2. 4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása

Az előadások a következő témára: "2. 4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása"— Előadás másolata:

1 2. 4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása
2.4 Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori város jellemzői: – a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont), – önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok), – a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom). Emelt szint A céhek kialakulásának okai: – szűk piac – kis vásárlóerő, – kézművesség – minőség, – a minőség védelme – a munkafolyamat szabályozása. A céhes ipar jellemzői: – a céh: védelem a kontárokkal szemben és a minőségért, – szervezete, működése (mester, legény, inas, vándorlás, mesterremek), – szerepe a város védelmében.  Tk (Sz, Sz)-összegzés: A mezőgazdasági fejlődés eredményeként kibontakozott az árutermelés, a pénzgazdálkodás, nőtt a népesség: lehetővé vált a városok kialakulása. A városi önkormányzat a kommunák harca révén valósult meg. Megszerezték a bíráskodás, az adószedés, az önigazgatás és a szabad plébános választás jogát. A városi társadalom élén a jórészt távolsági kereskedelemmel foglalkozó patríciusok álltak. A polgárság zömét az érdekvédelmi szervezetekbe tömörült mesterek alkották. A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező plebs tette ki. Az iparban az erőátvitel tökéletesítése révén elterjedtek a malmok: ez fellendítette a kohászatot , textil ipart. Két nagy nyugat-kelet irányú tengeri kereskedelemi övezet jött létre: a levantei és Hanza. A két régió termékei Champagne vásárainak piacain cseréltek gazdát. A középkori céhes ipar bemutatása. Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 ww.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=73

2 Előzmények: Az ókori városok eltűnése majd újbóli megjelenése
Márc.1.-30’-60’ A középkori város

3 Az ókori Róma urbánus társadalma összeomlott.
Az ókori Róma urbánus társadalma az 5 században összeomlott. A városokra, melyek a közigazgatás és ipar központjai voltak , valamint eltartották a késő római bürokráciát és hadsereget, már nem volt szükség. A birodalomba özönlő barbárok nem látták szükségesnek a városok fenntartását, így azok gyors hanyatlásnak indultak . A termelés helyi szintre szorult vissza, a kereskedelem megszűnt, a kora középkori társadalom önellátásra rendezkedett be, a város , mivel a vidéknek kellett eltartania élősködővé vált. Egységes politikai hatalom híján nem létezett polgári kormányzat, pénz- és adórendszer. Egyedül a püspöki központok vészelték át az általános hanyatlást, s próbálták fenntartani a római városeszményt. 5. század Az ókori Róma urbánus társadalma összeomlott. Termelés helyi szintre szorult vissza Kereskedelem megszűnt önellátásra A középkori társadalom berendezkedett Püspöki központok vészelték át egyedül az általános hanyatlást, s próbálták fenntartani a római városeszményt.

4 Mezőgazdaság fejlődése mesterségekre a város fejlődésre
Felesleg mejelenése Tk old.) A változás első jelei a 11 században lesznek láthatóak. A mezőgazdasági termelés fejlődésével megjelent a felesleg, mely lehetővé tette a gabona iparcikkekre cserélését A vidék kereslete ösztönzőleg hatott a mesterségekre, s ez serkentette a városfejlődést. A munkamegosztás – város- vidék – biztosította a városok létét, s mindaddig képesek voltak növekedni, míg a vidék el tudta őket tartani. Kényes egyensúly alakult ki: ha ugyanis a vidéken rosszabb termésű évek következtek, a városokban éhínség pusztított, s általában hanyatlás kezdődött. Ez azonban csak az 1270-es évektől vált érzékelhetővé, az 1180 és 1270 közötti időszak az európai városfejlődés egyik legintenzívebb szakaszának tekinthető. iparcikkek Gabona cseréjét Ösztönzőleg hat mesterségekre a város fejlődésre Munka megosztás biztosította a városok létét

5 A középkori város jellemzői:
A telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont),

6

7

8 Távolsági kereskedők KOMMUNA kézművesek
Ismertesse a XIII. századi nyugat-európai városok kialakulásának körülményeit! A 11. és 13. században alakultak ki a középkori városok, melyek a kereskedők és kézművesek autonóm közösségei voltak, a vidéktől eltérő sajátos jogrenddel és mentalitással. A várost nem a falak tették várossá, hanem a mentalitás, lakóinak gondolkodásmódja. A közép Itáliában és a Földközi-tenger partvidékén a római városok élnek tovább, a település, a lakosság, a társadalom folytonossága is megfigyelhető; - Az egykori római provinciákban is voltak római alapjai a városfejlődésnek, de folytonosságról itt nem beszélhetünk; Ahol nem volt római birodalom, ott alapított telepített városok jöttek létre. A 10. század második felében jelentek meg valamely püspöki székhely, kolostor, földesúri vár, azaz egy-egy hatalmi-igazgatási központ körüli nyílt települések, ahol kereskedők és kézművesek laktak. A kereskedők érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre (gilde század), így ezzel ők szervezték meg a A burgus lakói közül először a kereskedők szervezték meg autonóm közösségeiket, a gildéket (9-10. sz.), később a kézművesek céheiket (12. sz.). Így érthető, hogy kereskedők irányításával jöttek létre az egész város közösségét képviselő communák, annak érdekében, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. (Katus László a középkori városok szabaságairól) Kolostor, földesúri vár Közlekedési csomópontok Hatalmi-igazgatási központ Püspöki székhely körül települések jelennek meg, ahol Távolsági kereskedők laktak Gildek (X. század) Érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre (Személyük és áruik biztonsága céljából) irányításával jött létre az egész város közösségét képviselő KOMMUNA fő törekvése hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait” A kereskedők telepeihez sokan csatlakoznak, egyre nagyobb számban a kézművesek érdekeik védelmében Céhek (XII. század)

9 KÖZÉPKORI VÁROS kereskedők kézművesek XI-XIII. században alakultak ki
Tk (Sz, Sz)-17. old. Városok jöttek létre a X. században Itáliában, Dél-Franciaországban, majd a XII-XIII. században az észak-francia, német, angol területeken bontakozott ki e folyamat, a XIII. században már Közép-Európában is megjelentek. A középkor folyamán Európa két leginkább városias vidékévé Észak-Itália és Flandria vált. XI-XIII. században kereskedők alakultak ki kézművesek autonóm közösségei Kiváltság levél a vidéktől eltérő sajátos jogrend és mentalitás jellemzi

10 (adó, választott tisztségviselők, városi jogok)
Önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok)

11 - szabad bíróválasztás és bíráskodás
kommunák harca orrás-jogokat pénzzel és sokszor harcokkal lehetett megszerezni a város bitokosától. Közösségeik megszervezését először önkormányzat Fő jellemzői: - szabad bíróválasztás és bíráskodás - saját adószedés (egy összegben történő adózás)‏ - saját igazgatás - szabad plébános választás

12 Magyarország A város támasz uralkodó Gazdasági, politikai-
Védelmi szempontból Kiváltság levél Szerződés az uralkodó és a város lakói között Magyarország

13

14

15 (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).
A város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom).

16

17 Craco a Matera provinciában, a Basilicata régióban található
Craco a Matera provinciában, a Basilicata régióban található. 25 mérföldre helyezkedik el az olasz csizmától, a Gulf of Taranto-tól. Ez a középkori város jellemző a vidékre, ezt is a hullámzó domboldalba építették be, a búza és az egyéb termények farmjaihoz közel. Craco neve egészen 1060-ig nyúl vissza, Archbishop Arnaldo, Tricarido püspöke volt a földbirtokosa.

18 Alul látható a következő oldalon található kép: peffy. blog
Alul látható a következő oldalon található kép: peffy.blog.hu/2008/07/31/a_vilag_10_legfelelm... Keret eltávolítása  1891-ben Craco lakossága 2000 főre volt tehető. Bár sok probléma volt a szegényes mezőgazdasági feltételekkel, amelyek kétségbeesett érzést kölcsönöztek ebben az időben és 1922 között a városból több mint 1300 ember költözött át Észak-Amerikába. A szegény gazdálkodást tovább rontották a földrengések, a földcsuszamlások és a háború - ez mind hozzájárult a tömeges emigrációhoz és 1972 között közvetlenül Craco-t súlytották földrengések és földcsuszamlások ban a még ott élő 1800 lakót áthelyezték egy közeli völgybe, amelyet ma Craco Peschiera-nak neveznek. A középkori város elhagyottan mállik.

19

20

21

22

23 Lábitos szövőszék

24

25 Mestervizsga

26 A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező: Plebs
főbíró PATRÍCIUSOK Városi tanács Leggazdagabb réteg polgármester POLGÁRSÁG Zömét a műhellyel rendelkező IPAROS MESTEREK céh szakmánként A lakosság nagy részét a polgárjoggal nem rendelkező: Plebs Alkalmi munkából élt

27 Az ókori Róma urbánus társadalma az 5. században összeomlott.
Az ókori Róma urbánus társadalma az 5 században összeomlott. A városokra, melyek a közigazgatás és ipar központjai voltak , valamint eltartották a késő római bürokráciát és hadsereget, már nem volt szükség. A birodalomba özönlő barbárok nem látták szükségesnek a városok fenntartását, így azok gyors hanyatlásnak indultak . A termelés helyi szintre szorult vissza, a kereskedelem megszűnt, a kora középkori társadalom önellátásra rendezkedett be, a város , mivel a vidéknek kellett eltartania élősködővé vált. Egységes politikai hatalom híján nem létezett polgári kormányzat, pénz- és adórendszer. Egyedül a püspöki központok vészelték át az általános hanyatlást, s próbálták fenntartani a római városeszményt. Az ókori Róma urbánus társadalma az 5. században összeomlott. helyi szintre szorult vissza megszűnt A középkori társadalom berendezkedett vészelték át egyedül az általános hanyatlást, s próbálták fenntartani a római városeszményt.

28 - szabad bíróválasztás és bíráskodás
Mezőgazdaság fejlődése Forrás-jogokat pénzzel és sokszor harcokkal lehetett megszerezni a város bitokosától. Közösségeik megszervezését először árutermelés Nőtt a népesség pénzgazdálkodás VÁROSOK kommunák önkormányzat harca Fő jellemzői: - szabad bíróválasztás és bíráskodás - saját adószedés (egy összegben történő adózás)‏ - saját igazgatás - szabad plébános választás

29 „A burgus lakói közül először a kereskedők szervezték meg autonóm közösségeiket, a gildéket (9-10. sz.), később a kézművesek céheiket (12. sz.). Így érthető, hogy kereskedők irányításával jöttek létre az egész város közösségét képviselő communák, annak érdekében, hogy a földesúrtól kivívják a város autonómiáját, „szabadságait”. (Katus László a középkori városok szabaságairól) Kinek köszönhetik a városok szabadságukat? Kivel kellett megküzdenie a városoknak szabadságukért? Ki/mi irányítja a városokat? Milyen városi jogokat ismer? (soroljon fel legalább ötöt!) Mi az a communa?

30 „A válságok első jeleit a XV
„A válságok első jeleit a XV. század elején észleljük, legalábbis Itáliában, amely, nem először, megelőzi a korát. Néhány év leforgása alatt elesik Verona, amelyet 1404 áprilisában legyőznek a velenceiek, 1405-ben Pisa válik firenzeivé; 1404 novemberében Padova Velence fennhatósága alá kerül; végül a milánói hercegség szegélyén Brescia 1426-ban, Bergamo pedig 1427-ban veszíti el függetlenségét, és ettől kezdve Velence mindig riadókészültségben lévő szárazföldi előőrseit alkotják nyugat felé. […] 1453-ban elesett Konstantinápoly, és ez több szempontból is szimbolikus esemény volt; 1472-ben Barcelona megadta magát II. Aragóniai János csapatainak, 1480-ban a francia király megegyezéssel birokba vette Provence-ot és Marseille-t. Granada 1492-ben esett el. Ez az időszak hozza meg a városállamok vereségét, mivel túl kicsik ahhoz, hogy a nagy államokkal szembeszálljanak. Ettől kezdve az utóbbiak parancsolnak. A század elején még a városok egymást foglalták el, és így növelték területüket: Velence létrehozta szárazföldi birtokát, a Terra Fermát, Milánó a milánói hercegséget, Firenzéből Toscana lett. Most viszont már a győztes a török, az aragóniai, a francia király, Aragónia és Kasztília szövetséges királyai.” (Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, Akadémiai-Osiris, I. kötet p )

31 A középkor végén a szerző a városok hanyatlásáról beszél
A középkor végén a szerző a városok hanyatlásáról beszél? Mi ennek a fő oka Braudel szerint? Melyik európai területeken volt a legkiteljesedettebb a városi fejlődés (egy szövegben említetten kívülit is említsen a vizsgázó!) Kitől foglalják el a spanyolok Granadát, 1492-ben? 1453-ban a fent nevezett esemény mellett nevezzen meg még egy fontos történést! További feladat lehet, hogy képek alapján jellemezze a vizsgázó a városokat, nézzük például ezeket:

32