a materiális eszközök alapján működő differenciálódás tovább mélyíti a különbségeket

14 Képzettség és munkanélküliség

15 A munkanélküliség motívumai  a szakmunkásképzés piaci alkalmatlansága ellenére sem jelent kiemelt munkanélküliségi kockázatot  a szakmával rendelkezők esetében a munkanélküliség többnyire átmeneti jelenség  a szakképesítés nélküli középfokú végzettség magas munkanélküliségi kockázattal és kényszerhelyzetekkel jár  a középfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében magas a tartós munkanélküliség kockázata, és a hátrányos helyzetek generációs konzerválódása  a felnőttképzés és az átképzés rendszere nem vonzó a fiatalok számára

16 Szubjektív munkanélküliségi kockázatok