Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
19. tétel: Terület és településfejlesztés Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben
2
Debrecen elérhetősége – legfontosabb közúti kapcsolatai
Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, június, 53. p.
3
Hajdú-Bihar megye térszerkezete 1., országos térszerkezeti vonal
2., regionális térszerkezeti vonal 3., sűrűbb textúrájú területek 4., Hajdú-Bihar megye határa 5., nagyváros 6., kis- és középváros 7., falusi kulcstelepülés 8., községek 9., autópálya Forrás: Süli-Zakar I.
4
Debrecen a Nyírség DNy-i peremén
5
Debreceni Dózsa mester korában
Debrecen települése Debreceni Dózsa mester korában (1340 körül) Forrás: Módy Gy., 1984
6
Debrecen mezőváros koraközépkori települési elődjei
1., Debrecen falva 2., Szentlászlófalva 3., Szentmihályfalva 4., Torna vagy Boldogasszonyfalva 5., Mesterfalva 6., Jakabfalva
7
Szent András templom a templom és a temetőkert
alaprajza 1802 előtt (tollrajz) a templom nyugati oldala (Céhlevélről) a templom 1802 után
8
és épületek a mai Debrecen területén
Koraközépkori falvak és épületek a mai Debrecen területén 1., Debrecen; 2., Szentlászlófalva; 3., Szentmihály; 4., Torna vagy Boldogasszonyfalva 5., Szent András templom ( ); 6., Földesúri kúria vagy castellum (XIII-XV. század) 7., Domonkos kolostor (XIV. század); 8., Plébánia; 9., Mindenszentek kápolnája; 10., Szent Erzsébet kápolna; 11., Ferences kolostor; 12., Szent László egyháza 13., Szent Anna kápolna; 14., Szent Miklós kápolna; 15., Szent Joachim és Anna kápolna
9
A Debreceni Uradalom 1361 előtt
Forrás: Zoltai L., Módy Gy., 1984
10
Települések, egyházas és egyháztalan falvak Debrecen város mai határának és külső birtokainak területén a XI-XV. században Forrás: Zoltai L., 1925
11
Debrecenhez tartozó birtokok és puszták 1680 körül
12
Az 1563-1564 között Vácott elvámolt szarvasmarhák származási helyei
13
Debrecen határhasználata a 18. században
14
A debreceni tűzvészek pusztítása
Tűzvész 1640-ben Tűzvész 1802-ben
15
Debrecen térképe, 1771
16
Debrecen belterületének növekedése az újsorosi telkek révén, s a kertségek földrajzi elhelyezkedése az évi városrendezési terv alapján
17
A debreceni tanyák és majorok földrajzi elhelyezkedése a két világháború között
1 kis pont 1 tanyát, 1 nagy pont 1 majort jelent
18
A belső városrészek és a kertségek népessége
1 pont = 100 lakos kör = 100 földműves Forrás: Mendöl T., 1930
19
A régi debreceni temetők elhelyezkedése
20
Mendöl Tibor funkcionális morfológiai térképe Debrecenről
( )
21
Ipartelepek földrajzi elhelyezkedése 1990-ben
Forrás: Kozma G., 1993
22
Debrecen népességszámának alakulása 1869 – 1990 között
Forrás: KSH statisztikai évkönyvei
23
A Debrecenbe naponta ingázók száma településenként (1980)
24
A Kossuth Lajos Tudományegyetem – KLTE (A Debreceni Egyetem egyik jogelődje) hallgatóinak lakóhely szerinti megoszlása 1997/98-ban 1 pont = 1 beiratkozott hallgató Szerkesztette: Teperics K.
25
A Kossuth Lajos Tudományegyetem vonzáskörzete – 1997/98-ban.
Az egyes megyékből beiratkozottak aránya az egyetem összes hallgatójából (csak a magyar állampolgárságú hallgatók figyelembevétele alapján) Jelmagyarázat: 1-4., Az egyes megyék részesedése a hallgatók létszámából 5., Nappali tagozatos hallgatók megyénkénti abszolút száma Szerkesztette: Teperics K.
29
Debrecen funkcionális morfológiai térképe
Jelmagyarázat 1., Nagyvárosi formacsoport 2., Kisvárosi formacsoport 3., Házgyári beépítés 4., Kertvárosi városnegyedek (esetenként falusias beépítés) 5., Nagy helyigényű közintézmények (egyetemek, klinikák, laktanyák) 6., Iparterületek 7., Parkok, erdők, mezőgazdasági területek
30
Debrecen regionális vonzáskörzete 1., Agglomerálódó területek
2., Sokszínű és igen intenzív kapcsolatok 3., Sokoldalú kiegyensúlyozott közepesen intenzív kapcsolatok 4., Hiányos és gyenge intenzitású kapcsolatok 5., Debrecen intenzív regionális vonzáskörzetének nyugati és déli határa
31
Az egyéb belterületi lakott helyek népességszáma
Forrás: KSH, 1990
32
Kertvárosi-szuburbanizációs magok, illetve a leendő szuburbanizációs övezet kiterjedése Debrecen belvárosa körül
33
Leendő agglomerációs gyűrű Debrecen közigazgatási határán kívül
Központi belterület Szuburbanizációs magok Egyéb települések Agglomerálódó települések, illetve agglomerálódó övezet
34
Kisvárosok bolygóvárosi településgyűrűje Debrecen körül
Központi belterület Szuburbanizációs magok Bolygóvárosok Bolygóvárosi településgyűrű
35
A debreceni településegyüttes
36
Debrecen agglomerációs térképe
Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, június, 11. p.
37
Debrecen városrészei és az IVS városrészek
Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, június, 75. p.
38
Debrecen IVS városrészeinek jelenlegi és tervezett funkciói
Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Debrecen, június, 121. p.
39
Debrecen megyei jogú város nemzetközi kapcsolatai
Syktyvkar Jyväskylä Klaipeda Paderborn Lublin Košice/Kassa Debrecen Taitung (Taivan) New Brunswick (N.J., USA) Oradea/ Nagyvárad Rishon le-Zion (Izrael) Kartográfus: Németh G.
40
Debrecen megyei jogú város nemzetközi kapcsolatai (testvérvárosok)
Jyväskylä Paderborn Syktyvkar Taitung New Brunswick Lublin Oradea (Nagyvárad) Košice (Kassa) Klaipeda Rishon le-Zion
41
Debrecen-Nagyvárad határon átívelő agglomerációja (Hajdú-Bihar – Bihor eurorégió)
Nagyvárad / Oradea (Bihor) Forrás: Süli-Zakar I. Szerk.: Németh G.
42
Debrecen-Nagyvárad/Oradea határon átívelő város együttese
Jövőkép: Debrecen-Nagyvárad/Oradea határon átívelő város együttese ( ) Munkacsoportok terület és településfejlesztés fejlesztési pólusok - gazdaságfejlesztés humánerőforrás fejlesztés elérhetőség infrastruktúra fejlesztés migráció turizmus környezet-egészségügy régió és településmarketing biztonság identitás, interetnikus kapcsolatok CBC – határon átnyúló kapcsolatok Cél: Debrecen-Nagyvárad közös oktatási- kutatási-fejlesztési-egészségturisztikai (innovatív) klaszterének megteremtése
Hasonló előadás
