A testnevelés tantárgy-pedagógiája tanítók részére

Az előadások a következő témára: "A testnevelés tantárgy-pedagógiája tanítók részére"— Előadás másolata:

1 A testnevelés tantárgy-pedagógiája tanítók részére

2 Alapfogalmak. A testkultúrával kapcsolatos fogalmak
A kultúra meghatározás alapját az érték fogalma jelenti, ugyanis az egyén és a kultúra közötti kapcsolat kardinális kérdése az értékképződés, az értékstabilitás és értékváltozás kérdésköre. Az érték köznapi értelemben mindaz, ami az egyén számára fontos, jelentős, lényeges. Ebben az értelemben beszélhetünk anyagi (pénz, lakás, autó, ékszer stb.) és szellemi (szeretet, barátság, tudás, egészség, haza stb.) értékekről.

3 A kultúra azon képességek (anyagi, viselkedésbeli, szellemi) teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. A testkultúra az egyetemes kultúra szerves része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában. Tartalmilag a testkultúra mindazon szellemi és anyagi értékek összessége, melyeket az emberi társadalom fejlődése folyamatában létrehozott és értékként megőrzött, a társadalmon belül lezajló aktivitása, fizikai tevékenysége segítségével.

4 Az egészség alapvető értékkategória az emberi életminőséget javítani szándékozó minden tudományágban. Az egészség a szervek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jóllét. Egy egyensúlyi állapot, amelynek fenntartása állandó fizikai aktivitást, öntevékenységet igényel. Ebből, és a kultúra, illetve a testkultúra fogalomköréből eredően az egészségkultúra vonásait a következőképpen összegezhetjük: a cél - az egészség megőrzése és a prevenció; az eszköz - a mozgásos cselekvés; a területei - a táplálkozás, a tisztálkodás, a testmozgás és a sport.

5 A sport társadalmi jelenség, az ember társadalmi létének velejárója, sajátos emberi tevékenység. Kulturális jelenség, amelyre jellemző a szervezet felfrissítése, edzése, a teljesítmények növelésére törekvés, a vetélkedés. Önként vállalt, szórakoztató szabadidő-eltöltés. Jellemzője a céltudatosság. Más megfogalmazásban: a sport a testi (fizikai) aktivitás meghatározott formája. Tágabb értelemben olyan szórakoztató időtöltés, játék, amely növeli az ember mozgáskultúráját, fizikai erejét, egészségét.

6 A szomatikus nevelés – a szakirodalom testi nevelésnek is hívja – az egységes nevelési folyamat egy sajátos része, amely a többi nevelési területtel egységet alkot, de külön műveltségtartalma (ismeretanyaga), cél-, feladat-, eszköz- és követelményrendszere van. A szomatikus nevelés fő feladatai: az egészséges testi fejlődés biztosítása; az egészség megőrzése, megszilárdítása; a testi képességek és a mozgásműveltség fejlesztése. Emellett a rendszeres testedzési igény felkeltése, összességében az egészséges életmód kialakítása, amelybe beletartozik a mindennapos testmozgás, a testedzés.

7 Összefoglalva: a szomatikus (testi) nevelés olyan nevelési terület, amely magában foglalja mindazon tevékenységeket, valamint intézkedések széles körét, amelyek az életminőség kialakításáért felelősek. Az életminőséghez hozzátartozik az emberi szervezet harmonikus fejlődési feltételeinek megteremtése, annak megtartása társadalmi, intézményi és az egyén mindennapi szintjén.

8 A testnevelés: olyan céltudatosan, tervszerűen irányított nevelési folyamat, amely sajátos művelődéstartalmával /mozgásos játékok, testgyakorlatok, sportági technikák, elméleti ismeretek és járulékos tényezők/ a mindenoldalúan képzett személyiség kialakítására irányul, előremutatóan meghatározott társadalmi célok alapján.

9 A személyiség: az egyén testi (szomatikus) és lelki (pszichikus) tulajdonságainak összessége, mely magatartásformákban és cselekvésekben nyilvánul meg.

10 A testnevelés sajátos tartalmi jegyei:
életkorspecifikusan csoportosított műveltségtartalma főleg a gyakorlati ismeretek átszármaztatását, a különböző mozgásos cselekvésformák megtanulását, a harmonikus életmódra való felkészítést szolgálja; a testnevelés órákon folyó nevelés, képzés eredményeként fejlődik a tanulók mozgásműveltsége; kialakul és fejlődik mozgásjártasságaik és kézségeik rendszere;

11 általánosan, sokoldalúan, speciálisan fejlődik a tanulók motoros képessége és fizikai cselekvőképessége; az optimális fizikai terhelés a szervezet sokrétű adaptációját váltja ki; kedvező,az egész élet folyamán az emberi értékrendbe, a kulturált cselekvési magatartásba beilleszthető motiváltságot, beállítottságot alakít ki; a testnevelési és sporttevékenység közben formálódó jellemvonások a személyiségfejlődést pozitívan befolyásolják.

12 A testnevelés általános értékei
Társadalmi Pedagógiai Biológiai Pszichológiai értékek értékek értékek értékek Fejlett humán Teljesítmény Egészséges Vidám erőforrás orientáltság nemzet közérzet Egészséges Kreatív munka Fejlett motoros Képesség konfliktu- életmód végző képesség képesség sok kezelésére Pozitív Kooperációra való Egészséges köz Egészséges életfelfogás képesség, készség érzet, életmód versenyszellem Gyorsabb re- Szellemi túlterhelés Ismeretek preven Toleráns generálódásra kompenzálása ciós módszerekről viselkedés hajlam

13 A testnevelés célja, feladatai
A testnevelés célja: az ember egészségének megerősítése, edzettségének és adaptációs képességeinek növelésével a fizikai cselekvőképesség kialakítása, s ezáltal a testi- szellemi teljesítőképesség fokozása.

14 A testnevelés feladatai:
A szervezet általános, sokoldalú, arányos képzésével a testi és szellemi fejlődés segítése. A motoros képességek fejlesztése. A mozgásműveltség kialakítása (mozgásos jártasságok, készségek, cselekvések). Játék-, verseny-, sportolási igény felkeltése, kielégítése.

15 A mozgásműveltség a kulturált, képzett ember műveltségének része, tanulás, gyakorlás által megszerzett sokrétű mozgáskészség, az ezekhez kapcsolódó ismeretek, normák, attitűdök és értékek rendszere. Kialakításához olyan tartalmak elsajátítása szükséges, mint: testgyakorlatok; mozgásos játékok; sportágak; intellektuális ismeretek; járulékos tényezők. (Ezek más szóval a testnevelés eszközei, művelődéstartalma)

16 A testgyakorlatok az egészség, az emberi teljesítőképesség fejlesztése érdekében a testkultúra területén kialakult és alkalmazott mozgásos cselekvések, amelyek az ember testmozgási lehetőségein alapuló helyzet- és helyváltoztatásokkal állnak összefüggésben.

17 A testgyakorlatok funkciói:
A közvetlen funkció: azok a közvetlen célok, amelyeket a testgyakorlatokkal el akarunk érni. Ezek lehetnek például: valamilyen élettani hatás kiváltása, készség (úszás, kerékpározás stb.) megtanulása, gól- vagy pontszerzés. A közvetett funkció a testgyakorlatokkal elérni kívánt távolabbi célok. A közvetlen célok elérése érdekében végzett gyakorlás során, az ismétlés által történő személyiségformálás.

18 A testgyakorlatok formái:
az alapvető mozgástevékenységek (kúszások, mászások, emelések, hordások, egyensúlyozások, járások, futások, ugrások, dobások, küzdések, függeszkedések) közismert elnevezéssel, a természetes mozgásformák; az előkészítő, fejlesztő- és képzőhatású gyakorlatformák; a rehabilitációs és korrekciós mozgástevékenységek.

19 A mozgásos játékok A mozgásos játékok változatosságuknál és sokrétűségüknél fogva alkalmasak: a mozgásműveltség fejlesztésére. a tantervi feladatok megvalósítására, a kitűzött célok elérésére, így: a tanulók mozgásigényének kielégítésére; a fizikai képességek alakítására; a feladatmegoldó képesség fejlesztésére.

20 A mozgásos játékok jellemzői (amelyek meghatározzák a lényegét):
Játékfeladat: a kitűzött cél és az adott feltételek között végrehajtható megoldás lehetősége. A végrehajtás körülményei mindig befolyásolják a cél elérését, ezáltal mérlegelni kell az adott feltételeket, amelyek mentén a kitűzött cél megvalósítható. A játékfeladat a játéktípusokra jellemző és nem a konkrét játékformákra. Mozgásfeladat: a mozgásos játékok jellemzője, hogy a játékfeladat meg- valósítása csak nagy izommozgással érhető el.

21 Szabályok: a feladatmegoldások lehetőségeit korlátozza, ezáltal minden tanuló, játékos számára azonos lehetőséget biztosítanak. Ezek olykor megnehezítik, máskor megkönnyítik a játékfeladat teljesítését. Teljesítmény: maga a játékfeladat megoldása, ami a kitűzött célnak felel meg. A végrehajtás a szabályok keretei között is lehet kiváló vagy gyenge. Versengés: a teljesítményhez szorosan kapcsolódó, minden játékra jellemző tulajdonság, amely mindig jobb teljesítményre ösztönöz. A játékok egyik legfontosabb nevelési tényezője, hogy az egyes szerepek a feladatok megoldásmódjait, eredményességét döntő módon motiválják.

22 Sportágak A sportágak a testkultúra fejlődése során létrejött szerek, eszközök felhasználásával vagy azok nélkül végzett sajátos hely- és helyzetváltoztató, helyzetfenntartó mozgásos tevékenységek, amelyek mindegyike kidolgozott, továbbfejlődő mozgásrendszerrel és szabályokkal rendelkezik. Alkalmasak a teljes személyiség formálására, mivel a cselekvés által a motoros, mentális és emocionális területekre egyaránt hatnak.

23 A tantervek az életkoroknak megfelelően válogatnak a sportágak gazdag anyagából, de elsősorban azokat emelik ki, amelyek a testnevelés céljai szempontjából a legkedvezőbbek. A sportágak elsajátításához szükséges alapok megteremtésében van kiemelkedő szerepe az alsó tagozatos testnevelésnek.

24 Elméleti ismeretek Az elméleti ismeretek a testnevelés tantárgy testgyakorlataihoz szervesen kapcsolódó tartalmat jelentenek. A testnevelés lényegének és a kézségek megtanulásának, végrehajtásának nélkülözhetetlen elemeit jelentik. Az eredményes cselekvéstanuláshoz és hatékony végrehajtáshoz nem elég a gyakorlatok fizikai végrehajtása.

25 Elméleti ismeretet jelentenek a sportági szabályok megtanulása, azok gyakorlatban való alkalmazása, a motoros tevékenységek hatására fellépő élettani, pszichológiai változások, a végrehajtás sajátos törvényszerűségei. A testnevelés elméleti ismeretei közé soroljuk a táplálkozással, ruházkodással, tisztálkodással kapcsolatos tudnivalókat, bár ezek az ismeretek elsősorban a testi nevelés témaköréhez tartoznak.

26 Járulékos tényezők A testgyakorlatok hatását nagyban befolyásolják a tevékenység, a végrehajtás körülményei, az ún. járulékos tényezők, mint: a természeti tényezők, a társadalmi tényezők, a tevékenységek higiéniai feltételei.

27 Adott időjárási viszonyok (nagyon meleg van, hűvös az idő, fúj a szél) hatással vannak a testgyakorlatok végzésére, melyek megváltoztatják a szervezet reagálását (sítáborok, vízitáborok stb.). A társadalmi környezet, az adott szociális miliő is befolyásolja a testgyakorlatok hatását: nem közömbös, hogy a tanuló szereti-e az osztálytársait, elfogadja-e a tanítóját, a család, a barátok, az ismerősök viszonyulása a testneveléshez és sporthoz is meghatározó tényező lehet. Fontos, hogy a társadalmi intézmények hogyan viszonyulnak ehhez a tevékenységformához.

28 A higiéniai feltételek is lényeges összetevői a hatáskiváltásnak, a létesítmények tisztasága, állapota döntő, egészségügyi kritérium, de meghatározó a hangulat, a kedvcsinálás szempontjából is.