Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.

Az előadások a következő témára: "Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd."— Előadás másolata:

1 Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd

2 A levegővel telt üveghengerbe brómot csepegtetünk. A bróm illékony,
azaz könnyen alakul gázhalmazállapotúvá. A hengerben a levegő részecskéi keverednek a bróm részecskéivel

3 Mire következtethetünk mindebből?
Az anyag nagyon kicsi részecskékből épül fel Ezek a részecskék nem folytonosan töltik ki a teret ( a részecskék között üres helyek vannak) A részecskék állandó, rendezetlen mozgást végeznek A részecskék mozgását hőmozgásnak, az ennek következtében létrejött szétterjedést pedig diffúziónak nevezzük.

4 A gázhalmazállapot

5 A gázok „szerkezete” A gázok részecskéi között nincs kémiai kötés
A részecskék között - az ütközésektől eltekintve- nincs kapcsolat A gázok részecskéi egymástól függetlenül, szabadon mozoghatnak Egyenes vonalú mozgást végeznek, mindaddig, míg egymással, vagy az edény falával nem ütköznek A részecskék a tároló faláig terjedhetnek Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk Kitöltik a rendelkezésre álló teret, nincs önálló térfogatuk. A részecskék között sok az „üres hely” A gázok nagymértékben összenyomhatók A három halmazállapot közül a gázokban a legnagyobb a rendezettlenség

6 A folyadék halmazállapot

7 A folyadékok „szerkezete”
A folyadékok részecskéi között gyenge kémiai kötések működnek A részecskék között gyenge kapcsolat van A folyadékok szerkezetében kismértékű rendezettség van A részecskék nincsenek helyhez kötve. Gördülő mozgást végeznek A folyadékok részecskéi csak kis mértékben távolodhatnak el egymástól, önálló térfogattal rendelkeznek A folyadékok részecskéi között kevés az „üres hely” A folyadékok kismértékben összenyomhatók A folyadékok részecskéi a tároló faláig terjedhetnek Felveszik az edény alakját, nincs önálló alakjuk

8 A szilárd halmazállapot

9 A szilárd anyagok szerkezete
A szilárd anyagok részecskék között erősebb kémiai kötések működnek A részecskék között erősebb kapcsolatok alakulnak ki A szilárd anyagokban nagyfokú rendezettség figyelhető meg A részecskék közötti kötések meghatározzák a részecskék elhelyezkedését, önálló alakkal rendelkeznek A részecskék helyhez kötöttek A részecskék egy adott pont körül rezgőmozgást végeznek A részecskék nem távolodhatnak el egymástól Önálló térfogattal rendelkeznek A részecskék között minimális szabad hely van A szilárd anyagok összenyomhatósága elhanyagolható

10 A szilárd anyagok csoportosítása
A szilárd anyagok egy része kristályos A kristályokat síklapok határolják, mértani testeknek tekintjük A kristályban a részecskék szabályos rendben helyezkednek el A kristálynak azokat a pontjait, melyekben részecskék vannak rácspontoknak nevezzük. A kristályos anyagoknak meghatározható olvadásponjuk van

11 Példa néhány kristályrácsra

12 A nem kristályos anyagok
A kristályráccsal nem rendelkező anyagokat amorf anyagoknak nevezzük Külső alakján nincsenek szabályosan elhelyezkedő síklapok A részecskék közt nincs szabályos rendezettség Nincs olvadáspontjuk, melegítve lágyulnak

13 Néhány amorf anyag Üveg Nemesopál Faopál Obszidián

14 Halmazállapotok egymásba alakulása
Az anyagok halmazállapota fizikai tulajdonság A különféle halmazállapotú anyagokban a részecskék összekapcsolódási módja , a kapcsolódás erőssége tér el egymástól Ha megváltozik a kapcsolódás módja, akkor megváltozik a halmazállapot is

15 A változás minősége Halmazállapot-változás során az anyag a környezetével lép kölcsönhatásba Megváltozik az anyag szerkezete Emiatt az anyag néhány tulajdonsága (pl:szín, alak, hőmérséklet) megváltozhat Az anyagot felépítő részecske szerkezetében azonban nem történik változás Az anyag összetétele nem változik Új anyag nem keletkezik Azt a változást, mely során az anyag néhány tulajdonsága megváltozik, de új anyag nem keletkezik fizikai változásnak nevezzük. A halmazállapot-változások fizikai változások

16 Halmazállapot-változások
Olvadás: szilárdból folyékony Fagyás: folyékonyból szilárd Párolgás, forrás: folyékonyból gáz Lecsapódás: gázból folyékony Kristályosodás: gázból szilárd Szublimáció: szilárdból gáz

17 Összefoglalva