Szja és járulék változások 2015.

Az előadások a következő témára: "Szja és járulék változások 2015."— Előadás másolata:

1 Szja és járulék változások 2015.
Karácsony Imréné

2 Első házasok kedvezménye
Minden olyan pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen jogosultsági hónaponként 31 250 forinttal csökkentheti az adóalapját. Ez havi 5000 forintnyi adót jelent. A kedvezményt a házastársak a családi kedvezményhez hasonlóan – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesíthetik. A kedvezmény igénybevételének nem akadálya, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike már jogosult családi kedvezményre. A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő adóelőleg-nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen érvényesíthetik.

3 Családi kedvezmény 2016-tól négy év alatt megduplázódik a két eltartottat nevelők által érvényesíthető családi kedvezmény (azaz Ft-ról Ft-ra). A kedvezmény a jelenlegi 10 ezer forintról négy év alatt évi 2500 forinttal 2019-re 20 ezer forintra nő. A családi kedvezmény igénybevétel feltételeként tett nyilatkozatban a gyermekek adóazonosító jelét fel kell tüntetni, tehát a gyermek adóazonosító jelének megigényléséről gondoskodni szükséges a családi adókedvezményre vonatkozó év eleji nyilatkozat leadása előtt. Kiegészül azon kifizetők köre, akiknek a családi kedvezmény (adó- és járulék), illetve a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható. Ilyen nyilatkozat ezentúl az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (pl. tartós megbízás alapján teljesített kifizetést) juttató kifizetőnek is adható.

4 Béren kívüli juttatások
Változott: az éves keretösszeg 200 ezer forint bármilyen „klasszikus” béren kívüli juttatás (pl. Erzsébet-utalvány, iskolakezdési támogatás, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalt munkáltatói hozzájárulás) esetén, e keret felett további 250 ezer forint erejéig (tehát összesen legfeljebb évi 450 ezer forintig) a SZÉP kártya három zsebébe is biztosítható támogatás – „rekreációs keretösszeg”, az értékhatárt – akár az egyedi, akár az éves keretösszeget vagy az éves rekreációs keretösszeget – meghaladó juttatási értékrész után a közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani, megfizetni, amelyben az értékhatár átlépése megtörtént.

5 Béren kívüli juttatások
Nem változott: a fizetendő közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese, az éves keretösszegig fizetendő közteher mértéke az előzőek szerinti alap után 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás, összesen 35,7%, ha a foglalkoztatás csak az év egy részében áll fenn, az éves keretösszeget/rekreációs keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos (csökkentett) összegben kell megállapítani. az egyes meghatározott juttatás közterhe marad 51,17%, ezt kell megfizetni: ha az adott juttatás meghaladja az adott juttatásra meghatározott egyedi értékhatárt, és/vagy ha a „minden más” juttatás értéke együttesen meghaladja az éves keretösszeget (200 ezer forintot), és/vagy ha a „minden más” juttatás értéke, de legfeljebb az éves keretösszeg (200 ezer forint) a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás összegével együtt meghaladja a rekreációs keretösszeget, az évi 450 ezer forintot.

6 Béren kívüli juttatások
Nem változott: a béren kívül juttatásnak minősülő juttatások köre, valamint az egyes juttatásokra meghatározott korlát: üdültetés a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó értékben; munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladóan; Erzsébet utalvány havi 8000 forintot meg nem haladóan; a SZÉP kártya három „zsebébe” adott munkáltatói támogatás (szálláshely évi 225 ezer forint, vendéglátás évi 150 ezer forint, szabadidő évi 75 ezer forint); helyi utazási bérlet; iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig; iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása minimálbér két és félszereséig; munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba/ a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig, az önkéntes egészség- és/vagy önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba ún. célzott szolgáltatásra utalt munkáltatói adomány.

7 Az üzleti biztosítások adókötelezettségét érintő módosítások
Változott: Nyugdíjbiztosítás fogalma: négy kockázatot (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) kötelezően tartalmaznia kell, és ezen kívül a biztosítás más kockázatokra nem terjedhet ki. A biztosító teljesítésére (a biztosított halála esetét kivéve) a szerződés egész tartama alatt a biztosított lehet jogosult. Járadékszolgáltatás esetén a 10 éves idő számításánál a járadékfizetés kezdő napját nem az első biztosítói teljesítéstől (járadékfizetéstől), hanem a szerződés létrejöttének napjától kell számolni. Az állami támogatás minden olyan szerződésre átutalásra kerül, amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés, mégpedig a díjfizetéssel arányosan. 2017. december 31-ét követően kifizető által magánszemély javára kötött WL díja (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) – hasonlóan az egyéb, megtakarítási jellegű biztosításokhoz – egyes meghatározott juttatásként visel közterheket.

8 Egyéb változások A kiküldetési rendelvény fogalma kiegészül, és a jövőben a szükséges adatokat tartalmazó, zárt rendszerben előállított és kezelt elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. Munkaerőkölcsönzés esetén a belföldön bejegyzett kölcsönvevő a magyarországi foglalkoztatással kapcsolatosan felmerülő, a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó kötelezettségeket is teljesítheti a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás helyett. Lakáscélú felhasználás fogalma kiegészül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti akadálymentesítéssel. Új alapelv jellegű szabály, hogy a magánszemélynek kifejezetten (önálló vagy nem önálló) tevékenység ellenértékeként adott juttatások nem tartozhatnak kedvező adózási megítélés alá (bevételnek nem számító, adómentes vagy kedvezményes adózású juttatások).

9 Évközi változások Lakáscélú munkáltatói támogatás
A vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos módosítások (különböző időpontokban módosult, de valamennyi rendelkezést január 1-jétől lehet alkalmazni) Adómentes az a támogatás is, amelyet korábban lakáscélra felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez ad a munkáltató. A pénzügyi vállalkozástól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez is lehet adómentesen adni. Abban az esetben is adómentes a támogatás, ha аzt olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja а munkáltató, amelynek felhasználásával megszerzett lakás а támogatás folyósításakor már nincs а munkavállaló tulajdonában, de а szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli а magánszemélyt, A méltányolható lakásigény vizsgálatakor elegendő а lakás szobaszámát vizsgálni, а lakás építési költségének, vételárának nem kell megfelelnie а lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) számú Кorm. rendelet mellékletében meghatározott maximális összegeknek. A lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek – például а végrehajtási költség, а késedelmi pótlék – megfizetéséhez is adható vissza nem térítő támogatást.

10 2015. évi változások Járulékok/szociális hozzájárulási adó
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege Ft-ról inflációkövető módon Ft-ra emelkedik, melynek napi összege így 231 Ft lesz. A részmunkaidőben foglalkoztatott gyedben, gyesben vagy gyetben részesülő munkavállaló után is 100 százalékban veheti igénybe a munkáltató a szociális hozzájárulási adó-kedvezményt. (A kedvezmény az első kettő vagy három (az öt éven keresztül igénybe vehető kedvezmény esetén) évben a bruttó bér 27%-a, a követő év(ek)ben pedig 14.5%.)

11 Köszönjük a figyelmüket
TEL FAX WEB