Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179

Az előadások a következő témára: "Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179"— Előadás másolata:

1 Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179
Középszint Harci cselekmények: Budapest körülzárása és ostroma, az ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, a szovjet hadsereg katonáinak magatartása a magyar lakossággal szemben, a szovjet hadsereg jelenlétének politikai és gazdasági következményei. A háborús veszteségek: emberáldozatok és veszteségek: elesettek, deportáltak, kivégzettek, civil áldozatok; hadifoglyok, emigráltak; meg nem születettek, anyagi károk: nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány. Ideiglenes nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív felelőségre vonás, kitelepítés, lakosságcsere, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás,  1946, 1947.február 10., 1948, 1949, A)Harci cselekmények (tk-143.old. T- - (1944.okt. 15, kiugrásikísérlet, nyilasuralom, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszki Endre Ország hadszíntér- Budapest körülzárása, ostroma, ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, felszabadítás/megszállás, (tk/f-144, f-182old.) április B)Háborús veszteségek (tk old. Emberáldozatok és veszteségek, elesettek, deportáltak, kivégzettek, civiláldozatok, hadifoglyok, emigráltak Anyagi károk, nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány C) A szovjet hadsereg jelenlétének politikai és gazdasági következményei (tk , old.) SZEB – Ideiglenes Nemzetgyűlés-Id.Kormány(fegyverszünet, földosztás, igazolóeljárások/ háborús bűnös, Népbíróság/, 1945 választások) _ SZEB- Koalíciós kormány (FKgP/Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla/, MKP /Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, belügy, hadügy, gazdaság, államosítás, szalámi taktika, koncepciós perek, B listázás/ 1946 köztársaság, szalámi taktika, civilszervezetek betiltása, B-listázás D.)1947 Feb.10, -kék cédulás választások- hideg háború- 1948 „fordulat éve” MDP több pártrendszer felszámolás, nyílt kommunista diktatúra 10.1 A.) A szovjet felszabadítás és megszállás B.) Az ország háborús emberáldozata és anyagi veszteségei Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179 Emelt szint: A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulása 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése)‏

2 Tk 6 -200. old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3
Tk old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3. Ukrán Front (Malinovszkij és Tolbuhin marsall) csapatai bezárták az ostromgyűrűt a fővárosban maradt 50 ezer német és 30 ezer magyar katona körül. Miután Hitler Budapestet „erőddé” (Budapest-Festung) nyilvánította, melyet „ háztól-házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb, időben és térben is a legkiterjedtebb csatája zajlott le a következő hat hétben. A németek felmentő támadásai sorra kudarcot vallottak, és a szovjet csapatok január 18-ra elfoglalták Pestet. Február 10-én már csak a várat és a Citadellát tartották a németek, mikor – Hitler határozott tiltása ellenére- Pfeffer Wildenbruch tábornok a védseregéből megmaradt katonájával a kitörés mellett döntött, de csak kevesebb mint 800-an érték el közülük a német vonalakat. Február 13-án befejeződött a Budapestért vívott csata. Néhány hetes erőgyűjtés után március elején a Balaton és a Velencei-tó között a németek megindították a világháború utolsó jelentős ellentámadását (Frühlingserwachen- Tavaszi ébredés). Az offenzíva hamarosan elakadt, a 68 tonnás Királytigrisek megrekedtek a sárban, de arra is volt példa hogy üzemanyaghiány miatt leállt páncélosaikat maguk a németek robbantották fel, nehogy azok a szovjetek kezére kerüljenek. A német támadás tizedik napján Tolbuhin marsall megindította a nagy offenzíváját Bécs ellen. Április 4-én Nemesmedves elfoglalásakor a szovjetek bejelentették „ Magyarország fasiszta iga alóli felszabadítását”, bár az ország csak április 13-e és 15-e között jutott teljes egészében a Vörös Hadsereg kezére. Ekkor már Bécs fölött is vörös lobogót fújt a szél. 1944. Október 15 T:87.old Hadműveletek Magyarországon Budapest ostroma

3 Ember veszteség Kb. 1 millió fő
A)Harci cselekmények (tk-143.old. T- - (1944.okt. 15, kiugrásikísérlet, nyilasuralom, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszki Endre Ország hadszíntér- Budapest körülzárása, ostroma, ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, felszabadítás/megszállás, (tk/f-144, f-182old.) április B)Háborús veszteségek (tk old. Emberáldozatok és veszteségek, elesettek, deportáltak, kivégzettek, civiláldozatok, hadifoglyok, emigráltak Anyagi károk, nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány 1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós Veszteségek ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás SZEB Hadsereg ellátása Ember veszteség Kb. 1 millió fő Katonák fosztogatásai Szovjet hadifogság emigráltak Jóvátételi szállítások Felszabadítás/megszállás

4 HÁBORÚ VÉGE Felszabadítás Megszállás SZEB Megszűnt a nyilas diktatúra
1944 dec. 2-án öt ellenzéki párt megalapította a MAGYAR FÜGGETLENSÉGI FRONTOT, a pártok által kijelölt képviselőkből létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Tk.6.,197.old) A nyilasok a Magyarországra visszatért Eichmann -nal megkezdték a Budapesten maradt , mintegy 250 ezer zsidó likvidálását. November közepétől a VII-kerületben kijelölt és palánkokkal elzárt gettóba zsúfolták össze. A gettón kívül élő svéd, svájci vagy portugál menlevelekkel rendelkezőket- semmibe véve a menleveleket- gyakran elfogták és kivégezték. Mintegy ezer zsidó polgárt gyalogmenetben indítottak Hegyeshalom felé. Kb 70 ezer embert találtak a Vörös Hadsereg alakulatai a gettóban, ezren élték túl a nyilasok uralmát az ún. védett házakban. A Tk 4 (Sz) F: 144/(1).old. Tk 4 (Sz) F: 182/(18,19,20)old. SZEB I Ország szervezett kifosztása Megszűnt a nyilas diktatúra Katonák szervezetlen rablása, erőszakoskodásai Megszűnt a zsidóság deportálása Civilek elhurcolása Kommunisták támogatása

5 Budapest, december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

6 Budapest, április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós

7 Budapest, január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. Magyar Fotó: Kovács Géza

8 Recsk. A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta.

9

10 A II. világháború idején fölrobbantott budapesti Duna-hidak pótlására először épített szovjet katonai pontonhíd, amely a Margitszigetet és Budát kötötte össze. A vicces népnyelv "Manci-hídnak" nevezte el.

11 Az élet megy tovább... A régi Erzsébet-híd roncsai még a Dunában fekszenek. A közelben kikötött stégen fiatalok

12 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Kormány SZEB Fegyverszünet
Tk 4 ( Salamon Konrád) old Magyarország nemzetközi jogi értelemben is megszállt ország volt. A SZEB ellenőrzést gyakorolt a pártok és intézmények fölött. Utasításait a magyar kormány is köteles volt betartani. Korlátozhatta az országgyűlés működését, és megakadályozhatta a neki nem tetsző törvénytervezetek tárgyalását. A bel és külpolitika ellenőrzése mellett kezükben tartották a szellemi élet felügyeletét is. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a Vörös Hadsereg és a SZEB ellátásának biztosítása ban meghaladta hazánk nemzeti jövedelmének 30%-át. Tk 4 (Sz) 178. old 1944. dec. Debrecen Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben Ideiglenes Kormány 230 fő, 39% komm., mindössze két napig ülésezett. . Tk.F:179/3 tagjait Moszkvában jelölték ki . (Legfőbb hatalom) SZEB Fegyverszünet Tk 4 (Sz) F: 180/(5) old. Voroszilov Szvidorov

13 Ideiglenes Nemzetgyűlés
Tk old) 1945 február végén és március elején – elsősorban a Tiszántúlon- föld nélküli és törpebirtokos parasztokból földigénylő bizottságok alakultak, melyek megkezdték az elhagyott nagybirtokok felosztását. Ez , valamint a SZEB sürgetése arra késztette a kormányt , hogy március 17-én rendeletet bocsásson ki a földosztásról. Teljes egészében el kellett kobozni a nyilas vezetők és a háborús bűnösök földjeit, illetve minden 1000 katasztrális holdat meghaladó földbirtokot. Megváltás kilátásba helyezésével kisajátították az 1000 hold alatti feudális eredetű birtokok 100, valamint a gazdag paraszti és tőkés birtokok 200 hold feletti részét. Azok akik az antifasiszta ellenállásban kimagasló szerepet játszottak , 300 holdat tarthattak meg. A tőkés vállalatok és pénzintézetek földjeinek teljes kisajátítását rendelték el. A rendelet elsősorban a cselédeket , napszámosokat , valamint birtokuk kiegészítésével a törpebirtokosokat és a nagycsaládos földműveseket jutatta földhöz. Korlátozta a mintagazdaságok és erdők felosztását, nagybirtok fel nem osztható vagyontárgyainak , épületeinek és gépeinek használatára fölműves -szövetkezet megalakítását írta elő. A rendelet és végrehajtását később az 1945/VI tc. szentesítette. Magyarországon végérvényesen megszűnt a nagybirtokrendszer, vidéken az egyéni munkán alapuló kisbirtok vált uralkodóvá. 1944. dec. Debrecen Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzetgyűlés Ideiglenes Kormány I SZEB fegyverszünet Radikális földreform Tk 4 (Sz) F: 181/7, 8

14 Úri birtok esetén 100 kat. hold
Kisgazdapárt 1939-es programja 3 millió kat. hold föld 1945 március 17, Felosztották Félmillió paraszti családfő (100 ezer földnélküli)‏ A kisajátított földekért kártalanítás járt volna „Életképes parasztgazdaság” Nemzeti Parasztpárt 1945-radikális Úri birtok esetén 100 kat. hold Paraszti birtok esetén 200 kat. hold Kártalanításra nem helyezett hangsúlyt Kommunista Párt Életképtelen törpebirtok Propaganda eszköze

15 Nagy Imrét mint földosztó miniszter
Tk 4 ( Salamon K) 170. old) Az ideiglenes kormány legnagyobb hatású intézkedése a földreform végrehajtása volt. ….. A kormány meghatározó erői is földosztást akartak. Vita abban volt , hogy életképes parasztbirtokokat alakítsanak-e ki, ez esetben viszont nem kaphat minden igénylő földet, vagy adjanak minden igényjogosultnak, ami a kis és törpebirtokok elszaporodását eredményezi. Az előbbi álláspontot képviselte a kisgazdapárt az utóbbit a kommunista és parasztpárt jelentős része. A kommunisták is tisztában voltak azzal, hogy a föld felaprózása életképtelen birtokokhoz vezet, de ők a távlatokban úgyis szovjet típusú szövetkezeteket akartak , az adott pillanatban tehát a kérdés propagandisztikus jellegéből indultak ki. Ezért szerezték meg maguknak meg a földművelésügyi tárcát és népszerűsítették Nagy Imrét mint kommunista föld osztó minisztert……Az igénylőknek országos átlagban 5,1 kat. hold föld jutott. A kommunisták megszerzik maguknak meg a földművelésügyi tárcát és népszerűsítették Nagy Imrét mint földosztó miniszter

16 Bogár hóhér a börtönudvaron . Néhány perccel később fölakasztják a Népbíróság által halálraítélt háborús főbűnösök első csoportját. (1946. tavasza)‏

17 Bárdossy László Népbíróság előtt
(Budapest, november 2.-án vallomást, a Zeneakadémia nagytermében.) Az egykori miniszterelnököt Magyarország II. világháborúba történt beléptetéséért és a zsidó lakosságot sújtó rendelkezések meghozataláért állították az igazságszolgáltatás elé Bárdossy László kivégzése

18 Szálasi Ferenc (Reismann Mariann)
Budapest, február 6.A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőnek megmutatják a magyar fővárosnak a II. világháborúban elpusztított létesítményeit. MAFIRT (Reismann Mariann)

19 Sztójay-kormány belügyminisztere
Budapest, április 11. Jaross Andornak, a golyó általi kivégzése a Markó utcai törvényszéki épület udvarán. (Oszlophoz kötik.) MAFIRT felvétel

20 Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ideiglenes Kormány 1944. dec. Debrecen Tk old) Kormányrendelet írta elő a közalkalmazottak igazolási eljárás alá bocsátását, a szélsőjobboldali és a háborúpárti politikusok felelősségre vonását. A fasiszta félkatonai és politikai szervezeteket egy 1945 februári rendelettel oszlatták fel Törvény intézkedett a háborús és népellenes bűnösök felelőségre vonását végző Népbíróságok felállításáról. CSENDŐRSÉG feloszlatása, újjászervezik a rendőrséget, kezdettől kommunista irányítás alatt állt, a belügyminisztériumhoz hasonlóan. A háborús bűnösök letartoztatására az új rendőrségen belül létrejött egy különleges testület, a későbbi ÁVO, amelyet egy volt illegális kommunista PÉTER GÁBOR, eredeti nevén EISENBERGER BENJÁMIN irányított az Andrássy út 60-ban. Maga a vizsgálat és az ítélethozatal a kifejezetten erre a célra felállított NÉPBÍRÓSÁGOKRA hárult, (szigorú ítéletek, igazolóbizottságok összetétele, a pontosan nem szabályozott eljárásai)‏ amelyek koalíciós alapon delegált laikus tagjai és jogvégzett elnöke gyorsított eljárás keretében hozták meg, gyakran elfogult és vitatható döntéseiket. között csaknem 60ezer főből, 27ezret marasztaltak el, több mint 10ezret zártak börtönbe, 189-et végeztek ki Összehasonlításként Hollandiában 50 ezer kollaboránts ítéltek börtönbűntetésre, Dániában 400 háborús bűnöst végeztek ki. Olaszoprszában, Franciaországban, Belgiumban közvetlenül a németek kiverése után több ezer személyt végeztek ki bírósági eljárás nélkül, míg Magyarországon ilyesfajta népítéletre egyetlen egy esetben került sor. Ideiglenes Nemzetgyűlés Dálnoki Miklós Béla Fegyverszünet SZEB (Tk Radikális földreform Igazolási eljárás közalkalmazottak igazolási eljárás alá bocsátását, a háborús és népellenes bűnösök felelőségre vonását végző Népbíróság hitelét rontotta, hogy megkérdőjelezhető volt eljárásainak szakszerűsége, illetve, hogy néhány évvel később a diktatúra kiépítésére használták fel

21 Ideiglenes Nemzetgyűlés
1944. dec. Debrecen Ideiglenes Kormány Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzetgyűlés Fegyverszünet SZEB Radikális földreform Igazolási eljárás Népbíróság ???? választás Tk.F:181/9

22 Életem első szavazása

23

24 SZEB Koalíciós kormány
1945 november 4-én került sor a választásokra. Tk. 6 ( 271. old) A Kisgazdapárt vezetője, Tildy Zoltán 1945 novembver 15-én alakította meg kormányát. A miniszteri tárcákból hetet a Kisgazdapárt, hármat-hármat a kommunisták és szociáldemokraták, egyet pedig a parasztpárt kapott. Államminiszterként (azaz tárcanélküli miniszterként) került be a kormányba Dobi István, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád, ám az utóbbi kettő hamarosan miniszterelnök-helyettes lett. A pártközi tárgyalásokon –Vorosilov közreműködésével- a kommunisták a belügyminiszteri tárcát is megtudták szerezni, ami a rendőrség és a közigazgatás feletti felügyeletet jelentette. A belügyminiszter a keményebb kezű Rajk László helyett 1946 márciusáig a kisgazdák számára elfogathatóbb , mérsékeltebb Nagy Imre lett. A tárcák elosztása és a kormány személyi összetétele azt is jelzi, hogy a választási eredmények ellenére a kommunisták a SZEB támogatásával jelentősen növelni tudták a baloldal pozícióit a végrehajtó hatalomban. A kormányprogram fő vonásaiban már a választások előtti pártközi tárgyalásokon kialakult. A kommunisták elsősorban a gazdasági és a gazdaságpolitikai kérdésekben kívánták érvényesíteni akaratukat. Idetartozott a közellátás biztosítása, az értékálló pénz megteremtése az állami bevételek növelésével és a kiadások csökkentésével, valamint a gazdagok megadóztatásával, a földosztás befejezése, a bányák és erőművek államosítása. Emellett követelte a MKP a közigazgatás folyamatának demokratizálásának folytatását is. A kisgazdapárt jórészt elfogadta a kommunista programjavaslatokat, melyeket a szociáldemokraták és a parasztpárt is támogatott. A közellátás riasztó méretű problémáinak megoldására a MKP az állami beavatkozás szükségességét hangoztatva egy gazdasági csúcsszerv létrehozására törekedett, amely 1945 decemberében GAZDASÁGI FŐTANÁCS néven meg is alakult. Elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig az iparügyi – a szociáldemokrata Bán Antal – és a közlekedési – a kommunista Gerő Ernő miniszterek lettek. Igazi irányítója a azonban a Titkárság lett, amelyet a kommunista Vas Zoltán vezetett. Miután 1946 januárjában a kormány a Gazdasági Főtanácsot rendeletkibocsájtási joggal is felruházta, a gazdaságirányítás gyakorlatilag kikerült a hatásköréből, s a kommunista párt kezébe ment át. választás Kisgazdapárt Koalíciós kormány Tk (Sz) F: 181(9) old. Rákosi Mátyás Tildy Zoltán Belügy hadügy Gazdasági Főtanács

25 Békéscsaba, április 22. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára a Viharsarokban egy vasúti kocsi lépcsőjéről szónokol. A propaganda körútjára elkísérte Rajk László belügyminiszter is, aki a kép bal oldalán látható, virágcsokorral a kezében. (MAFIRT: Bass Tibor)‏

26

27 A köztársaság kikiáltása

28 A köztársaság kikiáltása
1946. Február 1

29 Nagy Ferenc Az új miniszterelnök beszédet mond a Magyar Köztársaság kikiáltásának alkalmából a Parlament előtt. (MAFIRT felvétel)‏ Tk old) Rendezni kellett az államforma kérdését is….. A köztársasági államforma megteremtésének szükségességét a szociáldemokraták vetették fel, s a pártok többsége támogatta. A kérdésben „óvást emelő” hercegprímás Mindszenty József még a Demokrata Néppártot sem tudta megnyerni a királyság ügyének, aminek egyébként a külpolitikai helyzet sem kedvezett.

30 Baloldali Blokk „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”
Tk old.) 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. Kifogást emeltek a Gazdasági Főtanács mint, „mellékormánynak” a működésével kapcsolatban is. Erre válaszul a MKP és a SZDP vezetői állás foglaltak a ”tömegharc” alkalmazása mellett, és megfogalmazták a közeljövő legfontosabb feladatait: a földreform és az új tulajdonosok „védelme”, a közigazgatás megtisztítása a „ reakciós elemektől”, a függetlenségi államosítási programjának következetes végrehajtása, valamint harc a Kisgazdapárt jobbszárny ellen. A munkás pártokhoz csatlakozott a Nemzeti Parasztpárt is, s 1946 március 5-én megalakult a Baloldali Blokk. A március 7-re meghirdetett tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt „ Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” és „A földet vissza nem adunk!” jelszavakkal. Mindez azt jelentette, hogy a MKP megkezdte a FKGP fokozatos fölmorzsolását, az ún. „szalámitaktika” alkalmazását. Fellépésüknek a SZEB is nyomatékot adott. A FKGP meghátrálásra kényszerült , országos elnöksége 1946 március elején bejelentette 20 nemzetgyűlési képviselőjének pártból való kizárását. A kizártak Sulyok Dezső vezetésével létrehozták a Magyar Szabadság Pártot, mely a SZEB jóváhagyását az országos szervezésre csak 1946 novemberében kapta meg, s lapja – a Holnap- mindössze tíz alkalommal jelent meg. 1946 március 12-én a nemzetgyűlése elfogadta a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvény javaslatot (1946/VII. tc.), amely kemény szigorral büntette a köztársaság-ellenes szervezkedést, propagandát, valamint azokat, akiknek ilyen tudomására jutott és nem jelentették időben az illetékes hatóságoknál. Ezzel a MKP megfelelő eszközökhöz jutott a szalámi taktika törvényesítéshez, a törvényt az összes un koncepciós perben alkalmazták. Ezzel párhuzamosan változásokat hajtottak végre a kormány összetételében, a földművelésügy élén Kovács Bélát Dobi István, a belügyekben pedig Nagy Imrét Rajk László váltotta fel. Törvénnyel erősítették meg a földhözjuttatottakat tulajdonukban, majd kimondták a szén bányák államosítását. Végül május elején pártközi megállapodás született az un. B-lista végrehajtásáról, mely a közalkalmazottak létszámát az évi állapothoz képest 10% kívánta csökkenteni. Ennek jegyében októberig mintegy 60 ezer személyt bocsátottak el a közhivatalokból és a rendőrségtől, s a takarékosság mellett súlyosan érvényesültek párt és politikai szempontok is. 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. Baloldali Blokk 1946 március „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton március 7. (Legújabbkori Történeti Múzeum ) de A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

31 1945 májusában az ipari termelés a háború előtti szint kevesebb mint harmadára csökkent, a hivatalos élelmiszer fejadag az éhezést jelentette ( a fizikai munkások napi fejadagja 25 dkg volt)‏ Az újjáépítés gyorsan haladt, erőltetett menetben folyt a romeltakarítás, alig húsz hónap alatt sikerült a hidak felét helyre állítani, működőképessé vált a gépjárműállomány jelentős része. A gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fenntartásával. A pártok programjának megfelelően ban államosították a szénbányákat és a fontosabb nehézipari üzemeket. Az ezt követő államosítások és a tervgazdálkodás bevezetése már túl haladta a Kisgazdapárt által elfogadhatónak tartott beavatkozás mértékét. 1947-ben bevezetett 3 éves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban mind a mezőgazdaságban. A végrehajtás során (politikai erőviszonyok változása) arányeltolódás következett be a mezőgazdaság fejlesztésének rovására a tervezett 30% helyett 18% fordítottak mezőgazdasági beruházásokra (bár a nemzeti jövedelem 40% adta)‏ Az ipari termelés 1949-ben az ipari termelés 40% múlt felül az 1938-as szintet 1946 Forint Budapest, augusztus 1. Magyarországon a világtörténelem addigi legsúlyosabb inflációja zajlott le a II Világháború után.. A tarthatatlan állapot felszámolására augusztus 1-jén kibocsátották az új magyar fizetőeszközt, a forintot. A képen: Az utcasepró billpengős bankjegyeket söpör össze a budapesti utcán.

32 A történelem legnagyobb
Újjáépítés Tk 6 – 266. old) Az ország gazdasági állapota katasztrofális volt. Az 1944 márciusától rendszeressé vált légitámadások, majd a többmint fél éven át tartó frontharcok következtében elpusztult a az 1938-as nemzeti vagyon 40%, mintegy 4,4 milliárd dollárnyi érték. Tovább növelték a károkat a nyilasok és a németek által elhurcolt javak. Elpusztult a lakások jó része , a Duna és a Tisza hídjai, a vasúti hálozat közel 40%, az ipari üzemek 90%-át Tk 4 (Sz) 179 old. Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása 30% A történelem legnagyobb méretű inflációja „batyuzások” Forint 1946

33 Budapest, július 29.A forint bevezetését reklámozza egy textilkereskedés: "Csak forintért" MAFIRT: Bass Tibor

34 Budapest, december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

35 A tanuló ifjúság

36 Gyér forgalom az November 7. (Oktogon) téren

37 Goldberger Textilgyár divatbemutatója

38 Első osztályos lettem

39 Gyerekek a Balatonnál

40 Érettségi feladatok

41 Használja a történelmi atlaszt!
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a II. világháború utolsó szakaszának magyarországi eseményeit tárgyalja, elsősorban a szovjet hadsereg tevékenységét értékeli katonai szempontból, megszálló funkcióiban és a civil lakossághoz való magatartását illetően. Ebben a keretben értelmezi a forrásokat. 8 Tájékozódás térben és időben M A témát elhelyezi térben és időben. F: A szovjet hadsereg magyarországi szerepét ben vizsgálja, elsősorban a jelenlegi ország területen.4 Szaknyelvalkalmazása M A vizsgázó helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteihez, valamint a megszálláshoz tartozó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. hadművelet, felszabadítás, megszállás, nemzeti vagyon, civil lakosság;illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. hadifogság, deportálás.4 Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar lakosság egy része felszabadítóként várta a szovjet hadsereget, és megállapítja, hogy a visszavonuló német katonaság kifosztotta az országot. T Pl.: rögzíti a fontosabb hadműveletek lefolyását (történelmi atlasz), és megállapítja ezek szerepét a háború menetében. T Pl.: rögzíti a szovjet megszállás tényét, és utal a kiábrándultságra, amelyet az ország szervezett kifosztása és a katonák szervezetlen rablásai és erőszakcselekményei váltottak ki. 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, milyen körülmények miatt tekinthették a kortársak a szovjet jelenlétet egyszerre felszabadításnak és megszállásnak. T Pl.: rögzíti, hogy a hadműveletek során a szovjet hadsereg felszabadította az országot a német megszállástól, és megállapítja, hogy ezzel megszűnt a nyilas diktatúra és pl. a zsidók elhurcolása. T Pl.: rögzíti, hogy a Szovjetunió a szövetséges hatalmak döntése értelmében jogot kapott a megszállt Magyarország, mint legyőzött tengelyhatalom életének irányítására, és megállapítja, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány is csak a megszálló hatalom jóváhagyásával alakulhatott meg és működhetett. T Pl.: rögzíti, hogy bár a Szovjetunió segítséget nyújtott az ország életének újraindításához (pl. politikai pártok, 1945-ös választások), de megállapítja, hogy tevékenységének negatív hozadéka az ország intézményes kifosztása, civilek elhurcolása, a diktatúrára törekvő MKP támogatása. T Pl.: rögzíti a korszak néhány meghatározó politikai és katonai eseményét (nyilas diktatúra, Budapest ostroma, fegyverszünet), és megállapítja, hogy a magyar politikai vezetés nem tudott a problémákra hatékonyan reagálni.10 Megszerkesztettség,nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 8 2007/20. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

42 „A németek valóban varázslók
„A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.” (Márai Sándor: Napló; október 17.)

43 (Ungváry Krisztián történész)
„A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.” (Ungváry Krisztián történész)

44 A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén
Élő erők és eszközök Szovjet csapatok (Vörös Hadsereg) Német-magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség) Arány Személyi állomány : 1 Lövegek : 1 Aknavetők : 2 Harckocsik kb : 1

45 „A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az
években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, »stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára – vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!...)

46 A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

47 Érettségi május 10. Az alábbi feladat a XX. századi magyarság sorsára vonatkozik. Töltse ki az életrajzi leírás felhasználásával a szöveg alatt található táblázatot,illetve válaszoljon a kérdésre! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont) „1913–ban születtem Ungváron. Azóta itt élek. Mégis öt különböző állampolgára voltam. Első emlékem I. Ferenc József halálakor elrendelt gyászhoz kötődik. Az első világháború után szülőföldem a kisantant egyik országához került. Az újabb világégés idején ugyanahhoz az országhoz csatoltak, amely a Sárospatakon élő unokatestvérem hazája. Később a Vörös Hadsereg betörése nyomán ismét egy másik állam polgára lettem. Az utcán járva, még a feliratokat sem tudtam elolvasni. Istennek hála a nagy birodalom összeomlott, én meg újabb állampolgárságot kaptam.” (PetrókJózsefné visszaemlékezése 1995-ből) Ferenc József halálakor (Osztrák–Magyar) Monarchia vagy Ausztria-Magyarország 2. A kisantant létrejöttekor Csehszlovákia 3. Az újabb világégéskor Magyarország vagy Magyar Királyság 4. A kommunista diktatúra fennhatósága alatt Szovjetunió 5. Jelenleg Ukrajna b) Kárpátalja

48 a) Állam, államalakulat (ország) neve 1. Ferenc József halálakor - ………. 2. A kisantant létrejöttekor - ……….. 3. Az újabb világégés idején- ………. 4. A kommunista diktatúra alatt - ……. 5. Jelenleg- ………. b) Nevezze meg azt a földrajzi (történeti) tájegységet, ahol a visszaemlékező lakott! …………………………………………………………………………… 3 pont

49 10. A feladat Magyarország II
10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) 10. Magyarország a II. világháború után (Elemenként 0,5, összesen 3 pont.) a) Pl. állampolgárság elvesztése, magánvagyon állami kezelése, munkakötelezettség b) a kollektív bűnösség elve c) A Csehszlovákiából Magyarországra irányuló magyar népmozgás bekarikázása. (Esetleg szövegszerű utalás erre a nyílra a feladat kipontozott részén.) d) A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezménnyel. (Más, tartalmilag helyes megoldás is elfogadható.) e) A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben.

50 Népmozgások Magyarországon a második világháború után

51 „Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság
területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni.”(Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

52 a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a
csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után! ...………………………………………………………… vizsga / május 9. Történelem — középszint Név: osztály: ..... b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! ……………………………………………………………………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? …………………………………………………………………………………………

53 e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek
kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben.