Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaAntal Székely Megváltozta több, mint 9 éve
1
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála
2
A középfokon továbbtanulók négyötöde: – szakközépiskolába, – szakmunkásképző intézetbe, – szakiskolába járt. A magyar szakképzés 20 évvel ezelőtt …
3
A magyar szakképzés ma … A középfokon továbbtanulók háromnegyede: –érettségit adó középiskolába jár. (A munkaerőpiaci feltételek változása, tudatos oktatáspolitikai lépések, spontán folyamatok következményeként.)
4
A közoktatás és szakképzés kimenete a következő adatokkal jellemezhető: A 18-19 évesek közel hatvan százaléka érettségizik, 19 százaléka ISCED 3 C kategóriájú szakképzettséget szerez, egynegyede-egyötöde piacképes felső középfokú végzettség nélkül marad; Évjáratonként 25 000 felső középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatal lép ki a munkaerőpiacra; A 18-25 év közötti alulképzettek létszáma elérheti a 150 000 főt; További több százezer alulképzett, vagy elavult szakképzettséggel rendelkező idősebb munkavállaló van a munkaerőpiacon.
5
A foglalkoztatás szempontjából figyelembe kell venni, hogy a minimálbér és a segélyekkel elérhető jövedelem közötti különbség csekély, nem ösztönöz a munkavállalásra. A segélyekkel, vagy a minimálbérrel elérhető jövedelem nagyon alacsony; a szakképzett munkaerő-kínálat beszűkülése mind a külföldi tőkebevonás, mind a hazai munkahelyteremtés egyik korlátjává válhat; a versenyképtelen képzettséggel rendelkező magyar fiatalok külföldön sem tudnak munkát vállalni.
6
A piacképes szakképzettség a külföldi munkavállalás esetén is fontos feltétel A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2007 végén –324 ezer lengyel, –230 ezer szlovák, –202 ezer román, –82 ezer bolgár és –27 ezer magyar állampolgár dolgozott legalább két hónapja külföldön.
7
Európai Képesítési Keretrendszer Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál.
8
A nemzeti keretek és az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) Nemzeti keret a hazai realitásokhoz igazodik a nemzeti hatóságok/szervezetek működtetik meghatározza milyen képesítések szerezhetők Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EKKR megkönnyíti a kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét
9
META-KERETRENDSZER EK KR A. ország B. ország (B) 8 7 6 5 4 3 2 1 1 1 2 2 4 4 3 3 5 5 6 6 1 1 2 2 4 4 6 6 3 3 5 5 7 7 8 8 9 9
10
A szakképzés szmpontjából meghatározó EU-ajánlás 2010-re 85%-ra kell növelnünk a felső középfokú iskolai végzettséggel rendelkező 22 évesek arányát.
11
Legfontosabb feladataink: a ma szakképzetlenül maradó, vagy piacképes végzettséget nem szerző pályakezdő fiatalok 50-60 %-ának visszavezetése a képző rendszerbe, s ott államilag elismert szakképesítéshez juttatása; az alulképzett fiatal felnőtt csoportok képzésbe vonása, évjáratonként 20-30 000 fő piacképes OKJ-végzettséghez juttatása; segíteni kell a szakképző iskolák bekapcsolódását a felnőttképzésbe.
12
Átfogó fejlesztések a szakiskolai fejlesztési program, az Országos Képzési Jegyzék átalakítása és az új típusú TISZK-hálózat létrehozása.
13
Milyen lehetőséget biztosít a kompetencia alapú, moduláris képzési szerkezet? A szakképesítések közötti átjárhatóságot; A képzés és továbbképzés jobb egymásra épülését; Az előzetes tudás mérését és beszámíthatóságát.
14
A szakképesítések köre szerinti összetétel Alap szakképesítés Rész-szakképesítés Elágazás Ráépülés Önálló szakképesítés 11,9 20,7 33,7 29,1 4,8
15
Megtisztelő figyelmüket köszönöm!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.