A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

Az előadások a következő témára: "A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI"— Előadás másolata:

1 A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

2 A takarmányok emészthetősége
A takarmányok táplálóanyagait az állati szervezet nem tudja teljes egészében megemészteni. oka, hogy a táplálóanyagok bizonyos részei az állati szervezet enzimjei által bonthatatlanok emészthetőnek a táplálóanyagok azon részét tekinthetjük, amelyek az emésztés során felszívódásra alkalmas vegyületekké bomlanak le. csak az emészthető táplálóanyagok használhatók fel létfenntartására, növekedésre, termékek előállítására. A fel nem szívódott anyagokat a szervezet a bélsárral kiüríti. A takarmányok emészthetőségét állatkísérletekkel közvetett módon állapítják meg

3 Emészthető táplálóanyag
emészthető táplálóanyagtartalom = takarmánnyal elfogyasztott táplálóanyag - bélsárral ürített táplálóanyag az állat által elfogyasztott, valamint a bélsárral kiürített táplálóanyagok különbsége

4 Emésztési együttható A kísérleti szakaszban pontosan mérjük az elfogyasztott takarmány és az ürített bélsár mennyiségét. T-B Emésztési együttható (%) = x 100 T ahol T = takarmánnyal felvett táplálóanyag B = bélsárral ürített táplálóanyag

5 A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők I. (állattól függő)
Az állatfaj: az egyes állatfajok emésztőkészülékének eltérő anatómiai felépítésével és működésével magyarázható. Pl.: kérődzők több rostot tudnak emészteni a bendőmikrobáknak köszönhetően Az állat fajtája és egyedisége Az állat kora A fiatal kérődző állat, amíg a bendő működése, a mikrobás emésztés nem indul meg, együregű gyomrú állatnak számít. Kifejlett korban az életkor mindaddig nem befolyásolja az emésztést, amíg az állat fogazata jó állapotban van.

6 A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők II. (állattól függő)
A felnevelés A fiatalon tömegtakarmányhoz szoktatott egyedek kevésbé igényesek a takarmány minősége iránt és jobban emésztik a táplálóanyagokat, mint intenzíven, koncentrált takarmányokon nevelt társaik. Az egészségi állapot A lázas betegség, a gyomor- és bélhurut, a gyulladás, a bélhámelfajulás és más betegségek erősen csökkentik az emésztést

7 A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők III
A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők III. (takarmány függő) A nyersrost tartalom A magas rosttartalmú takarmánynövények sejtfalai kemény burkot képeznek a sejt körül. A táplálóanyagok nehezen és csak kis részben szabadulnak ki. A rosttartalom 1%-os növekedésével 1,5—2,5 %-kal csökken a szervesanyag emésztése a sertés és a baromfifajoknál. A táplálóanyagok aránya A jól kiegyensúlyozott adagban valamennyi táplálóanyag emésztése jobb, mint az egyoldalú takarmányban. A legfontosabb a megfelelő energia-fehérje arány, illetve a megfelelő zsírtartalom

8 A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV.
A takarmány étrendi hatása Étrendi hatáson a takarmánynak az emésztésre, a gyomor- és bélperisztaltikára, a bélsár konzisztenciájára, ezen keresztül az állat közérzetére és egészségi állapotára gyakorolt hatását értjük. A takarmányok lehetnek jó étrendi, hashajtó- (laxáns), dugító- és felfúvó (puffasztó) hatásúak. A takarmányok előkészítése A táplálóanyagok emésztését a takarmányelőkészítő eljárások egy részével javíthatjuk. A takarmányok előkészítésének más is lehet a célja (pl. a takarmány ízének javítása, takarmányfelvétel növelése, homogenizálás lehetővé tétele stb.). pácolás szecskázás, darálás puffasztás, pelyhesítés és extrudálás. A hőkezelés az extrahált szójadara esetében lebontja a tripszininhibitort, így a szója emészthetősége javul.

9 A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV.
Takarmányváltoztatás A megszokott összetételű takarmányadag meghatározott bendő- és bélmikroflórát alakít ki. Hirtelen bekövetkezett nagymértékű takarmányváltoztatáskor bélsárpangás vagy hasmenés is felléphet.

10 A takarmányok táplálóértékének kifejezése
Naturális takarmányegységek Szénaérték: azt fejezte ki, hogy a vizsgált takarmányból mennyire volt szükség ahhoz, hogy a hízóökrök testtömeg-gyarapodása azonos legyen az egységnyi mennyiségű réti széna etetésével elért testtömeg-gyarapodással. Abrakegység: széna helyett 0,5 kg árpa és 0,5 kg zab keverékét használták egységként

11 A takarmányok táplálóértékének kifejezése II.
Nettó energiára alapozott takarmányértékelési módszerek: A keményítőérték: egy olyan viszonyszám, amely kifejezi, hogy valamely takarmány 1000 grammjában lévő összes táplálóanyag hány gramm keményítővel termel azonos mennyiségű testzsírt, ha azt az életfenntartó szükségleten felül etetjük. energetikai takarmányértékélési rendszer

12 Az energetikai takarmányértékelési rendszer
A felvett és a szervezetből távozó energia mérése és összevetése adja az energiamérleget, amely az állati szervezetben zajló energetikai folyamatok egyenlegét fejezi ki. Ezen változások összessége az un. energiaforgalom. Az energia mérésére szolgáló egység a joule (J)

13 Az energetikai takarmányértékelési rendszer II.
Az energiaátalakulás folyamata az állatban

14 Egyes állatfajok takarmányainak kifejezése az energetikai takarmányértékelésben
a sertés-, a ló-, és a nyúltakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki. a baromfitakarmányok energiaértékét metabolizálható energiatartalommal (ME) mérjük. (Az emészthető energiatartalom elvileg a baromfifajoknál is alkalmas lenne a takarmányok energiaértékének kifejezésére, de a baromfifajok kloákájában a bélsár és a vizelet keveredik, ezért nem lehet pontosan megállapítani az emészthető energiatartalmat.) a kérődzők takarmányainak energiaértékét a nettó energiatartalommal (NE) mérjük. életfenntartási (NEm), tejtermelési (NEl), testtömeggyarapodási (NEg) nettó energiát különböztetünk meg attól függően, hogy az állatok milyen célra használják fel a takarmány energiáját.

15 A takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányai
Energia-fehérje arány: kifejezi, hogy egy MJ energiára hány gramm nyersfehérje jut. Fehérjekoncentráció (fehérje %): kifejezi, hogy a takarmányban lévő fehérje hány százaléka a takarmány szárazanyagtartalmának vagy 1 kg-jának Energiakoncentráció: kifejezi, hogy a takarmány vagy a takarmányadag 1 kg-jára (vagy 1 kg szárazanyag-tartalmára) mennyi energia jut.

16 A takarmányok értékesülésének mutatói I.
A takarmány-értékesülési mutatók folyamatos figyelemmel kísérése lehető­vé teszi, hogy a takarmányértékesítést zavaró tényezőket idejében észrevehessük és gyorsan kiküszöbölhessük.

17 A takarmányok értékesülésének mutatói II.
fajlagos takarmányfelhasználás (takarmányértékesítő képesség): Egységnyi mennyiségű állati termék előállításához felhasznált takarmány mennyisége

18 A takarmányok értékesülésének mutatói III.
energiaértékesülési százalék (transzformációs hányados): kifejezi, hogy az állati termék energiatar­talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány energiájának

19 A takarmányok értékesülésének mutatói IV.
fehérjeértékesülési százalék: kifejezi, hogy az állati termék fehérjetar­talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány adag fehérjetartalmának