Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza /Történelem 4

Az előadások a következő témára: "Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza /Történelem 4"— Előadás másolata:

1 Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza /Történelem 4
Középszint A reformáció főbb irányzatai: – a reformáció születésének közvetlen okai és főbb eseményei, – a reformáció főbb irányzatai: a legfontosabb lutheri és kálvini tanok, – a reformáció elterjedése Európában. A katolikus megújulás, az ellenreformáció: az ellenreformáció kibontakozása, a katolikus egyház válaszai (tridenti zsinat: szervezeti megújulás, új szerzetesrendek, vallásháborúk és kompromisszumok). A barokk művészet áttekintése: – a barokk stílus jegyeinek bemutatása, – a barokk kapcsolata a katolikus megújulás folyamatához. Reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk Luther Márton, V. Károly, Kálvin János, II. Fülöp 1517 Genf, Németalföld, Antwerpen 4.2 A. A REFORMÁCIÓ FŐBB IRÁNYZATAI FORRÁSOK ALAPJÁN (lutheránus, kálvinista) B. A KATOLIKUS MEGÚJULÁS, AZ ELLENREFORMÁCIÓ KIBONTAKOZÁSA C. A BAROKK STÍLUS Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a kora újkori Európában (Pl. francia – Habsburg vetélkedés, harmincéves háború)‏ Tk 4- Herber, Martos, Moss, Tisza /Történelem 4 Tk (W)-Walter Mária Tk (Sz)-Száray Miklós

2 Ismétlés: Kereszténység kialakulása és elterjedése
Palesztina Jézus Konstantin Konstantinápoly Róma 1054 szkizma római katolikus ortodox Cluny mozgalom IV.Henrik VII. Gergely 1122 Eretnek mozgalmak III. Ince Kolduló rendek Reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk  Luther Márton, V. Károly, Kálvin János, II. Fülöp 1517 Genf, inkvizíció 1415 Avignon

3 EGYHÁZ és REFORM EVANGÉLIKUS EGYHÁZ REFORMÁTUS EGYHÁZ
Tk (W)-9.old, 75.old, 157.old Tk (Sz)-7.old., 40.old, 155.old Tk(Sz) old EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Tk(W)-157.old. Tk (Sz)-155.old Tk(Sz) old REFORMÁTUS EGYHÁZ Tk (W)-161.old Tk (Sz)-155.old Tk(Sz) old KATOLIKUS MEGÚJULÁS Tk(W)-161.old Tk (Sz)-155.old Tk(Sz) old

4 Válság és reform a középkori egyházban
Tk.156.old/1. Ismertesse a középkorban az egyházat ért válságokat és jellemezze azok megoldását! Mennyiben tér el a XV. századi helyzet a korábbiaktól? Válságok és reformok Tk.Sz-2012 11.old/3* Tk.(SZ/F)156.old/1. Ismertesse a középkorban az egyházat ért válságokat és jellemezze azok megoldását! Mennyiben tér el a XV. századi helyzet a korábbiaktól?

5 Német –római Császárság
Római katolikus Kálvin János megoldás Genf Számos válság Cluny mozgalom Szimónia, laza erkölcsök VII. Gergely 1122 Református egyház Kolduló rendek Eretnek mozgalmak „Eleve elrendelés” Inkvizició Egyházszakadás Konstanzi zsinat Prezsbiteri rendszer Sikerült felszámolni az egyházszakadást, de mélyreható egyházi reformokat elvetették Szervét Mihály Unitárius egyház Reneszánsz pápák időszaka Búcsúcédulák A katolikus megújulás V. Károly Trident Megerősítette az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. Német –római Császárság Róma Reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk  Luther Márton, V. Károly, Kálvin János, II. Fülöp 1517 Genf, Loyolai (Szent) Ignác 1517 Luther Márton Jezsuita rend Evangélikus egyház barokk Biblia „Egyedül a hit által”

6 Egyház elvilágiasodása, a hitélet mélyülő válsága
*Válságok és reformok a középkori egyházban: Milyen középkori válságok alakultak ki az egyházban és milyen válaszok születtek? Milyen területen jelentkezik a válság a 16. században? Tk old.) A pápaság, s vele a katolicizmus, a században mély válságon esett át. A francia befolyás alól felszabadult egyházfők a nagy nyugati egyház szakdás felszámolása után a zsinati mozgalommal, a római arisztokrata családok küzdelmeivel és új veszélyes hatású eretnekmozgalmakkal kényszerültek szembe nézni. A katolikus pápák lelki hatalmuk elismertetése érdekében kiegyeztek a világi hatalommal, elismerték a nemzeti egyházak gyakorlati önállóságát, tényleges politikai befolyásuk egyre inkább Itáliára, az Egyházi Államra korlátozódott. Európai szinten a pápák a 15 század második felében csak akkor politizáltak , amikor török ellenes összefogást igyekeztek kialakítani. A zsinati mozgalom végső fokon kudarcot vallott, s ez azt jelentette, hogy elmaradt a katolikus egyház hitéletének reformja. A 15. század közepétől a 16 század 20-as éveig a reneszánsz pápák egész sora ült Szent Péter székébe, s ez a hitélet mélyülő erkölcsi válságát, a megújulás fokozódó igényének feléledését eredményezte Egyház elvilágiasodása, a hitélet mélyülő válsága Itáliában Északon Ahol mélyebben gyökerezett a hit elvezetnek (Nem a kereszténységben van a hiba, hanem az emberekben akik megrontották) reneszánszhoz Vissza kell térni a kereszténység ősi formáihoz REFORMÁCIÓ Nagy Képes Világtöténet / Marczali Henrik/A reformáció kora

7 „Élvezzük az Isten által reánk ruházott pápaságot”
A reneszánsz pápák kora(II. Gyula, X. Leó), jellemző volt a nepotizmus(saját rokonaikat juttatták egyházi méltóságokhoz), a szekularizáció(egyházi birtokok világi kézbe kerülnek) illetve a szimónia(egyházi tisztségek, javak áruba bocsátása). „Élvezzük az Isten által reánk ruházott pápaságot” X.Leó pápa megválasztasakor leírt soraiból- Róma,1513 márc. (Raffaello festménye)‏ X. Leó pápa Tk.4-40.old: X. Leó Szent Péter-templom felépítésének befejezésére hirdette meg a búcsút, s megbízta Albert mainzi érseket a cédulák árusításának lebonyolításával. A befolyó jövedelem felét átengedte neki, hogy törleszteni tudja az augsburgi Fugger-bankháznál fennálló tartozását. Ezért a búcsú árusító dominikánus szerzeteseket a Fuggerek ügynökei kísérték, s azonnal le is foglalták az adományok felét. Így az eredetileg kegyes célokkal hirdetett akció a bűnökkel való kufárkodás jellegét öltötte megára, és óriás felháborodást keltett. A reneszánsz pápák kora(II. Gyula, X. Leó), jellemző volt a nepotizmus(saját rokonaikat juttatták egyházi méltóságokhoz), a szekularizáció(egyházi birtokok világi kézbe kerülnek) illetve a szimónia(egyházi tisztségek, javak áruba bocsátása). A reformáció kezdete

8 Luther Márton Wittenberg 1517 X. Leó Búcsúcédulák
Tk.4.-40old: Az a 95 pont, amelyet Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes okt. 31.-én kitűzött a szászországi Wittenberg vártemplomának kapujára, még nem tartalmazott átfogó támadást a katolikus egyház ellen. Fő kiváltó oka a bűnbocsátó- vagy búcsúcédulákkal való visszaélések sorozata volt. A búcsú a bocsánatos bűnök elkövetéséért járó tisztítótűzi szenvedés megrövidítését vagy teljes elengedését tette lehetővé, s ezt holtak számára is meg lehetett szerezni. Nem volt azonos a bűnök alóli feloldozással, sem a bűnbocsánattal, ezt pénzen soha sem lehetett megvásárolni, hanem az egyházi büntetést lehetett vele megváltani. A bűnökért járó vezeklést, ami lehetett böjt, zarándoklat, keresztes hadjáratban való részvétel stb., helyettesítette valamilyen kegyes célra adományozott összeg. Eredetileg nem is vonatkozott a tisztítótűzbeli büntetés csökkentésére, csak később terjesztették ki rá. A 95 pontban már ott rejlett a forradalmi tétel: „ A BŰNT EGYEDÜL ISTEN BOCSÁTHATJA MEG”. 1517 Wittenberg Tk.4.-40old: Az a 95 pont, amelyet Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes okt. 31.-én kitűzött a szászországi Wittenberg vártemplomának kapujára, még nem tartalmazott átfogó támadást a katolikus egyház ellen. Fő kiváltó oka a bűnbocsátó- vagy búcsúcédulákkal való visszaélések sorozata volt. A búcsú a bocsánatos bűnök elkövetéséért járó tisztítótűzi szenvedés megrövidítését vagy teljes elengedését tette lehetővé, s ezt holtak számára is meg lehetett szerezni. Nem volt azonos a bűnök alóli feloldozással, sem a bűnbocsánattal, ezt pénzen soha sem lehetett megvásárolni, hanem az egyházi büntetést lehetett vele megváltani. A bűnökért járó vezeklést, ami lehetett böjt, zarándoklat, keresztes hadjáratban való részvétel stb., helyettesítette valamilyen kegyes célra adományozott összeg. Eredetileg nem is vonatkozott a tisztítótűzbeli büntetés csökkentésére, csak később terjesztették ki rá. Raffaello festménye X. Leó Búcsúcédulák Reformáció - történelem érettségi felkészítő videó

9 Luther mint szerzetes. Cranach Lukács 1520-ból való rézmetszete után.
„5. A pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el semmiféle büntetéseket, mint amiket ő saját belátása szerint, vagy az egyházi szabályok értelmében kirótt… 21. Tévednek tehát mindazok a búcsúhirdetők, akik azt állítják, hogy a pápai búcsú folytán az ember minden büntetéstől megszabadul – üdvözül… 36. Minden igaz, bűnbánó keresztény elnyeri a büntetéstől és a bűntől való teljes feloldozást, s ebből ő a bűnbocsátó cédulák nélkül is részesül. 37. Minden igaz keresztény –akár él, akár már halott –részese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket Isten ugyancsak bűnbocsátó cédulák nélkül adott… 43. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy jobb dolgot művel az, aki a szegényeknek alamizsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az aki búcsút vásárol… 82. ha a pápa Szent Péter –székesegyház felépítéséhez szükséges nyomorult pénzt- ami gyenge indoklás - számtalan lelket vált ki a tisztítótűzből, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú gyötrődésére tekintettel, ami pedig mindennél igazságosabb indok lenne.” Részletek Luther 95 pontjából, Wittenberg,1517. okt.31) Lederer Emma- Egyetemes művelődéstörténet(231-old) : Luther távol áll a korábban már Németországban is megjelenő humanizmustól és a reneszánsz szellemétől, nem abból indul ki amiből legtöbb kortársa, aki az egyház megreformálását óhajtja, a humanizmus kriticizmusából, mellyel az egyházi intézmények létjogosultságát vitatják, mint pl az Észak legkiválóbb humanistája, rotterdami Erasmus. A belülről jövő mély vallásosság, a kereszténység igazában való őszinte meggyőződés vezeti Luthert és ez adja meg a reformációjának igazi lényegét. *Mit kifogásol 95 pontjában Luther? Milyen érvei vannak? Miért hatásosak ezek az érvek? Emelje ki a dokumentumból a katolikus hitelveket tagadó részeket! Állapítsa meg miben kiíánja megváltoztatni Luther az egyház szerepét? Magyarázza meg, miért váltott ki éles ellenállást a korabeli katolikus egyházfőből Luther alaptétele, „a hit által való üdvözülés” tana! Mély vallásosság, a kereszténység igazában való őszinte meggyőződés vezeti 95.Pont Tk.Sz-2012 12.old/6* Birodalmak és fénykorok-27. rész /reformáció

10 Egyedül a hit által üdvözülhet
*Luther tanai és a lutheránus vallás kialakulása: Tk. Sz-2012/13.old/10: Mely tényezők hatottak a vallási reform megindítására? Hogyan válaszolt az egyház a kritikára? Hogyan hatott ez Luther tanaira? Mennyiben játszott szerepet az új egyház kialakulásában a politika? Értelmezze az új hit tanait! Tk 4 (40 old): Mivel az egyes ember csakis saját hite alapján nyerheti el az üdvösséget, nincsen szüksége közvetítőkre, különösen nem egy hatalmas , gazdag, birtokokkal és világi hatalommal is rendelkező szervezetre, mint a pápai egyház. A kifüggesztet tételek óriási visszhangra találtak a korabeli közvéleményben, minden társadalmi réteg úgy értelmezte a papi közvetítés feleslegességének elvét, ahogy az érdekeiknek legjobban megfelelt. Teológiai alapelvei: „solus Christus” (egyedül Krisztus) gondolata elvetette a szentek és Szűz Mária közbenjáró szerepét Krisztusnál, s ezzel tiszteletüket is. Ugyancsak elvetette az isteni kegyelmet közvetítő szentségeket (KERESZTSÉG, BÉRMÁLÁS, OLTÁRISZENTSÉG, BŰNBOCSÁNAT, EGYHÁZI REND, HÁZASSÁG, UTOLSÓ KENET), csak az általa krisztusi alapításúnak tekintett keresztséget és áldozást (úrvacsorát) tartotta meg. A „sola fide” (egyedül a hit) azt jelentette, hogy nem számítanak a jó cselekedetek az üdvösség elnyerésében, ehhez a hiten kívül „sola gratia” (egyedül a kegyelem), az Isten irgalma szükséges. S végül a hit megszerzéséhez nem az egyház tanítása, a hagyomány, a szentek legendái stb vezetnek el , hanem az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása a „sola Scriptura” (egyedül az Írás), azaz a Biblia) A lutheri evangélikus irányzat elsősorban az északi és középső német területeken terjedt el és Skandináviában. Erősítette az emberekben a közösséghez gyülekezethez tartozást. KERESZTSÉG, ÚRVACSORA,( mivel felfogása szerint az egyetlen igaz forrásnak tekintett Bibliában csak e kettő szerepel) A közösen vett úrvacsora a bűnök megosztását, a hit megerősítését jelképezte Evangélikus egyház Az új tanok gyors térhódítását rendkívüli módon elősegítette a könyvnyomtatás elterjedése. Elvetette: Pápa hatalmát Szerzetes rendeket Szentségeket Csak kettőt tartott meg: Keresztség,úrvacsora Isten kegyeleméből Felfogása szerint Luther tanai Tk.Sz-2012 13.old/10* Egyedül a hit által üdvözülhet Biblia Isteni kinyilatkozás egyetlen forrása Anyanyelvű igehirdetés Birodalmak és fénykorok 28/ Luther Márton

11 protestánsoknak V. Károly
1529-ben volt a speyeri birodalmi gyűlés kimondta, hogy Luther hívei megmaradhatnak vallásukban, de hitüket nem terjeszthetik. Ez ellen a reformáció hívei „protestáltak”, vagyis tiltakoztak, ezért hívták őket , majd általában a reformáció különböző irányzatainak híveit A Luther Márton által Wartburg várában németre fordított Biblia Luther kénytelen az egyre nôvekvô nyomás miatt a tételeit további írásokkal pontosítani és tisztázni ban Luther kifejtette, hogy tételeivel a visszaéléseket akarta megszüntetni, nem pedig a pápaság intézményeit megtámadni és megingatni. A lavinát azonban már nem lehetett megállítani. A pápai kúria keményen reagált és 1518-ban megbízta az eretnekbíróságot Luther ügyének kivizsgálásával ben még nem tesznek semmit Luther ellen, ugyanis a császár, I. Miksa meghal és az ország a császárválasztással van elfoglalva. V. Károly megválasztása után a harc újult erõvel folyik tovább. Tk 4 (41 old)1520-ban a pápa eretneknek bélyegetzte és kiközösítette Luthert, aki válaszul Antikrisztusnak nevezte a pápát. Kétségbevonta a pápa elsőbbségét, s saját ügyében az egyetemes zsinat elé fellebbezett, s felszólította a német fejedelmeket a pápaság elleni harcra. Ekkor V. Károly lépett fel z egyház védelmében. 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlés elé idézték, és tanai visszavonására szólították fel, a pápa kiközösítette, a császár(V. Károly) birodalmi átokkal sújtotta. Luther német nyelvre lefordította a Bibliát, ezáltal a nép nyelvét irodalmi szintre emelte ban a német nemzet keresztény nemességéhez intézett írásában elismerte a világi hatalom szükségességét, a Luther követőivé vált tartományi urak rátették a kezüket az egyházi birtokokra(szekularizáció), a vallási egység megbomlott. Luther új egyházat hozott létre, ez az evangélikus egyház, az első protestáns egyház. (Egy másik jelentős személyiség Münzer Tamás, elutasította a csecsemőkeresztséget, az igazságosság országát hirdette, őt és követőit anabaptistáknak(újrakeresztelők) hívták. Münzert 1525-ben lefejezték.) 1529-ben volt a speyeri birodalmi gyűlés, ahol döntöttek a reformáció felszámolásáról ban az augsburgi birodalmi gyűlésen elfogadták azt a nyilatkozatot, ami a protestánsokat megkülönbözteti a katolikusoktól, ez az augsburgi(ágostai) hitvallás, ami 28 pontból áll. Kitört a vallásháború, ami váltakozó sikerrel folyt, majd 1555-ben az augsburgi vallásbékével zárult, ebben a lutheránus vallást a katolikussal egyenrangúnak ismerték el, az uralkodók vallási ügyekben szabadon rendelkezhettek, az alattvalók uraik vallását kötelesek követni. A reformáció során protestáns egyetemek jöttek létre. Forrás: történelem érettségi tételek | Érettségi protestánsoknak A Luther Márton által Wartburg várában németre fordított Biblia 1530-ban Melanchton, Luther munkatársa tételszerűen megfogalmazta, és az augsburgi birodalmi gyűlés elé terjesztette a reformáció teológiai alapelveit. Ez az augsburgi (ágostai) hitvallás lett a lutheri egyház elvi alapvetése. …. A háború akkor robbant ki amikor a protestánsok megtagadták a részvételt az1545-ben megnyílt tridenti zsinaton. 1555-ben az augsburgi vallásbékével zárult, ebben a lutheránus vallást a katolikussal egyenrangúnak ismerték el, az uralkodók vallási ügyekben szabadon rendelkezhettek, az alattvalók uraik vallását kötelesek követni. V. Károly A Lutheránus Egyház honlapja

12 Luther 1525. június 13-. án kötött házasságot Bóra Katalinnal
Luther június 13-. án kötött házasságot Bóra Katalinnal. Katharina von Bora elszegényedett nemesi családból származott, akit már gyermekkorában a nimbschai apácazárdába helyzetek el. A nimbschai plébános segítségével 9 apácát szöktettek meg, akik, miután kijutottak János szász fejedelem területeirõl, Wittenbergbe érkeztek. Az apácákat és köztük Katát is Luther házában - a néhai Ágostonos kolostorban - helyezték el. Luther eleinte nem akart megházasodni, sõt a szökött apácákat kiházasítani is segített, de Bóra Katalin kijelentette, hogy õ szívesen lenne Luther doktor felesége. Miután Katalin kérõjét apja hazahívta és Kata továbbra is kitartott házassági ajánlatával, Luther végül beadta derekát, és elvette a nála 17 évvel fiatalabb Bóra Katalint. Barátai megpróbálták lebeszélni, Melanchthon egyenesen "szerencsétlen cselekedetként" értékelte, de Luther családi életével is példázni akarta a reformáció tanait. Luther Márton talán legközelebbi munkatársa. Kezdettől fogva fontos teológiai munkát is végzett, tudatosan vállalva a reformátor egyházszervező és a protestantizmus egységének védelmező szerepét. Philipp Melanchthon Luther június 13-. án kötött házasságot Barátai megpróbálták lebeszélni, Melanchthon egyenesen "szerencsétlen cselekedetként" értékelte, de Luther családi életével is példázni akarta a reformáció tanait. Katharina von Bora

13 Münzer Tamás - anabaptisták
Új vallás értelmezők: Münzer Tamás - anabaptisták Vagyonközösség, állam ellenes parasztháború Szervét Mihály - antitrinitáriusok Szentháromságtagadók Svájci reformáció: Ulrich Zwingli és Kálvin János

14 Kálvin János Genf Egyszerű, szegény egyház Ökormányzatokon
Tk 4 (41-42) A svájci Ulrich Zwinglivel Luther az úrvacsora kérdésében került szembe, nevezetesen abban a problémában , hogy Jézus Krisztus az istentisztelet során valóságos mivoltában megtestesül a kenyér és a bor képében, vagy csak szimbolikusan van jelen. Zwingli nézetei azután Baselben, majd Genfben a francia származású Kálvin János fejlesztette tovább, az 1535-ben jelent meg fő műve az Iustitutio religiois Christianae (A keresztény vallás tanítása) A kálvinizmus egyik alapeszménye a PREDESTINÁCIÓ (eleve lerendelés)tana, miszerint a mindenható és mindentudó Isten az emberről már a születése pillanatában tudja, hogy üdvözül-e, vagy elkárhozik. Az egyház irányításábban a helyi közösségeknek biztosított fő szerepet, a presbiteri intézményen keresztül a világiak is beleszólhattak az egyházközösségek vezetésébe. A presbiterek a hívek tekintélyes képviselői voltak, akik a lelkésszel együtt alkották az egyháztanácsot. Felelevenítette az antik ZSARNOKÖLÉSI tant, a zsarnok elítélése az egyházközösség vezetőinek a joga lett. (A francia protestánsok ennek alapján helyezkedtek arra az álláspontra, hogy az uralkodó a velük szemben a vallásháborúk idején elkövetett jogsértések miatt elvesztette jogát a hatalomra) Kálvin a hétköznapi élet minden tevékenységét belevonta mintegy az istentiszteletbe, rendkívüli erkölcsi szigorral avatkozott bele a genfi polgárok magánéletébe is. Ideálja az olcsó, ésszerűen berendezett egyház, a tiszta erkölcs és a szorgos polgárság volt. Elsősorban a kálvini reformáció fordult szembe a szertartások és a templomok pompájával. A Kálvin tanai leginkább olyan területeken találtak híveket, ahol erős volt a polgárság vagy erősek voltak a központi hatalommal szemben a rendi képviseletek. Így Svájcon kívül elsősorban Németalföldön, később Angliában és Franciaország egyes részein , Közép- Európában pedig elsősorban Magyarországon terjedt el. Lutherhez hasonlóan istentiszteletekben az imát a közös éneklést, valamint prédikációt helyezte előtérbe. Egyszerű és szegény egyházat hozott létre. „ELEVE ELRENDELÉS” Isten eleve elrendelte, hogy az ember üdvösségre vagy kárhozatra jut, cselekedetektől függetlenül.  Isten elrendelése az ember életén meglátszik – siker Isten a kiválasztás jele. Egyszerű, szegény egyház Ökormányzatokon (Prezsbiteri rendszer) alapuló felépítése polgári eszményeket állította középpontba (ésszerűen berendezett egyház, tiszta erkölcs, szorgos polgárság- /munka, vagyonszerzés,közösség szolgálata) Következetesen felszámolta a katolikus hagyományokat Erősítette az emberekben a közösséghez , a gyülekezethez tartozást (közös ima, közös éneklés) KÁLVIN JÁNOS: A KERESZTYÉN VALLÁS ALAPVONALAI /(INSTITUTIO RELIGIONIS CHRISTIANAE)

15 Kálvin János „Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük , amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere)‏ Joachim Staedtke: Kálvin János

16 Reformáció ösztönözte:
TK 4 (44 old).: A reformáció óriási hatással volt a kulturális életre. A humanizmus műveltsége elsősorban a szellemit elit körében terjdt el, az átala felhalmozott szellemi értékek azonaan átszűrődtek a vallási megújulásba is. A reformáció első hívei között számos humanista tudóst találunk, így pl Melachton, de kezdetben rokonszenvezett Luther tanaival az eorópai humanizmus koronázatlan fejedelem Rotterdmi Erasmus is. Reformáció ösztönözte: Anyanyelvi kultúra Könyvnyomtatás iskoláztatás

17 Reformáció irányzatai: Tk.Sz-2012 15.old/15* A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI
Tk (Sz)-159: Gyűjtse össze a reformáció szinte minden irányzatára jellemző, közös jegyeket!Magyarázza meg az azonosság okait! Gyűjtse össze az irányzatok eltérő vonásait is! Milyen összefüggés mutatható ki a reformáció irányzatainak jellegzetességei és az irányzatok társadalmi támogatottsága között? Reformáció irányzatai: Tk.Sz-2012 15.old/15* A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI *Tk.Sz-2012/15.old.10: Gyűjtse össze a reformáció szinte minden irányzatára jellemző, közös jegyeket! Magyarázza meg az azonosság okait! Gyűjtse össze az irányzatok eltérő vonásait is! Milyen összefüggés mutatható ki a reformáció irányzatainak jellegzetességei és az irányzatok társadalmi támogatottsága között?

18 ELLENREFORMÁCIÓ-KAKATOLIKUS MEGÚJULÁS
*Katolikus megújulás és ellenreformáció: Határozza meg a két fogalom tartalmát és egymáshoz való viszonyát! Mely területeken lépett a reformok útjára a zsinat? Miben nem engedtek a katolikusok? Tk 4 (46. old.): Az egyház belső megújulását célul tűző egyetemes zsinat 1545 dec.-től ig tartott rövidebb, hosszabb megszakításokkal Tridentben…. Az első ülésszakon ( ) a fő téma a katolikus álláspont dogmatizálása (hittételé fogalmazása) volt a reformáció által vitatott kérdésekben. Ennek során az egyház minden olyen tételt megerősített, amit a protestánsok elakartak törölni, így az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. A szent hagyományt a hit forrásaként a Bibliával egyenrangúnak jelentették ki, megerősítették a pápa egyházfőségét, a papi rendet, a misét, a fülbe gyónást és a szentek tiszteletét. Megállapították, hogy az üdvösséghez a hit csak kapu, ezen kívül az eléréshez az egyház közvetítése, a tevékeny vallásosság és a jó tétemények szükségesek. Hitelvi szempontokból a tridenti zsinat a reformáció elutasítását jelentette. Ebben az időben alakul ki a barokk(jellegzetes túldíszítettség, monumentalitás, bibliai témák; alkotók pl. El Greco, Carracci, Caravaggio, Rembrandt, Rubens), a tudomány terén is jelentős fejlődés bontakozott ki(empirizmus: Bacon – tapasztalás, kísérletek megfigyelések, indukció; racionalizmus: Descartes – “Cogito ergo sum”, módszeres kétely; Bodin, Grotius, természettudományok: Kopernikusz, Galilei, Kepler, Newton; földrajz: pontos térképek stb.) A katolikus egyház részben megújult, részben kemény eszközökkel vette fel a küzdelmet, ami lelassította a reformáció terjedését. Trident-i során az egyház minden olyan tételt megerősített, amit a protestánsok elakartak törölni, így az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. A szent hagyományt a hit forrásaként a Bibliával egyenrangúnak jelentették ki, megerősítették a pápa egyházfőségét, a papi rendet, a misét, a fülbe gyónást és a szentek tiszteletét. Megállapították, hogy az üdvösséghez a hit csak kapu, ezen kívül az eléréshez az egyház közvetítése, a tevékeny vallásosság és a jó tétemények szükségesek. Hitelvi szempontokból a tridenti zsinat a reformáció elutasítását jelentette. zsinat Loyolai (Szent) Ignác Jezsuita rend-et megalapította a Ellereformáció Tk.Sz- 160.old/15* Tk.Sz-2012 20.old/15* Fő feladatának a katolicizmus védelmét tekintette Jellemzői: Katonás fegyelem, A pápával szemben a feltétlen engedelmesség

19 A reformáció és a katolicizmus elterjedése a XVI-XVII. században

20 Katolikusok üldözése Angliában

21 A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye)

22 Barokk stílus Szent Teréz eksztázisa ( , Róma, Santa Maria della Vittoria-templom, Cornaro-kápolna) A Szent Teréz eksztázisa (1646–52) a 16. századi ávilai szentnek, a karmelita apácarend megreformálójának híres vízióját dolgozza fel. Azunio mistica, a földöntúli egyesülés az égi vőlegénnyel a barokk művészet kedvelt, témája volt. Az oltár felett, színpadszerű, oszlopokkal övezett, ovális térben rejtett (tehát megmagyarázhatatlannak, földöntúlinak tűnő) fényforrástól megvilágítva áll a kétalakos csoport. A kápolna szobrászi díszéhez kétoldalt két dombormű járul, melyek Cornaro kardinálist, a dekoráció megrendelőjét és őseit ábrázolják. A Cornaro család tagjai páholyszerűen kialakított térből szemlélik, vitatják a jelenetet, vagy meditálnak a látottakról. Így válik az elvont, transzcendens tartalom színjátékká a kápolna sajátságos kialakítása (rivalda, páholy, nézőtér felidézése) és a felhasznált művészi eszközök révén. A dekorációt a színház fiktív világa ötvözi egységbe, mert a 17. század embere számára a színház azonos volt a valósággal. A Szent Péter-székesegyház apszisának művészi csúcspontja a „Szent Péter trónusa” (1657–66). Bernini szobrászi eszközökkel műalkotássá formálta a vallási ereklyét. két évszázada a kultúra, a tudományok fejlődésének ragyogó korszaka. Nagyjelentőségű felfedezések születtek a tudomány számos területén. KÉPZŐMŰVÉSZET Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarja bemutatni, még akkor is, ha portrészerűen csak egyetlen alakot vagy pl. valamilyen tájat ábrázol. A térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést kedveli. Megmozgatja a formát s ennek érdekében előszeretettel aknázza ki a fény és az árnyék festői ellentétét.  művészet gyakran folyamodik a szemet megtévesztő illuzionisztikus formálás különféle eszközeihez. A kor racionális gondolkodásmódja azonban itt is érvényesül. A barokk illuzionizmus nem tagadja meg a valóságot; az érzékelés határait akarja kitágítani. A barokk művészet legnagyobb mesterei Itáliában Caravaggio és Bernini, Spanyolországban Greco és Velasquez, Flandriában Rubens és van Dyck, Hollandiában Frans Hals, Rembrandt és Vermeer. (Itáliában) Lorenzo Bernini  ( )   Szent Teréz eksztázisa  Flandriában Rubens  A három Grácia  (Spanyolországban) Diego Velazquez ( ) Vénusz a tükörrel A barokk művészet

23 A barokk építészet A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó negyedéig, Franciaországban a 18. század kezdetéig tartott. Német területen, a Habsburg monarchia országaiban és Oroszországban a stílus virágkora a 18. század első felére esik. Nem mindenütt tudott gyökeret ereszteni. Anglia pl. nem fogadta be, ott a barokk idején is a klasszikus hangvételű palladiánus irányzat volt az uralkodó. (Az Ibériai félsziget országaiban, valamint Közép- és Dél-Amerika spanyol, ill. portugál fennhatóság alatt álló területein a stílus különleges, a díszítésben szinte tobzódó, sajátos helyi változatai alakultak ki.) Általános jellemzők: mozgalmasság, nyugtalanság, különleges, szeszélyes díszítőelemek; tagoltfelületek, gazdag árnyékhatás egy tengelyre fűződő palotatermek a templomokban az oltár díszlet-hatású és valóságos díszítményegyüttes. a kupolatér a leghangsúlyozottabb. A fertődi Esterházy-kastély A BAROKK

24 Érdekességek, kiegészítések

25 Károly a kasztíliai Trástamara, a német Habsburg és a burgundi Valois dinasztiákkal is vérségi kapcsolatban állt, így aztán életének első húsz évében folyamatosan újabb és újabb koronákat szerzett. Már 1515-ben – 15 esztendősen – nagykorúvá nyilvánították, ezzel megkapta Burgundia hercegi címét – ide tartoztak szülőföldje, Németalföld birtokai is –. következő évben pedig megörökölte apja, az 1506-ban elhunyt I. Fülöp (ur ) kasztíliai trónját is. Spanyolországgal pedig nem csupán az 1492 óta gyarapodó gyarmatok kerültek Károly uralma alá, hanem a Nápoly-Szicíliai Királyság és néhány lombardiai városállam területe is. Három évvel később aztán elhunyt apai nagyapja, I. Miksa császár (ur ), és ezt követően a német rendek – olyan neves jelöltekkel szemben, mint VIII. Henrik és I. Ferenc – őt hívták meg a birodalom trónjára. 1519 után egy rövid ideig V. Károly irányítása alá került valamennyi Habsburg-birtok, ugyanis öccse, Ferdinánd – a későbbi magyar király – csak 1521-ben érte el a megfelelő életkort ahhoz, hogy az osztrák örökös tartományok irányítására alkalmas legyen. A császár 1556-os lemondásáig a konkvisztádorok és felfedezők hódításai révén aztán hatalma többek között a közép-amerikai azték, és a perui inka civilizációk területére és az ázsiai fűszerszigetek egy részére is kiterjedt. Utódai joggal mondták róla, hogy olyan uralkodó volt, akinek (világ)birodalmában soha nem nyugodott le a nap. 1519. június 28-án választották német-római császárrá Habsburg V. Károlyt (ur ), Spanyolország királyát, Burgundia és Németalföld uralkodóját. A választófejedelmek döntésével egy gigantikus birodalom jött létre a Habsburg-dinasztia fősége alatt, mely Európa mellett az Újvilágban, Ázsiában és az óceáni szigetvilágban is fokozatosan növelte befolyását. …Utódai joggal mondták róla, hogy olyan uralkodó volt, akinek (világ)birodalmában soha nem nyugodott le a nap. V. Károly 1519. június 28. | V. Károly császárrá választása /Tarján M. Tamás Uralkodásának nagy részét a franciák elleni itáliai háborúk és a protestantizmus elleni harc kötötte le, így nagyon kevés katonai akciót tudott indítani a terjeszkedő török birodalom ellen, ami ennek köszönhetően sikeresen teret nyert Közép- Kelet Európában. ……A hatalmi ambíciók költségeit az uralkodó leginkább Kasztília adóiból fedezte. Az 1530-as években a kasztíliai jövedelmek megtízszereződtek. Amerikából csak 1540 (Potosí ezüstbányáinak feltárása után) folyt be jelentősebb jövedelem. A rendi gyűlés viszont hosszú politikai egyeztetések után volt hajlandó megszavazni adókat, ezért Károly kölcsönökből fedezte kiadásait. A legelterjedtebb kölcsönforma az asientónak nevezett zálogszerződés volt, amikor az uralkodó földbirtokot, bányát vagy jövedelmet zálogosított el a kölcsönért. A folyamatos háborúk következtében a monarchia pénzügyi igényei eladósodáshoz vezettek. A kamatterhek 1527-ben a kasztíliai bevételek 59%-át tették ki, 1542-ben már 65%-ra, 1557-ben pedig államcsődhöz vezetve 103%-ra rúgtak. Az állandósuló diplomáciai, belpolitikai, vallási konfliktusok aztán nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy V. Károly halála előtt két évvel, 1556-ban lemondott hatalmáról, és kettéosztotta birodalmát.

26 Érettségi feladatok

27 megújulás (ellenreformáció).
A református vallás (rövid) Műveletek tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformáció kálvini irányzatát mutatja be, és érinti az egyházszervezet jellegzetességeit. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. 0–4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a reformáció kálvini irányzata a XVI. század közepétől terjedt el Svájcból kiindulva vagy megnevez területeket, országokat Európában, ahol elterjedt. Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (hit, vallás, egyház, államforma, zsarnok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (reformáció, eleve elrendelés, egyházközség, presbiter stb.). . A XVI. század meghatározó történelmi eseménysorozata volt a reformáció és a katolikus megújulás (ellenreformáció). Nevezze meg a forrásrészletek alapján a hozzájuk köthető felekezetet, illetve szerzetesrendet! (Elemenként 1 pont)‏

28 „Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük , amellyel
önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere)‏

29 b) „21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti…” (Luther 95 pontja)‏

30 c) „Bárki, aki társaságunkban, melyet Jézusról kívánunk elnevezni, a kereszt lobogója alatt Isten harcosa kíván lenni, és csak az Urat és annak földi helytartóját, a pápát akarja szolgálni, az ünnepélyes szüzességi fogadalom után lélekben legyen felkészülve…” (Loyola Ignác)‏

31 2008 É: Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.T Pl. rögzíti, hogy Kálvin előnyben részesíti a köztársasági államformát, és megállapítja, hogy az egyházat választott világiak és lelkészek vezetik. 0–4 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó alapvetően a reformáció kálvini irányzatának jellegzetességeit elemzi, és feltárja az egyházszervezet sajátos vonásait. T Pl. rögzíti, hogy a kálvinizmus számára a Biblia az egyetlen forrás, és megállapítja, hogy ezért elveti a szentségek többségét, és a szentek tiszteletét vagy rögzíti, hogy Kálvin az eleve elrendelés tanát vallotta, és megállapítja, hogy ezzel túllépett Luther tételein. T Pl. rögzíti, hogy a református egyház autonóm egyházközségekből áll, és megállapítja, hogy ezek a városi önkormányzat mintájára épülnek fel vagy rögzíti, hogy a liturgiára és a templomokra a puritánság jellemző, és megállapítja, hogy ez a bálványimádás szigorú tiltásából következik vagy egyéb értékelhető megállapítást tesz az oktatás fontosságára vagy az iskolaszervezetre vonatkozóan. 0–6 Megszerkesztettség,nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 2008 érettségi 13. A feladat a reformáció történetéhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a reformáció kálvini irányzatát! Válaszában térjen ki az elterjedésére és az egyházszervezetre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

32 (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535)
„Eleve elrendelésnek pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535)

33 „És ugyancsak meddő volna, ha magánemberek vitatkoznának arról, hogy melyik államforma a leghelyesebb, mert nem őket illeti az állami szervezet megállapítására vonatkozó tanácskozás. Aztán meg nem is lehet vakmerőség nélkül eldönteni ezt, mivel ennek a vitának az eldöntése a körülményektől függ. A királyságból könnyű zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni. Bizonyára, hogyha magában vizsgáljuk ama három kormányformát, egyáltalán nem tagadhatom, hogy az arisztokrácia vagy az általa és a polgári közrend által kormányzott állam a többit messze felülmúlja. Az emberek bűne és hibája idézi elő, hogy biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak támogatója legyen, egymást tanítsák, és ha valamelyik továbbmegy, többen legyenek a bírák.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535)

34 A református egyházszervezet (Genf mintájára)
Egyháztanács Lelkészek, presbiterek Iskolák Szociális intézmények Városi Tanács Egyházközség = Városi polgárság

35 13. A feladat a reformációhoz kapcsolódik. (rövid)
13. A reformáció (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja a lutheri és a kálvini reformáció lényeges vonásait a hittételek, az egyházszervezés és a kulturális következmények tekintetében. A források segítségével lényeges összefüggéseket tár fel. 4 Tájékozódás térben és időben M A vizsgált jelenséget elhelyezi térben és időben. T A vizsgázó rögzíti a reformáció térbeni kiterjedését, a kálvinizmus központjaként Genfet (Svájcot) jelöli meg. Az időszak 1517 (Luther fellépése) és a következő évtizedek. 4 Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. vallás, hitszakadás, egyház, kultúra, iskoláztatás, könyvnyomtatás, anyanyelv; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. katolikus, pápa, reformáció, protestáns, lutheránus (evangélikus), kálvinista (református), bibliafordítás, eleve elrendelés. 4 Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból leolvasható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Rögzíti az idézetek fő gondolatait (a pápai hatalom elvetése, a Szentírás elsődlegessége, eleve elrendelés) és a grafikon adatait, vagy értelmezi a búcsúcédulák problémáját, és ezek alapján megállapítja, hogy a reformáció a középkori egyház elveivel szemben fogalmazta meg alaptanításait, illetve utal a kulturális következményekre. Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz megvilágítja a reformáció fő irányzatait és a művelődésre gyakorolt hatását. T Pl.: rögzíti, hogy mindkét irányzat a tekintélyét vesztett katolicizmus bírálatára épül, megállapítja, hogy a lutheranizmus kétségbe vonja a pápa vallási szerepét és előtérbe helyezi a hitet, vagy a kálvinizmus szerint egyedül Isten végzése az ember üdvösségre vagy kárhozatra ítélése (predesztináció). T Pl.: rögzíti, hogy a protestáns vallásosság igényelte követelményeknek feltétele a Szentírásban és a vallási kérdésekben való tájékozottság, és megállapítja, hogy ehhez az anyanyelvű iskoláztatás és az olvasottság ad alapot. 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 2 Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 13. A feladat a reformációhoz kapcsolódik. (rövid) Mutassa be ismeretei alapján és a források elemzésével a reformáció két fő irányzatának lényeges vonásait! Használja a történelmi atlaszt!

36 „5. A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok rendelkezése alapján kiszabott. 6. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti az Isten bocsánatát; vagy pedig bocsánatot oszt bizonyos, az ő hatáskörébe tartozó esetekben, s aki ezt nem ismeri el, annak vétkes tartozása éppenséggel megmarad. […] 20. A pápa tehát az »összes büntetések elengedése« alatt csak az általa kiszabott összes büntetést érti, nem pedig általában mindent. 21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti. 47. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy a búcsúvásárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog.” (Luther 95 pontjából; 1517) ….„Ezért hiábavaló és lehetetlen bárkinek is megparancsolni, vagy bárkit is erőszakkal kényszeríteni, hogy így vagy úgy higgyen… Miként merészkedhet a dőre világi hatalom megítélni és irányítani olyan titkos, lelki, rejtett dolgot, amilyen a hit?” (Luther; 1521)

37 „Isten örök elhatározása, amellyel önmagában elhatározta, hogy akarata szerint mi történjen minden egyes emberrel. Isten ugyanis nem egyforma állapotra teremtett mindenkit, hanem némelyeket örök életre, másokat pedig az örök kárhozatra rendelt már kezdettől fogva.” (Kálvin; 1537)

38

39 2013/ május 4. A feladat a barokk művészethez kapcsolódik. Azonosítsa a barokk műalkotásokat! Írja be a négy barokk műalkotás betűjelét a táblázatba! (A többi műalkotás más korszakból származik.) (Elemenként 1 pont.)

40 c. b. a. e. d. f.. g. h. Barokk műalkotások: c, d, e, f
(A helyes válaszok eltérő sorrendben is elfogadhatók f.. g. h.

41 Német –római Császárság
Római katolikus Kálvin János megoldás Genf Számos válság Cluny mozgalom Szimónia, laza erkölcsök VII. Gergely 1122 Eretnek Református egyház Kolduló rendek mozgalmak Inkvizició Egyházszakadás „Eleve elrendelés” Konstanzi zsinat Sikerült felszámolni az egyházszakadást, de mélyreható egyházi reformokat elvetették Prezsbiteri rendszer Reneszánsz pápák időszaka Szervét Mihály Unitárius egyház REFORMÁCIÓ Protestáns A katolikus megújulás Búcsúcédulák Trident Megerősítette az egyházi hierarchiát, a hagyományokat és a szentségeket. V. Károly Reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk  Luther Márton, V. Károly, Kálvin János, II. Fülöp 1517 Genf, Német –római Császárság Róma Loyolai (Szent) Ignác Luther Márton 1517 Jezsuita rend Evangélikus egyház barokk Biblia „Egyedül a hit által”

42 A reformáció Magyarországon.
Hazánkban az idegen nyelvű városok és polgárságok fogadták el először Luther reformját. Az udvarnál is a királyné körül terjedt, azaz a németek közt. Maga a nemzet ragaszkodott a régi hithez. Sehol nem találjuk nyomát, hogy a különben annyira féktelen országgyűlésen szót emeltek volna az 1525-ki kegyetlen végzés ellen. A nemzeti párt szószólója Verbőczi István mindig ellensége volt a reformnak és barátja a pápának. Nagyobb jelentőségre akkor jutott hazánkban a protestantismus, midőn egyrészt nagy politikai befolyással biró főurak csatlakoztak hozzá, másrészt pedig oly férfiak ismerkedtek meg az új tanokkal, kik képesek valának azokat magyar nyelven terjeszteni. Dévai Biró Mátyás. Azon férfiak közt, kik a magyar nemzetben elterjesztették a reformatiót, legnevezetesebb maradt az emléke Dévai Biró Mátyásnak, a magyar Luthernek….. Dévai Biró Mátyás élete valóban hű tükre a magyar reformatió kezdő viszonyainak. Üldözik, de a központi hatalom gyengesége ellen megvédik a főurak. Mindig összeköttetésben marad a hitujítás szülőföldjével. Nem elégszik meg az egyszer elért eredménynyel, figyelemmel követi a református tanok fejlődését, s ha előbb Luthernek volt tanítványa, később Zwinglihez és Kálvinhoz hajlik. Végre: első műveit, mint pap, latinul irja, később a hazai magyar nyelven igyekszik irodalmat teremteni, Sárváron ő és Erdősy János adták ki az első magyar nyelvtant. Dévai Bíró Mátyás bírái előtt /1531