1 A Lisp programozási nyelv Összefoglalás. 2 Áttekintés Bevezetés Függvények Gyakorlatok.

Az előadások a következő témára: "1 A Lisp programozási nyelv Összefoglalás. 2 Áttekintés Bevezetés Függvények Gyakorlatok."— Előadás másolata:

1 1 A Lisp programozási nyelv Összefoglalás

2 2 Áttekintés Bevezetés Függvények Gyakorlatok

3 3 A Lisp nyelv jellegzetességei 1.Belső adattípusai a listák: könnyen felépíthetők, és kezelhetők 2.Dinamikus kötést használ 3.A program maga is egy adat 4.Az interpretált nyelvek osztályába tartozik 5.Deklaratív nyelv  A lényeg azon van, hogy MIT modellezünk, nem pedig hogyan!!! 6.Funkcionális nyelv  A szintaxis és a szemantika a rekurzív függvényeken alapszik (belső függvények, ill. felhasználó által értelmezettek).  A szimbolikus adatokat könnyen kezeli (pl. a C++ nyelvhez képest). 7.Népszerűsége a MI körében  Széles körben alkalmazzák a MI problémáinak modellezésére.  Eredetileg szimbolikus számítások elvégzésére tervezték  Ideális nyelv prototípus rendszerek felépítésére és tesztelésére.

4 4 Informális szintaxis ÜAtom: karaktersorozat. Ezt alkothatják betűk, számok, egyéb karakterek (* + - / @ $ % ^ & _ ).  Példa: A, *globális*, T, Lali-tanul6na, -15, ÜEgy lista atomok vagy újabb listák sorozata zárojelek között felsorolva (rekurzív struktúra!!!).  Példa : (1 2 3 4), (A (B C) D (E (F))) ÜS-kifejezés -atomok és listák együttese.  Példa : (A (B 3) (C) ( ( ) ) )

5 5 Formális szintaxis Ü ::= | Ü ::= ( ) Ü ::= | Ü ::= nyomtatható karakterek fűzére, zárójelek nélkül

6 6 T és NIL  NIL az üres lista neve  Teszteléskor a NIL jelentése,,hamis’’  A T általában az,,igaz’’ értéket jelenti, de…  …bármi, ami nem NIL az,,igaz’’  NIL-> atom is és lista is egyben!!!

7 7 A listák belső ábrázolása nem mind arany ami fénylik voltigaz elhangzott lista1 = ( nem mind arany ami f énylik ) lista2 = ( nem volt igaz ami elhangzott )

8 8 Függvényhívások és adatok ÜBármely függvényhívás egy lista: Üa lista első eleme a függvény neve Üa többi elemek az argumentumok  Példa: (F A B)  m eghívja az F függvényt az A és B argumentumokkal ÜAz adatok atomok vagy listák  Példa: (F A B) egy háromelemű lista ÜMegjegyzés: A program maga is adatként kezelhető!!!

9 9 Olvasás-értékelés-kiírás ÜInteraktív környezet ÜA felhasználó S-kifejezéseket vezet be. ÜA LISP az értelmezőprogrammal kiírja a képernyőre az eredményt. ÜKiértékelési szabályok ÜAtom: értéke saját maga (hibaüzenet, ha nem kötött!) ÜLista: a LISP úgy értékeli ki, mint egy függvényt, vagyis kötelező módon függvénydefiníció kell legyen az első eleme (különben hibaüzenet!), majd a lista többi elemét az adott függvény argumentumainak tekinti és alkalmazza rájuk a definíciót.

10 10 A kiértékelés megakadályozása ÜMinden betűadat elé aposztróf jár (atomok elé is!)  (QUOTE (F A B)) az (F A B) listát jelenti  A QUOTE egy sajátos forma (lásd később) ÜEgy sajátos forma argumentumai nem úgy értékelődnek ki, mint egy függvényé.  '(F A B) - rövidebb írásmód Ü‘(+ 4 6)  (+ 4 6)

11 11 Áttekintés Bevezetés Függvények Gyakorlatok

12 12 Elemi beépített függvények  CAR (v. FIRST) - a lista fejét adja vissza  CDR (v. REST) - a lista farkát téríti vissza (a fej nélküli listát!)  CONS - egy új fejet tesz be a listába  EQ - atomok egyenlősége  EQUAL - két S-kifejezés egyenlősége  ATOM - leteszteli hogy az argumentuma atom-e  NUMBERP - leellenőrzi, hogy argumentuma szám-e

13 13 Más hasznos függvény  (NULL S) - S üres lista?  (LISTP S) - S lista?  LIST - listát hoz létre a kiértékelt argumentumaiból  (LIST 'A '(B C) 'D)  (A (B C) D)  (LIST (CDR '(A B)) 'C)  ((B) C)  APPEND - összetesz két listát  (APPEND '(A B) '((X) Y) )  (A B (X) Y)

14 14 CAR (FIRST)  Egy lista CAR- ja az első objektum a listában ha L értéke akkor (CAR L) (A B C)A ( (X Y) Z)(X Y) ( ( ) ( ) )( ) ( )NIL

15 15 CDR (REST)  Egy lista CDR- je az a lista(!!!) ami megmarad, ha elhagyjuk a CAR- ját. ha L értéke akkor (CDR L) (A B C)(B C) ( (X Y) Z)(Z) (X)( ) ( ( ) ( ) )( ( ) )

16 16 CONS  CONS két argumentuma van: ÜElső: bármely S-kifejezés lehet ÜMásodik: lista kell legyen (különben pontozott párt kapunk)  Az eredmény egy új lista amely CAR- ja az első argumentum, CDR -e pedig a második. (CONS ‘A ‘( B C ))  ( A B C )

17 17 CONS példák L (CAR L) (CDR L) (CONS (CAR L) (CDR L)) (A B C) A (B C) (A B C) ( (X Y) Z) (X Y) (Z) ( (X Y) Z) ( ( ) ( ) ) ( ) ( ( ) ) ( ( ) ( ) ) (X) X ( ) (X)  CONS tehát összeteszi azt amit a CAR és a CDR külön választ.

18 18 Pontozott párok  Ha a CONS második argumentuma atom... Ü...pontozott párt kapunk  Ha a CONS argumentumai A és B akkor az eredmény (A. B)

19 19 EQ  EQ -két atom egyenlőségének megvizsgálására használjuk ÜListákon nem működik  Mint minden predikátum, az EQ vagy NIL-t ad eredményül, vagy bármi mást, ami nem NIL

20 20 EQUAL  EQUAL- megvizsgálja, hogy két S- kifejezés egyenlő-e ÜAtomokra és listákra is értelmezett  Mint minden predikátum, az EQUAL vagy NIL-t ad eredményül, vagy bármi mást, ami nem NIL

21 21 ATOM  ATOM - argumentuma bármilyen S- kifejezés lehet ÜVisszatérített értéke,,igaz’’ ha az argumentum egy atom  Mint minden predikátum, az ATOM vagy NIL-t ad eredményül, vagy bármi mást, ami nem NIL

22 22 IF  IF – egyszerű feltétel-vezérlő szerkezet ÜFormája: ( IF feltétel akkor-rész különben-rész) Megj.: feltétel, akkor-rész, különben-rész, mind S-kifejezések  Argumentumai sajátos módon értékelődnek ki!  Az IF nem függvény, hanem sajátos forma.

23 23 COND  COND - az összetett i f...then...elseif...then...elseif...then... vezérlő-szerkezetet valósítja meg. ÜArgumentumai tetszőleges számú, kételemű listák, a feltételekkel és tevékenységekkel. ÜA függvény argumentumai sajátos módon értékelődnek ki.  A COND is egy sajátos forma.

24 24 A COND alakja (COND (feltétel1 tevékenység1 ) (feltétel2 tevékenység2 )... (T tevékenységN) )

25 25 A sajátos formákról ÜEgy sajátos forma (rendhagyó művelet) olyan, mint egy függvény, de csak azokat az argu-mentumokat értekeli ki, amelyek szükségesek.  IF, COND, QUOTE és a DEFUN sajátos formák. ÜMi magunk is értelmezhetünk sajátos formákat (…nem fogunk …).

26 26 Más hasznos függvény/1.  (LENGTH L) egy L lista hosszát adja meg. Ü (LENGTH ‘((1 2) 3 (1 (4 (5)))))  3  (RANDOM N), ahol N egy egész, egy 0 és N közötti véletlen egészet ad.  (AND e1 e2... eN)- logikai és. Az első NIL- nél megáll a kiértékelésben.  (OR e1 e2... eN)- logikai vagy. Az első nem-NIL-ig értékel.  (NOT e) – logikai tagadás.

27 27 Más hasznos függvény/forma 2.  (SETQ s f)- f értékét s-hez köti.  Csak f-et értékeli ki.  (SET h f)- f értékét h-hoz köti. Ü Mindkét argumentum kiértékelődik.  (SETF h f)- A SET általánosítása: mikor h egy szimbólum, úgy viselkedik, mint a SETQ, különben mint a SET.

28 28 Példák a változók megkötésére ÜSET és SETQ (setq x 1)  1 ;;; x felveszi az 1 értéket (set a 2)  ERROR!! ;;; a NEM értelmezett (set ‘a 2)  2 ;;; az a szimbólumhoz 2 értéket rendel (+ a x)  3 (setq l ‘(x y z))  (x y z) (set (car l) g)  g l  (g y z) ÜSETF (setf x 1)  1 (setf a 2)  2 (+ a x)  3 (setf l ‘(x y z))  (x y z) (setf (car l) g)  g l  (g y z)

29 29 Saját függvények értelmezése Ü(DEFUN függvény_név paraméter_lista függvény_törzs )  Példa: Az alább értelmezett függvény leellenőrzi, hogy az argumentuma üres lista-e? (DEFUN NULL (X) (COND (X NIL) (T T)))

30 30 Tanácsok függvények írásához  Míg triviális a függvény, próbáljunk a COND sajátos formával dolgozni. ÜElőbb az egyszerűbb esetekkel foglalkozzunk. ÜKerüljük, hogy több, mint egy alapesetünk legyen.  Az alapeset általában az üres listát teszteli a NULL függvénnyel.  Tégy valamit a CAR -ral és utána használd a CDR -t.

31 31 Áttekintés Bevezetés Függvények Gyakorlatok

32 32 Egyszerűbb példák  (DEFUN NÉGYZET (X) ; adott szám négyzete (* X X))  (DEFUN ÁTFOGÓ (X Y) ; az átfogó hossza (SQRT (+ (NÉGYZET X) (NÉGYZET Y))))  (DEFUN ABSZOLÚT-ÉRTÉK (X) ; modulusz (IF (< X 0) (- X) X))

33 33 Rekurzió ÜSok nyelvben a ciklus jelenti az iteráció alapját ÜLispben a rekurzió alap módszer ÜEgy rekurzív függvény három fő részből áll: Üegy eredményből, amely az argumentum egy részére vonatkozik Üugyanannak a függvénynek az alkalmazásából, az argumentum többi részére alkalmazva Üegy megállási feltételből, amikor már nincs az argumentumnak megmaradt része

34 34 Első példa a rekurzióra (DEFUN HATVANY (X Y) (COND ((= Y 0) 1) (T (* X (HATVANY X (- Y 1))))))

35 35 A MEMBER értelmezése ÜMegvizsgálja, hogy egy atom benne van egy adott atomokat tartalmazó listában vagy sem. Ü(DEFUN MEMBER (A L) (COND ((NULL L) NIL) ((EQ A (CAR L)) T) (T (MEMBER A (CDR L)))))  A MEMBER beépített függvény.

36 36 Feladat: EGYESIT ÜÉrtelmezzünk egy függvényt két halmaz egyesítésére. ÜPélda: (EGYESIT ‘(A B C) ‘(B C D E)  (A B C D E) ÜA rekurzív definíció: (EGYESIT x y) = hax első eleme benne van y-ban akkor(EGYESIT (REST x) y) különben összetesz (first x) (EGYESIT (REST x) y)

37 37 Megoldás: EGYESIT (DEFUN EGYESIT (H1 H2) (COND ((NULL H1) H2) ((MEMBER (CAR H1) H2) (EGYESIT (CDR H1) H2) ) (T (CONS (CAR H1) (EGYESIT (CDR H1) H2) )) ) )

38 38 Halmazok metszete (DEFUN METSZ (X Y) (COND ((NULL X) NIL) ((MEMBER (FIRST X) Y) (CONS (FIRST X) (METSZ (REST X) Y))) (T(METSZ (REST X) Y))))

39 39 Halmazok különbsége (DEFUN KÜLÖNBSÉG (X Y) (COND((NULL X)NIL) ((MEMBER (FIRST X) Y) (KÜLÖNBSÉG (REST X) Y)) (T (CONS (FIRST X) (KÜLÖNBSÉG (REST X) Y)))))

40 40 Az EQUAL függvény értelmezése (DEFUN EQUAL (X Y) (COND ((NUMBERP X) (= X Y)) ((ATOM X) (EQ X Y)) ((ATOM Y) NIL) ((EQUAL (CAR X) (CAR Y)) (EQUAL (CDR X) (CDR Y)))))

41 41 Listákat feldolgozó példák (DEFUN UJ-MEMBER (X L) (COND ((ATOM L) NIL) ((EQUAL X (CAR L)) T) (T (UJ-MEMBER X (CDR L)))) (DEFUN UJ-APPEND (L1 L2) (IF (NULL L1) L2 (CONS (CAR L1) (UJ-APPEND (CDR L1) L2))))

42 42 Variációk a REVERSE függvényre ;; ezek mindegyike O(n^2) cons műveletet igényel (DEFUN REVERSE (L) (IF (NULL L) NIL (APPEND (REVERSE (CDR L)) (LIST (CAR L))))) (DEFUN REVERSE (L) (AND L (APPEND (REVERSE (CDR L)) (LIST (CAR L)))))

43 43 Gyűjtőváltozó módszere ;; ez a farokrekurziós program O(n) cons mű- veletet vesz igénybe (DEFUN REVERSE (L) (REVERSE1 L NIL) (DEFUN REVERSE1 (L GYUJTO) (IF (NULL L) GYUJTO (REVERSE1 (CDR L) (CONS (CAR L) GYUJTO))))

44 44 Lapít I (DEFUN LAPIT (L) (COND ((NULL L) NIL) ; üres lista ((ATOM (CAR L)) ; ha atom, átlepi és a ; végét lapítja ki (CONS (CAR L) (LAPIT (CDR L)))) ; különben a fejet is lapítja, majd az ; append-del egyesíti egy listában (T (APPEND (LAPIT (CAR L)) (LAPIT (CDR L))))))

45 45 Lapít II ;; ez a változat kikerüli az APPEND használatát, ;; amely költséges. (DEFUN LAPIT (L) (LAPIT1 L NIL)) (DEFUN LAPIT1 (L GYŰJTŐV) (COND ((NULL L) GYŰJTŐV) ; már összegyűjtöttük ((ATOM L) ; az első atomot betesszük ; a gyűjtőváltozóba (CONS L GYŰJTŐV)) (T (LAPIT1 (CAR L) (LAPIT1 (CDR L) GYŰJTŐV)))

46 46 Helyi változók: LET és LET* ÜÚj változók létrehozása  LET : párhuzamos értékadás, helyi kötés  LET*: szekvenciális értékadás  LET alakja: (LET((valtozó1 érték1)... (változóN értékN)) forma1 … formaM)

47 47 Helyi változók - LET ÜÍrjunk függvényt ax 2 +bx+c=0 megoldására. Ü (DEFUN GYOK1 (A B C) (SETQ TEMP (SQRT (- (* B B) (* 4 A C)))) (LIST (/ (+ (- B) TEMP) (* 2 A)) (/ (- (- B) TEMP) (* 2 A)))) Ü (GYOK1 1 2 1)  (-1.0 -1.0) Ü TEMP  0.0  Helyi változó deklarálása LET -tel Ü (DEFUN GYOK2 (A B C) (LET (TEMP) (SETQ TEMP (SQRT (- (* B B) (* 4 A C)))) (LIST (/ (+ (- B) TEMP) (* 2 A)) (/ (- (- B) TEMP) (* 2 A)))))

48 48 Helyi változók - LET ÜHa az értékeket a helyi változóhoz kötjük: (DEFUN GYOK3 (A B C) (LET ((TEMP (SQRT (- (* B B) (* 4 A C)))) ((NEVEZO (*2 A))) (LIST (/ (+ (- B) TEMP) NEVEZO ) (/ (- (- B) TEMP) NEVEZO ))))

49 49 Farokrekurzió (DEFUN SZLISTA (X) (COND ((= (LENGTH X) 0) 1) (T (* (CAR X) (SZLISTA (CDR X))))))

50 50 Egyszer- illetve kétszer tesztelő farokrekurzió Ü(DEFUN MPLANP (X) ;mind páratlan (COND ((NULL X) NIL) ((ODDP (FIRST X)) T) ((T (MPLAN (REST X)))) Ü(DEFUN ELSO-ATOM (X) (COND ((ATOM X) X) ((T (ELSO-ATOM (FIRST X)))) Ü(DEFUN SZAMOL (X) ;mit is??? (COND ((NULL X) 0) (T (+ 1 (SZAMOL (REST X))))))

51 51 Több feltételhez kötés... (DEFUN SZIMB-KIVESZ (X) (COND ((NULL X) NIL) ((SYMBOLP (FIRST X)) (CONS (FIRST X) (SZIMB-KIVESZ (REST X)))) (T (SZIMB-KIVESZ (REST X)))))

52 52 Többszörös rekurzió (DEFUN FIB (N) (COND (EQUAL N 0) 1) (EQUAL N 1) 1) (T (+ (FIB (- N 1)) (FIB (- N 2)))))) (DEFUN SZAM-KERES (X) (COND ((NUMBERP X) X) ((ATOM X) NIL) (T (OR (SZAM-KERES (CAR X)) (SZAM-KERES (CDR X))))))

53 53 Farekurzió (fej-farok) (DEFUN ATOMSZAM (LIST) (COND ((NULL LIST) 0) ((ATOM LIST) 1) (T (+ (ATOMSZAM (CAR LIST)) (ATOMSZAM (CDR LIST)))) ))

54 54 Feladat: VEKTORÖSSZEG  (VEKTÖSSZ X Y) - argumentumai listák, összeadja a megfelelő helyen levő számokat a listában.  Példa: (VEKTÖSSZ ‘(3 6 9 10 4) ‘(8 5 2))  (11 11 11 10 4) Ü(DEFUN VEKTÖSSZ (X Y) (COND ((NULL X) Y) ((NULL Y) X) (T (COND (+ (CAR X) (CAR Y) (VEKTÖSSZ (CDR X) (CDR Y))))))

55 55 Függvénytípusok  A tár tartalmát érintetlenül hagyó függvények, vagyis mellékhatással nem rendelkezők (pl. CAR, CDR, EQ, EQUAL)  Új cellákat lefoglaló függvények, amelyek a meglévők tartalmát érintetlenül hagyják (pl. CONS, LIST, APPEND)  Atomok értékmutatóját megváltoztató függvények (pl. SETQ)  Rombolóak vagy rejtett értékadó függvények: az atomok értékmutatóját nem változtaják meg, de a listaszerkezetek mutatójának megváltoztatásával megváltoztathatják egyes atomok értékét (pl. NCONC, RPLACA, RPLACD, DELETE)

56 56 Magasabbrendű függvények ÜFunkcionál (f): olyan függvény, amely valamely argumentuma függvény.  APPLY(f l) – az első paraméterként megadott függvényt "alkalmazza" a további paraméterein (listában adjuk meg!)  (APPLY #’CONS ’(A B)  (A. B)  FUNCALL(f... f) – akárhány argumentumú alkalmazó függvény Ü(FUNCALL #’CONS ’A ’B)  (A. B)

57 57 Magasabbrendű függvények  MAP függvények: Üúgynevezett listabejáró függvények Üa Lisp nyelv fontos eszközei Üjellegzetességük, hogy rekurzív módon bejárnak egy listát, amely a második argumentumuk, és minden megvizsgált listarészletre alkalmaznak egy függvényt (ez az első argumentumuk).  pl. MAPCAR, MAPLIST, MAPCAN, MAPCON

58 58 MAPCAR  A MAPCAR az első paraméterként megadott függvényt végrehajtja a további paraméte- renként megadott listák első elemein, majd a második elemeken, és így tovább. Ha egy lista véget ér, a kiértékelés befejeződik. A MAPCAR visszatérési értéke az így kapott lista. Ü(MAPCAR #'+ '(1 2 3) '(10 20 30 40) '(100 200 300))  (111 222 333) Ü>(MAPCAR ‘LIST '(1 2 3) '(a b c))  ((1 a)(2 b)(3 c))

59 59 A MAPCAR definíciója és alkalmazása (DEFUN MAPCAR (F L) (IF (NULL L) NIL (CONS (APPLY F (LIST (CAR L))) (MAPCAR F (CDR L))))) (DEFUN ATOMSZÁM (X) ; minden szinten! (COND ((NULL X) 0) ((ATOM X) 1) (T (APPLY ‘+ (MAPCAR ‘ATOMSZÁM X))))) ; a MAPCAR az APPLY argumentumaként szereplő ; függvényszámára argumentumlistát állít össze Lásd a TRACE függvényt, ha X=(1 (2 4) (1 (3 5)) 6) !!!

60 60 A MAPCAR -t mellőzve... ;szintén minden szinten megszámolja az atomokat (DEFUN ATOMSZÁM (S) (COND ((NULL S) 0) ((ATOM S) 1) (T (+ (ATOMSZÁM (CAR S)) (ATOMSZÁM (CDR S))))))

61 61 Újabb alkalmazás a MAPCAR -ra ÜMit csinál az alábbi függvény? (DEFUN MICSI (L) (IF (ATOM L) 0 (MAX (LENGTH L) (APPLY ‘MAX (MAPCAR ‘MICSI L)))))) ÜPróbáld ki a sejtésed az alábbi példán: (MICSI '(1 (2 4) (1 (1 2 3 4 5)) 6))  ??? ÜMilyen névvel illetnéd a függvényt?

62 62 Példák funkcionálokra (DEFUN MÉLY (LISTA) (COND ((NULL LISTA) 0) ((ATOM LISTA) 0) (T (MAX (1+ (MÉLY (CAR LISTA))) (MÉLY (CDR LISTA)))))) (DEFUN MÉLY2 (LISTA) (COND ((NOT (LISTP LISTA)) 0) (T (1+ (MAX (MAPCAR (FUNCTION MÉLY2) LISTA))))))

63 63 LAMBDA-kalkulus  Egy függvény értelmezésekor a definícióbeli függvénynév-szimbólum úgynevezett lambdakifejezés formájában tárolódik. Általános alakja: (LAMBDA l f 1 f 2... f m )  A LAMBDA nem függvény, hanem szimbólum, a lambdakifejezés első eleme, ami jelzi az értelmezőprogramnak, hogy egy névtelen függvény megadása következik. Ezért hibához vezet, ha a forma első eleme maga a LAMBDA szimbólum, nem pedig a lambdakifejezés. Használata: ((LAMBDA l f 1 f 2... f m ) p 1 p 2... p n )  Példa: ((lambda (n) (+ n 1)) 5)  Rekurzivitás lambdakifejezésekben: címkézéssel ( (LABEL név (LAMBDA l f 1 f 2... f m )) p 1 p 2... p n )

64 64 Példa a LAMBDA alkalmazására (DEFUN UJ-SUBST (UJ REGI LISTA) ; bármely szinten helyettesít (COND ((EQUAL LISTA REGI) UJ) ((ATOM LISTA) LISTA) (T (MAPCAR (FUNCTION (LAMBDA (ELEM) (UJ-SUBST UJ REGI ELEM))) LISTA))))

65 65 Példa a LAMBDA alkalmazására ; MAA = minden atomra alkalmazd (DEFUN MAA (L FGV) (COND ((NULL L) NIL) ((NOT (LISTP L)) (APPLY FGV (LIST L))) (T (MAPCAR (FUNCTION (LAMBDA (ELEM) (MAA ELEM FGV))) L)))) ;pl. '(1 (2 3 (4 5)) (6 7)) '1+

66 66 Példa a LABEL alkalmazására ;f(0)=f(1)=1, f(n)=f(n-1)+f(n-2), ha n>1 DEFUN FIBONACCI (N) ((LABEL FIB-GYŰJTŐ (LAMBDA (I FI FI1) (COND (EQUAL I N) FI1) ;megállási feltétel (T (FIB-GYŰJTŐ (+1 I) ;következő FI1 ;f(i) (+ FI FI1)))))) ;f(i+1) 1 1 1)) ;i=1, fi=1, fi1=1

67 67 Laborfeladatok ÜSzámokat tartalmazó lista legnagyobb elemének kiválasztása (LEGNAGYOBB l) ÜSzámokat tartalmazó lista legkisebb elemének kiválasztása (LEGKISEBB l) ÜSzámokat tartalmazó lista átlagának visszatérítése (ÁTLAG l) ÜLista adott elemének törlése felső szinten (TÖRÖL e l) ÜLista adott elemének törlése minden szinten (MINDTÖRÖL e l) ÜAzonos elemeket is tartalmazó lista,,halmazosítása’’ gyűjtőváltozó módszerével (HALMAZOSÍT l) Ü segédfüggvény: (HALM-SEGÉD l1 l2) Ül1: az eddig talált atomok listája Ül2 az l be nem járt része ÜMegállási feltétel: mikor az l2 üres lista lesz (nincs mit bejárni) ÜHa l1-ben már megvan az éppen vizsgálandó elem, akkor változatlan marad, különben az elem bekerül l1-be ÜFakultatív: Matematikai kifejezés prefixes formára alakítása (alapműveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás)

68 68 Lispbox (Lisp in box) ÜEMACS – szövegszerkesztő (Editor MACroS) ÜSLIME=Superior Lisp Interaction Mode for Emacs – környezet, mely megengedi, hogy kapcsolatban legyél a REPL és a forrásállomány között ÜREPL – Read Eval Print Loop ÜSLDB – Common Lisp Debugger – nyomonkövető program

69 69 Emacs parancsok ÜCtrl-x Ctrl-f: állomány megkeresése vagy létrehozása; ÜCtrl-x Ctrl-f: állomány mentése ÜCtrl-x Ctrl-w: elmenti az aktuális tartalmat az alsó sorban megadható filenév alá ÜCtrl-x Ctrl-b: pufferek (átmeneti tárak) listázása ÜCtrl-x 1: egyetlen ablak ÜCtrl-x 2: két ablak használata ÜCtrl-x u: visszalépés ÜCtrl-x Ctrl-c: kilépés a szövegszerkesztőből

70 70 Emacs parancsok ÜCtrl-c Ctrl-q: zárójelek bezárása a definíció végén ÜCtrl-c Ctrl-c: a DEFUN kompilálása ÜCtrl-c Ctrl-z: áttérés a REPL-hez (vagy Ctrl-x b) ÜCtrl-c Ctrl-s: mentés (puffer mentése) ÜCtrl-g: megszakít egy parancsot ÜCtrl-h f: függvény leírása ÜCtrl-h a: Command apropos – a megadott kulcsszót tartalmazó összes utasítást kilistázza ÜCtrl-h k: az utána nyomott bilentyűkombinációról írja le, hogy mit csinál

71 71 Egyéb parancsok a Lispbox használatakor ÜKilépés a LISP-ből: a REPL ablakocskába vesszőt (,) gépelünk, majd az Emacs ablak alján beírjuk a quit parancsot, utána pedig Enterrel zárjuk. ÜSLIME újraindítása: Alt-x, majd begépeljük az Emacs-be a SLIME parancsot. ÜKilépés a debuggerből: q ÜCtrl-h ?: súgó a HELP-ről.

72 72 Hivatkozások Ühttp://people.inf.elte.hu/istenes/lisp/http://people.inf.elte.hu/istenes/lisp/ Ühttp://apsymac33.uni-trier.de:8080/Lisp- Course Ühttp://www.cs.cmu.edu/~dst/LispBook/boo k.pdf Ühttp://www.cliki.net/Online%20Tutorialhttp://www.cliki.net/Online%20Tutorial Ühttp://www.cs.sfu.ca/CC/310/pwfong/Lisp/http://www.cs.sfu.ca/CC/310/pwfong/Lisp/ Ühttp://www.nicklevine.org/declarative/lectu res/index.html#additionalshttp://www.nicklevine.org/declarative/lectu res/index.html#additionals