A kisgépes repülésben jelentkező repülési hibák 2 esettanulmányon keresztül bemutatva Szilágyi Endre balesetvizsgáló.

Az előadások a következő témára: "A kisgépes repülésben jelentkező repülési hibák 2 esettanulmányon keresztül bemutatva Szilágyi Endre balesetvizsgáló."— Előadás másolata:

1 A kisgépes repülésben jelentkező repülési hibák 2 esettanulmányon keresztül bemutatva
Szilágyi Endre balesetvizsgáló

2 Első eset: Típusátképzés kategórián belül. Beechcraft Bonanza A36

3 A kifogástalan állapotban lévő repülőgép új tulajdonoshoz került.
Első eset A kifogástalan állapotban lévő repülőgép új tulajdonoshoz került. Néhány óra típusátképzés után - melynek során nagy vonalakban bemutatták a robotpilóta gyakorlati használatát is - a tulajdonos megkezdte önálló repüléseit.

4 Első eset A külföldi célrepülőteret látvarepülési szabályok mellett kívánták elérni, aminek minden feltétele adott volt. A repülési szintet FL 110-en tartották. (3350m). Miután a repülőtérrel felvették a rádiókapcsolatot, a kapott információk figyelembevételével megkezdték a süllyedést, minek során egy felhőréteget kellett áttörniük. A felhőben jegesedést tapasztaltak, amit egy szintén oda tartó utasszállító repülőgép is megerősített. Röviddel azután, hogy a jegesedést okozó felhőből kiértek, repülőjük nem várt hullámmozgásba kezdett. A parancsnok a váratlan szituáció hatására egy „hullám” tetején határozottan megnyomta a magassági kormányt, amivel a gépet zuhanásba vitte, és ezzel egy időben megnyomta a robotpilótát kikapcsoló gombot. Majd az elmondása szerint úgy érezte, hogy a robot nem kapcsolódott le, hanem nagy erővel kényszerítette a gép orrát a föld felé. Komoly erőfeszítés árán sikerült a zuhanásból kivenni a gépet, majd miután a sebesség a normál értékre csökkent, a repülő kormányozhatósága visszaállt, és a leszállást rendben sikerült végrehajtani.

5 Nézzük a tényeket, és elemezzük a történteket.
Első eset A pilóta egyértelműen a robot hibájára gyanakodott, bár a szerkezet elvi felépítésével nem volt tisztában, hiszen arról képzést nem kapott. Nézzük a tényeket, és elemezzük a történteket.

6 Első eset A képeken látható a beépített robot, valamint a szarvkormány bal oldalán lévő piros színű leválasztó gomb.

7 Első eset A viszonylag egyszerű felépítésű robotpilóta képes a repülőgép magasságát valamint a vízszintes szárnyat tartani. Korlátozottan alkalmas enyhe emelkedés és süllyedés végrehajtására is. A magasság tartását a barometrikus nyomás alapján végzi, amihez a légnyomást a statikus bevezetőn keresztül kapja. A kis repülőgépeken a pitot csővel ellentétben a statikus portot nem szerelik föl a jegesedést megakadályozó fűtéssel. A képen látható a repülő törzsére szerelt bevezető nyílás, amely nem fűthető.

8 Ezzel sem volt tisztában a pilóta.
Első eset A jegesedés során minden valószínűség szerint ez a nyílás eltömődött, ami a magasság hibás meghatározását eredményezte. A robot a megfelelő nyomásmagasságot keresve kezdte el a repülőt – a változó légnyomás hatására – föl-le vezetni. Az „igazi” pilóta mintájára a robotpilóta is a trimm használatával állítja be a vízszintes repülést, mégpedig oly módon, hogy előbb a magassági kormányt mozgatja egy viszonylag erősebb villanymotor, majd hogy ezt a motort ne terhelje folyamatos erő egy kisebb motor addig mozgatja a magassági kormány kiegyenlítő trimmlapját amíg azon meg nem szűnik az erő. Ezzel sem volt tisztában a pilóta.

9 Első eset A teljes kép kialakításához elemezzük a repülő egyensúlyát az adott esetben. Itt figyelembe kell venni a fedélzeten elhelyezkedő emberek valamint a rakomány súlyát. Tudjuk, hogy elől a pilóta melletti ülésen még egy személy foglalt helyet. Kettőjük súlya együtt mintegy 160 kg volt. A Második sor ülés elé két darab festékes vödröt helyeztek el, ami 60 kg-ot nyomott. A hátsó ülésen is két személy foglalt helyet 150 kg össztömeggel. Az üléssorok mögötti csomagtérben 45 kilogrammnyi terhet helyeztek el. Jól érezhető, hogy a gép közel volt a maximális terheléshez, bár sem a súlya, sem a súlypontja nem volt a megengedett tartományon kívül. Ennek a repülőnek a sajátossága az, hogy a fogyó üzemanyag hatására a súlypont hátrafele vándorol, amin az a következő ábrából jól látható.

10 Minden egyéb terhelési adat változatlan.
Első eset A két ábra közötti különbség abból adódik, hogy a 74 gallonos tele tankból 10 gallonra csökken a benzin mennyisége. Minden egyéb terhelési adat változatlan. Tele tank, 74 gallon gallon

11 Első eset Kiegyenlítő erő Felhajtóerő Kiegyenlítő erő Súlyerő Súlyerő Látható, hogy függőleges zuhanásban a súlyerő „eltűnik”, viszont az aerodinamikai eredetű kiegyenlítő erő nem, sőt a sebességnövekedés hatására még nagyobb bólintó nyomatékot hoz létre! Ez a jelenség okozta a majdnem végzetes zuhanást!

12 PPL pilóta átképzése TMG-re
Második eset PPL pilóta átképzése TMG-re

13 Második eset Nem túl nagy gyakorlattal rendelkező PPL pilóta motoros vitorlázó képesítést szerzett. A kézben lévő szakszolgálati engedéllyel gyakorló repülésre indult. Mivel a vitorlázó repülésben nem volt tapasztalata, megkért egy nagy gyakorlattal rendelkező oktatót, akinek vitorlázó és movit jogosítása volt, hogy kísérje el. Rövid próbálkozás után, járó motorral a közeli reptér felé vették az irányt, ahol nem szándékoztak leszállni, csak a megközelítést és a behelyezkedést kívánták gyakorolni. Mintegy méter magasan helyezkedtek be küszöb fölé, majd a reptér közepe táján egy enyhe jobb fordulóval a közeli hegyek felé vették az irányt. A gépet a pilóta vezette, a mellette ülő társa a tájat figyelte. A gépet vezető személy nem figyelt arra, hogy az előtte látható hegygerinc nem valós horizont, hiszen az kb. 300 méterrel fölöttük helyezkedik el. A 750 kg összsúlyú motoros vitorlázó repülőgép mindösszesen 80 lóerős motorral rendelkezett. Minden valószínűség szerint a magasan kiválasztott horizont és a gyenge motor együttes hatására a légijármű sebessége egyre csökkent.

14 Második eset A repülőtér, a behelyezkedés és a további útvonal

15 Második eset A motoros képzést nem régen befejezett pilóta nem ismerte föl az átesés előtti gép remegést, az pedig nem tudatosult benne, hogy a vitorlázó és movit gépekre nem szerelnek átesés jelző készüléket. Riadtan kérdezte a mellette ülő, elbámészkodó társát: „Mi ez a remegés”. A válaszra már nem volt idő, mert a teljes gázzal forgó motor reakció nyomatékának megfelelően a gép bal forgású dugóhúzóba perdült. Az ekkor ocsúdó oktató rászólt a pilótára, hogy engedje el a botkormányt, amit az görcsösen hasra húzva tartott, és mintegy háromnegyed fordulat után sikerült megszüntetni a dugóhúzót. Sajnos a felvételre már nem volt elég magasság így a repülő az alatta lévő erdős hegyoldalnak ütközött. A repülő megsemmisült, de utasai csodával határos módon megmenekültek.

16 Ezt a látványt vélte horizontnak a pilóta
Második eset Ezt a látványt vélte horizontnak a pilóta

17 Ez a szomorú, de egyben szerencsés végeredmény
Második eset Ez a szomorú, de egyben szerencsés végeredmény

18 Nem figyelte a repülőgép sebességének változását.
Második eset Az eset okai: A motoros gépen oktatott pilótában nem tudatosult az átesésjelző hiánya. A PPL képzés során nem válik készséggé az átesés előtti remegés felismerése A gépet vezető személy nem jött rá a nála magasabban lévő hegygerinc okozta hamis horizont helyzetre Nem figyelte a repülőgép sebességének változását. Bár a gépen volt műhorizont nem használta azt.

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!