GINOP fejlesztési lehetőségek 2014-2020 – fenntartható, erőforrás-hatékony gazdaságfejlesztés Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért.

Az előadások a következő témára: "GINOP fejlesztési lehetőségek 2014-2020 – fenntartható, erőforrás-hatékony gazdaságfejlesztés Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért."— Előadás másolata:

1 GINOP fejlesztési lehetőségek 2014-2020 – fenntartható, erőforrás-hatékony gazdaságfejlesztés
Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Miskolc, december 9.

2 Tartalom Általános információk a 2014-2020-as időszakról
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A környezet fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasági fejlesztése az OP-ban

3 Menetrend Operatív Programok elfogadása
Operatív Programok hazai elfogadása OP benyújtása az Európai Bizottsághoz 1) Tárgyalások 2) Konstrukciók kidolgozása Operatív Programok elfogadása Pályázati programok indulása

4 A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020
EU EU 2020 stratégia ( ) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó stratégia Koh. Pol. Kohéziós politika rendeletei ( ) Szabályok és a 11 tematikus cél magvalósítása >> ERFA, ESZA, KA beruházási prioritások gyűjteménye a célokhoz igazítva HU Partnerségi megállapodás ( ) >> PM Pozíciós papír (COM) Nemzeti Reform Program (évente) >> Országspecifikus ajánlások Hazai stratégiai dokumentumok OP Prioritás tengelyek OP módszertani segédlet Kiválasztott beruházási prioritások Formális és informális visszajelzések Intézkedések >> akciók A fejlesztéspolitika uniós szabályrendszere a as programozási időszakhoz képest jelentősen átalakult. Az EU2020 stratégia 11 ún. tematikus célkitűzést határozott meg, amely rendszerben kell a tagállamoknak a fejlesztési programokat elhelyezni és az operatív programokat elkészíteni. A stratégiai keretek alapdokumentuma az ún. Partnerségi Megállapodás. A PM-nak azonban nincs intézményrendszere így a PM csak stratégiai szempontokat és viszonyítási alapot szolgáltat az Operatív Programok tervezésénél, a tényleges beavatkozásokra azonban már csak az Operatív Programok tartalma és végrehajtása van/lesz hatással.

5 Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 7865 milliárd Ft
TERVEZÉSI SZINT DOKUMENTUM MINISZTERELNÖKSÉG Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 7865 milliárd Ft Partnerségi Megállapodás 1 DG REGIO NGM GINOP, TOP, VEKOP 4234 milliárd Ft Operatív Program 2 IH - KSZ Intézkedések A forrásallokáció nemzeti hatáskör 3 Pályázati kiírás

6 Változások Piaci kudarc igazolása minden projekt esetében szükséges
Az oszthatatlan közös infrastruktrúra fajlagos költsége a kkv-k számára túl magas TC3 kkv - a projekt eredményei kkv-k körében hasznosulnak Nagyvállalat csak beszállítói integrátor, klaszter vagy logiszitikai park Közvetlen kkv támogatás csak GINOP-ban engedélyezett A kkv-k csak GINOP-ban lehetnek kedvezményezettek

7 Általános szabályok Tevékenységek Elszámolhatóság Vissza nem térítendő
telekvásárlás építés, felújítás eszközbeszerzés szolgáltatás igénybe vétele utófinanszírozás kapcsolódó informatika mindenhol kapcsolódó logisztika mindenhol önálló logisztika külön pályázat Vissza nem térítendő Visszatérítendő csak támogatható tevékenységre feldolgozóipar S3 szakosodási prioritás területi vagy ágazati prioritás pénzügyileg stabil cég magán befektető támogatja üzleti terve megtérül nincs ágazati korlátozás

8 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
Stratégiai célok A stratégiai célok meghatározása a versenyképesség aspektusaira épít: az értékteremtés, az együttműködés és a kihíváskeresés erősítésére. Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése – a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, technológia, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön és javuljon Gazdasági együttműködések erősítése – nőjön a piacépítést szolgáló összefogások, vállalkozói együttműködések, beszerzési rendszerek száma és jelentősége Versenyképességi akadályok lebontása – a vállalkozások számára könnyebben megvalósítható legyen az új piacokra való belépés, az üzleti modell minőségi javítása A GINOP elsősorban A vállalkozások versenyképességét, növekedését, hatékonyságát, a munkaerő versenyképességét (foglalkoztatás és szakképzés) támogató beavatkozásokat finanszíroz.

9 TERVEZETT PRIORITÁSTENGELYEK
Kkv-k versenykép. javítása Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció Infokomm. fejlesztések Energia Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Turizmus 1. PT 2. PT 3. PT 4. PT 5. PT 6. PT 7. PT Pénzügyi eszközök

10 Indikatív forrásallokáció
PRIORITÁSTENGELYEK Alap Tematikus cél OP-n belüli arány Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással) 1. Kis- és középvállalkozások ERFA 3 18,1% 490,6 milliárd Ft 2. K+I 1 19,3% 523,4 milliárd Ft 3. Infokommunikációs fejlesztések 2 5,2% 141 milliárd Ft 4. Energia 4 2,6% 69,9 milliárd Ft 5. Foglalkoztatás ESZA 8 19% 515,7 milliárd Ft 6. Versenyképes munkaerő 10 5% 135,6 milliárd Ft 7. Turizmus 6 4,1% 111,8 milliárd Ft 8. Pénzügyi eszközök 1, 2, 3, 4, 8 26,8% 729,6 milliárd Ft ÖSSZESEN - 100% 2 717,4 milliárd Ft EUR árfolyam: 310,1 Ft.

11 A környezet fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasági fejlesztése az OP-ban

12 A környezet fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasági fejlesztése a GINOP-ban
Az Energia prioritás egyszerre szolgálja: a környezettudatos gazdasági fejlesztést a környezetterhelés csökkentését valamint a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentésén keresztül a költségek csökkentését.

13 Elérni kíván célok 2023-ra az épületek energetikai korszerűsítésének köszönhetően várhatóan 2,64 PJ primer energia felhasználás-megtakarítás érhető el a évre vonatkozó értékéhez képest a termelési folyamatok energetikai korszerűsítésének köszönhetően várhatóan 0,02 PJ primer energia felhasználás-megtakarítás érhető el. várhatóan 2,49 PJ/év-vel növekszik a megújuló energiaforrások bruttó végső felhasználása a évre vonatkozó értékhez képest. Ezek alapján a tervezett GINOP beruházások által a megújuló alapú energia felhasználás a évi 61,713 PJ/év értékről évben várhatóan 64,203 PJ/év értékre emelkedik

14 Végeredményben: nő a vállalatok versenyképessége
Energiahatékonyság- és megújuló energia használatának elősegítése intézkedés következtében csökken a vállalkozások közvetlen fajlagos energiaköltsége és üvegházhatású gáz károsanyag-kibocsátása javul az energiahatékonyság, csökken az épület energiafelhasználása, ezáltal csökken a fosszilis energiafelhasználás és az üvegházhatású gáz károsanyag-kibocsátás Végeredményben: nő a vállalatok versenyképessége

15 Beavatkozási területek:
Épületenergetika és termelési folyamatok energiahatékonysága és megújuló energia felhasználása A támogatható tevékenységek: megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), a megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának támogatása Épületek energiahatékonysági beavatkozásait Termelési folyamatok energiahatékonysági megújítása és megújuló energia alkalmazásának ösztönzése Kedvezményezettek: KKV-k

16 Pénzügyi eszközök 175,9 milliárd forint pénzügyi eszköz áll rendelkezésre energiahatékonysági beavatkozásokra A megújuló energia felhasználást- és az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztéseket a finanszírozási lehetőségek javításával is ösztönözni szükséges, amely cél elérését hitel, valamint garanciatermékekkel is biztosítani kívánjuk. Pénzügyi eszközök vállalkozások számára: épületenergetika és termelési folyamatok energetikai beruházásai elsősorban garancia eszközökkel Lakóépületek megújítása: közvetítőszervezet bevonásával, kombinált hitelkonstrukciók révén

17 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!