Filozófiatörténet előadások 1I.

Az előadások a következő témára: "Filozófiatörténet előadások 1I."— Előadás másolata:

1 Filozófiatörténet előadások 1I.
Márton Miklós

2 Szókratész Az első klasszikus filozófus (Kr. E. 469-399.)
Gondolatait nem egyszerű rekonstruálni, mivel nem írt. Két magyarázat: A filozófiát nem végeleges tanításnak, hanem jelen idejű cselekvésnek tartja. Analfabéta volt. Nem nagyon lehet gondolatait Platónétól elválasztani. Platón műveinek korszakolása: Szókratikus dialógusok Átmeneti korszak Érett művek Időskori művek.

3 Szókratész Pere és halála. Két vádpont az ifjúság megrontása és új istenek imádata. Sztenderd értelmezés: a hagyományos athéni értékrend és az új racionális individuum saját értékrendjének ütközése. Ez utóbbit képviseli a daimónium,a belső hang: a lelkiismeret fogalmának egyik első megjelenése. A per politikai háttere: az arisztokrata és a demokrata erők küzdelme. Munkássága fordulópont: A szofistákkal együtt nem a természeti, hanem az emberi világ érdekelte: megismerés, erkölcs, boldogság.

4 Szókratész A szofisták relativista – szkeptikus tanításától eltérően azonban: Azt állítja magáról, nem tud semmit. Ezért nem is tanít – nem szed tandíjat beszélgetőpartnereitől. Nem foglalkozik retorikával. Feltételezi, hogy vannak objektív etikai mércék (vs. „Mindennek mértéke az ember”) Ezen objektív mércék betartása vezet a boldogsághoz.

5 Szókratész A korai Platón-dialógusok Szókratészt csak kérdezőként festik le, akinek nincs pozitív tanítása: e művek vége egy feloldatlan ellentét: apória. Módszere a cáfolat (elenkhosz): Egy fogalom (általában egy erény) definíciójára kérdez rá partnerétől (Mi a bátorság?). A kapott válaszból további tételeket vezet le, amelyeket a partner el kell ismerjen (bábáskodás). Kimutatja, hogy e tételek ellentmondanak a kiinduló definíciónak. Konklúzió: A partner azt hitte, tudja mi az adott fogalom, de be kell látnia, hogy nem. Nincs válasz.

6 Szókratész Ez egy beszélgetés során többször is megismétlődhet.
Ugyanakkor az erény és az egyes erények meghatározását nagyon fontosnak tartja a helyes élet elérésének szempontjából. Az apória tehát nem a végpont, hanem a komoly kutatás kezdete. Szókratész nem szkeptikus vagy relativista. Az erények a lélekhez tartoznak, így a lélekkel kell törődnie az okos embernek, nem a testtel. De nem dolgoz ki részletes test-lélek elméletet, és lélekvándorlás-tant.

7 Szókratész Láttuk, hogy Szókratész szerint tudni kell, mi az erény, hogy helyesen éljünk. Intellektuális (racionális) etika: Mindenki a jóra törekszik, senki nem akar rosszat tenni. Mindenki a belátása szerint cselekszik, ami szerinte jó – nincs akaratgyengeség. A helyes cselekvéshez helyes belátás kell: Tudni kell, mi a jó. Az erény tehát a tudásból származik. Az erény = tudás. És mivel a tudás egységes, rendszerszerű, az erények is azok.

8 Szókratész Következmények:
Aki rosszat tesz, tévedésből, butaságból teszi, A legokosabban, legtanultabbak a legerényesebbek. Nem lehet valaki egy dologban erényes, másikban nem. Egész lelkét kell bölcsebbé, jobbá tenni, hogy erényes legyen. Az erény tanítható – első lépés: Ismerd meg önmagad! A feladat: előcsalogatni a lélekben benne rejlő tudást. De hogyan? Honnan ered a tudás? Mire vonatkozik? E kérdések Platónra maradnak.