10.1 B Az ország háborús emberáldozata

Az előadások a következő témára: "10.1 B Az ország háborús emberáldozata"— Előadás másolata:

1 10.1 B Az ország háborús emberáldozata
Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179

2 Érettségi min. követelmények
Edvard Benes Háborús bűnös Kollektív felelősség Kitelepítés Lakosságcsere

3 Áldozatok: 15 millió, 15 százaléka a civil lakosságból
Első világháború (1914�1918) Áldozatok: 15 millió, 15 százaléka a civil lakosságból Második világháború (1939�1945) Áldozatok: 55 millió, kétharmada a civil lakosságból Koreai háború (1950�1953) Áldozatok: 1,5 millió észak-koreai és kínai, 500 ezer dél-koreai, 33 ezer amerikai, 3000 szövetséges. Az elhunytak fele civil volt. Vietnami háború (1964�1975) 3-4 millió áldozat, közülük 60 ezer amerikai. A halottak 58 százaléka a polgári lakosság köréből. Öbölháború (1991. január 17�március 3.) 300 ezer iraki és kevesebb mint 200 amerikai és szövetséges áldozat.

4 A legnagyobb emberveszteséget elszenvedő országok közé tartozunk
Az ország háborús ember vesztesége 1 millió főre tehető, emellett a munkaképes férfiak jelentős része , közel ezer ember hadifogságban volt ebből ezer a Szovjetunióba került… ban a békeszerződés előtt nyugatról 290 ezer a Szovjetunióból 300 ezren tértek haza. A nyugati hadifoglyok hazatérése1947-ben be is fejeződött…… a Szovjetunióból még 49-ben is több ezer hadifogoly tért haza. A legnagyobb emberveszteséget elszenvedő országok közé tartozunk Katonák Kb ezer katona Holokauszt Kb 500 ezer áldozat Szovjet hadifogság Kb. 600 ezer fő, jelentős részük soha se tért haza. ( túlnyomó részük katona, de kb ezer polgári személy) F/Tk.-182.old Romsics Ignác (1999)

5 Az ismét kisebbségbe került magyarság
Bácska Jugoszláv partizánok 10 ezrével lőtték agyon a falvak lakóit Erdély Szovjet katonák adtak védelmet a magyaroknak a kegyetlenkedő román gárdistákkal szemben Kárpátalja Minden 18 és 50 év közötti férfit elhurcoltak, jelentős részük elpusztult

6 Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása
Elpusztult Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a több mint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálózat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át érte kisebb nagyobb kár őszén a mezőgazdasági munkák sok helyen elmaradtak, lecsökkent az állatállomány, súlyosan károsodtak a mezőgazdasági felszerelések. Az ország háborús ember vesztesége 1 millió főre tehető Tk (Sz) F old. Nemzeti vagyon 40% Lakások Duna Tisza hídjainak jó része közel 40% Vasúti hálózat Ipari üzemek 90% „batyuzások” Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása

7 A történelem legnagyobb
Újjáépítés Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a többmint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálozat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át Tk (Sz) F old. Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása 30% Nemzeti jövedelem A történelem legnagyobb méretű inflációja „batyuzások” 1946 Forint

8 Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt
Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a többmint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálozat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át

9

10

11

12 A romos Andrássy út 10. 1945 Budapesti Történeti Múzeum

13 A II. világháború idején fölrobbantott budapesti Duna-hidak pótlására először épített szovjet katonai pontonhíd, amely a Margitszigetet és Budát kötötte össze. A vicces népnyelv "Manci-hídnak" nevezte el.

14 Az élet megy tovább... A régi Erzsébet-híd roncsai még a Dunában fekszenek. A közelben kikötött stégen fiatalok

15 1945-ben megállapított bűncselekmény-kategória
HÁBORÚS BŰNŐS 1945-ben megállapított bűncselekmény-kategória ~ az a személy aki a háború során gyilkosságokat követett el ~ embertelenül bánt polgári személyekkel ~ deportálásokban vett részt ~ hadifoglyokat bántalmazott ~ katonai szükségletek által nem indokolt pusztítást okozott

16 Kollektív felelősség A második világháború után megfogalmazott alapelv
A háborús felelősség miatt az egész német népnek bűnhődnie kell. ~ indokolták a németek kitelepítését, átköltöztetését Németországba ~ a csehszlovák kormány kiterjesztette a magyar kisebbségre is

17 Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió
Németek kitelepítése Kelet és Közép-Európából: kb. 12 millió Magyarországról: kb. 200 ezer fő

18 Kassai kormányprogram
A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 dekrétumot magába foglaló törvénykomplexum. Szélesebb körben használatos szűkebb értelmezése a Beneš-dekrétumok azon 13 jogszabályának gyűjtőfogalma, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét meghirdető, velük szemben az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen bánásmódot elrendelő jogfosztó dekrétumokat tartalmazza. Ezen inkriminált dekrétumok ellentétesek a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. Ezek közül valószínűleg Beneš augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. A Magyar kisebbséget sújtó intézkedések: Népbírósági eljárások Kényszermunka, deportálások Lakosságcsere (Magyarok kitelepítése) Szlovákosítás Magyar településnevek szlovákosítása Márciusában Robert Fico Szlovákia volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Szlovákia számára a Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és megváltoztathatatlanok. 1945- ben a csehszlovák kormány kimondta a németek és a magyarok kollektív felelősségét. Edvard Benes Ezt a programot szentesítették a benesi- dekrétumok -automatikusan megfosztotta a németeket és a magyarokat állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. -A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. -Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, -befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.

19 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül, körülbelül 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. A Magyar kisebbséget sújtó egyéb intézkedések: Népbírósági eljárások Kényszermunka, deportálások Lakosságcsere (Magyarok kitelepítése) Szlovákosítás Magyar településnevek szlovákosítása Edvard Benes  Tarján M. Tamás: Edvard Benes cseh politikus  Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök (1935–38, 1945–1948) elnöki dekrétumai ( , 1945) 2010 Márciusában Robert Fico Szlovákia volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Szlovákia számára a Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és megváltoztathatatlanok.

20 Lakosságcsere 1946-ban a csehszlovák kormány által kierőszakolt
egyezmény A ~ alapján kb. 100 ezer magyar ”települt” át , és mintegy 73 ezer szlovák távozott az országból Hadifoglyok helyzete, lakosságcsere és a kitelepítés

21 ÉRETTSÉGI

22 Népmozgások Magyarországon a második világháború után

23 Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétumhatályba lépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.” (Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

24 a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal

25 e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére!
- Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben. 3 pont