A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, 2011. szeptember 30. Bihall Tamás.

Az előadások a következő témára: "A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, 2011. szeptember 30. Bihall Tamás."— Előadás másolata:

1 A szakképzési fejlesztések foglalkoztatási hatásai A Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlése Pécs, 2011. szeptember 30. Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési alelnök

2 Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november 11.

3 Foglalkoztatási ráta, százalék 20002001200220032004200520062007200820092010 Csehország64,96565,564,964,164,865,366,166,665,465 Lengyelország55,153,751,751,4 52,854,55759,259,3 Magyarország55,956,156,25756,656,957,357,356,755,455,4 Szlovákia56,356,756,557,956,757,759,460,762,360,258,8 Szlovénia62,763,664,362,565,66666,667,868,667,566,2 Európai Unió–27 62,162,562,462,762,863,664,565,465,964,664,2

4 A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–) A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (2000–) Munkanélküliségi ráta, százalék 200020012002200320042005200620072008200920102011(J–M) Csehország8,887,17,68,387,25,44,46,87,47,3 Lengyelország16,618,720,219,719,418149,77,28,39,710,2 Magyarország6,45,75,85,96,17,27,57,47,910,111,211,7 Szlovákia19,119,418,717,218,616,313,411,29,512,114,413,9 Szlovénia7,15,86,16,66,16,76,154,567,48,7 Európai Unió–27 9,48,799,19,398,37,27,199,79,9

5

6

7

8

9 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése Fő aktivitási területek

10 Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás Szakmai fejlesztőmunka eredményei

11 Az ISZIIR interaktív fóruma: http://www.isziir.hu/_frontend/index.php?module=forum&pager_limit= &order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak 2011. április 28-tól http://www.mkik.hu/index.php?id=5036 Országos konzultációs fórumrendszer Partnerek bevonása, megnyerése Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye

12 A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 2011. április 28. 48 szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga- követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére 2011. július 18. 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ(hatályos 2011. VII. 26-tól) 2011. augusztus 25. 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos 2011. VIII. 28-tól)

13 Az előrehozott szakmunkásképzés  Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani

14 Az előrehozott szakmunkásképzés  A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac.  Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett. Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket.  A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.

15 A német és a magyar duális szakmunkásképzés Német - döntően vállalati képzés - gyakorlati óraszám 4000 óra - munkaviszony a meghatározó - tanulószerződés 90-95% - 210 tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet vállalatnál - 9 osztályos általános iskola - közismereti óraszám 480 - egységes szakmakép - gazdaság önfinanszírozó Magyar - fele részben vállalati - gyakorlati óraszám 1900 óra - tanulói és munkaviszony - tanulószerződés 55% - 180 tanítási-munkanap / év - szakmai elmélet iskolában - 8 osztályos általános iskola - közismereti óraszám 960 - moduláris képzési rendszer - gazdaság: szakképzési adó

16  I skolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése  Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése  Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma  Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma)  Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei

17 Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: Adminisztratív terhek csökkentése Egyszerűbb finanszírozási rendszer Törvényi szabályozás módosítása

18 A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.

19 Köszönöm a figyelmüket!