Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar

Az előadások a következő témára: "Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar"— Előadás másolata:

1 Határozatszerkesztés a büntetőeljárásban – a büntetőbíróság határozatai
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Budapest, 2015.

2 Tematika 1. bevezetés, történeti visszatekintés;
2. a bíróság által hozott határozatok fogalma, fajtái; 3. a határozatok szerkezete, tartalmi, formai követelményei (ált); 4. a nyomozási bírói, ill. tárgyalás előkészítése során hozandó határozatok; 5. az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatai - ítélet, végzés; 6. iratminták

3 Történeti visszatekintés
évi XXXIII. törvénycikk - a bűnvádi perrendtartásról évi XXXIV. törvénycikk – a törvénykezés egyszerűsítéséről évi III. törvény – a büntető perrendtartásról

4 Történeti visszatekintés
évi törvényerejű rendelet – a büntető eljárásról évi I. törvény - a büntetőeljárásról évi XIX. törvény - a büntetőeljárásról

5 Történeti visszatekintés 1.
1896. évi XXXIII. törvénycikk a bűnvádi perrendtartásról miniszteri indokolás: „a törvény kifejezést kíván adni annak, hogy nem önkényeskedő szabadosság, hanem a gondolkodás és a tapasztalati törvények uralma alatt álló szabadság az, amivel a bíróságot a bizonyítékok mérlegelésénél felruházni kívánja.” XVIII. Fejezet – Főtárgyalás a törvényszék előtt 328. § Az ítélet indokolásában ki kell fejteni, hogy a bíróság mely tényeket és mily okból tart bebizonyítottnak vagy be nem bizonyítottnak; továbbá felsorolandók azok az okok, melyek a jogi kérdéseknek eldöntésénél, illetve a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál voltak irányadóak.

6 Történeti visszatekintés 2.
1930. évi XXXIV. törvénycikk a törvénykezés egyszerűsítéséről „Az ítélet indokolásában elő kell adni a tényállást, de nem kell ismertetni a tanuk vallomásait, a szakértők leleteit és véleményeit, sem a bizonyítékul használt okiratok tartalmát. Ki kell fejteni továbbá megfelelő esetben, hogy miért nem tulajdonított bizonyító erőt a bíróság valamely bizonyító eszköznek. (…) Ha azonban a ténykérdés bonyolult, részletesen ki kell fejteni, hogy a bíróság mily okokból tartja bebizonyítottnak a tényállást. Minden esetben fel kell sorolni ezenfelül azokat az okokat, melyek a jogi kérdésnek eldöntésénél, illetőleg a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak.”

7 Történeti visszatekintés 3.
1951. évi III. törvény a büntető perrendtartásról IX. Fejezet – Ítéletek és a tárgyalás alapján hozott egyéb bírói határozatok 183. § (1) Az ítélet bevezetésből, rendelkező részből és indokolásból áll. (2) A bevezetés az eljáró bíróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét, valamint azt tartalmazza, hogy az ítélet alapjául szolgáló tárgyalás nyilvános vagy zárt volt-e. 184. § (1) Az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a terhelt személyi adatait a 94. § (1) bekezdése szerint, b) az ítélet tárgyául szolgáló bűncselekmény megjelölését, c) a terhelt bűnösnek kimondását vagy felmentését, d) a bűnügyi költségekre és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést, úgyszintén azokat az egyéb rendelkezéseket, amelyeket a bíróság valamely jogszabály alapján hoz. (2) Ha az ítélet a terheltet bűnösnek mondja ki, rendelkező részének a bűnösséget kimondó rendelkezést követően tartalmaznia kell a kiszabott büntetést és az ezzel kapcsolatban tett egyéb rendelkezéseket.

8 Történeti visszatekintés 3.
1951. évi III. törvény a büntető perrendtartásról 184. § (3) bek.: Az ítélet indokolásában elő kell adni a bíróság által megállapított tényeket és ki kell fejteni, hogy a bíróság azokat miért fogadta el valóknak, elő kell adni továbbá azokat az okokat, amelyek a bíróságot az ítéleti rendelkezésre indították. Ha a bíróság ténymegállapítása, vagy döntés alapjául a szakértő véleményét nem fogadja el, ennek okát mindig részletesen ki kell fejteni. Az indokolásban elő kell adni azokat az okokat is, amelyek a tárgyalás során a bizonyítás kiegészítése iránt tett, vagy egyéb lényeges kérdésben előterjesztett indítványok elutasításának alapjául szolgáltak. 184. § (4) bek.: Az ítéletet tömören és világosan kell megfogalmazni. A bűncselekmény megjelölésére és az egyéb ítéleti rendelkezések alapjául szolgáló jogszabályokra nem a rendelkező részben, hanem az indokolásban kell utalni.

9 Történeti visszatekintés 4.
1962. évi 8. törvényerejű rendelet a büntető eljárásról X. fejezet – A tárgyalás alapján hozott bírósági határozatok 230. § (1) Az ítélet bevezetésből, rendelkező részből és indokolásból áll. (2) A bevezetés az eljáró bíróság megnevezését, a tárgyalás helyét és idejét; valamint azt tartalmazza, hogy az ítélet alapjául szolgáló, tárgyalás nyilvános volt-e. 231. § (1) Az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a terhelt személyi adatait a 117. § (1) bekezdése szerint; a terhelt büntetlen vagy büntetett előéletére csupán utalni kell; b) az ítélet tárgyául szolgáló bűntett megjelölését; c) a terhelt bűnösnek kimondását vagy felmentését; d) a bűnügyi költségekre és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést, úgyszintén azokat az egyéb rendelkezéseket, amelyeket a bíróság valamely jogszabály alapján hoz.

10 Történeti visszatekintés 4.
1962. évi 8. törvényerejű rendelet a büntető eljárásról (2) Ha az ítélet a terheltet bűnösnek mondja ki, rendelkező részének a bűnösséget kimondó rendelkezést követően tartalmaznia kell a kiszabott büntetést és az ezzel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket. 231. § (3) bek.: Az ítélet indokolásában elő kell adni a bíróság által megállapított tényeket, ezek között azt is, hogy a terhelt mikor, hol, mi miatt volt büntetve és ki kell fejteni, hogy a bíróság azokat miért fogadta el valóknak, elő kell adni továbbá azokat az okokat, amelyek a bíróságot az ítéleti rendelkezésre indították. Ha a bíróság ténymegállapítása, vagy döntése alapjául a szakértő véleményét nem fogadja el, ennek okát mindig részletesen ki kell fejteni. Az indokolásban elő kell adni azokat az okokat is, amelyek a tárgyalás során a bizonyítás kiegészítése iránt tett, vagy egyéb lényeges kérdésben előterjesztett indítványok elutasításának alapjául szolgáltak. 231. § (4) bek.: Az ítéletet tömören és világosan kell megfogalmazni. A bűntett megjelölésének és az egyéb ítéleti rendelkezéseknek alapjául szolgáló jogszabályokra nem a rendelkező részben, hanem az indokolásban kell utalni.

11 Történeti visszatekintés 5.
1973.évi I. törvény a büntetőeljárásról VII. fejezet - A bírósági eljárás általános szabályai / A bíróság határozatai IX. fejezet – Az elsőfokú bírósági tárgyalás / Az ítélet tartalma .

12 Történeti visszatekintés 5.
116. § (1) A határozat bevezető és rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és keltezése; e törvényben meghatározott esetekben a határozat indokolását mellőzni kell, illetve mellőzni lehet. (2) Az ügydöntő és az őrizetbe vételről, az előzetes letartóztatásról, az ideiglenes kényszergyógykezelésről, valamint a lakhelyelhagyási tilalomról rendelkező határozat - ha nem foglalták jegyzőkönyvbe - tartalmazza a terheltnek a 87. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyi adatait is. (3) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezést tartalmaz; a terhelttel közölt határozatot a védővel is. A határozatot a jelenlevőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni; kihirdetése esetén - szükség esetén - meg kell magyarázni. (4) Névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén a hatóság a határozat kijavítását mind kérelemre, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra és kiadmányaira fel kell jegyezni.

13 Történeti visszatekintés 5.
(általános szabályok) A bíróság határozatai 163. § (1)1 A bíróság e törvényben meghatározott esetekben ítélettel, egyébként végzéssel határoz; ítéletét és ügydöntő végzését „A Magyar Köztársaság nevében” hozza. (2) A bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell; a tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik. (3) A bíróság az ügydöntő határozatban rendelkezik a bűnügyi költség viseléséről. (4) A határozat indokolása - ha e törvény másként nem rendelkezik - tartalmazza a tényállást, és a bizonyítékok értékelésével számot ad arról, hogy a bíróság azt miért állapította meg; kifejti a határozat rendelkezéseinek indokait, és megjelöli az azok alapjául szolgáló jogszabályokat. (5) A pervezető végzést nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő határozatban kell kifejteni.

14 1998.évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

15 A büntetőeljárás során eljáró hatóságok/ határozataik
Nyomozó hatóság - határozat Ügyészség – határozat Bíróság – ítélet, végzés

16 Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határozatai 1.
Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a kizárásról (32. §, 39. §), a védőnek a kirendelés alóli felmentéséről és a kirendelt védő díjának megállapításáról [48. § (6) és (9) bekezdés], a védő kirendelésének visszavonásáról, ha annak oka megszűnt [49. § (2) bekezdés], az igazolási kérelem elbírálásáról (66. §), a mulasztással és a meg nem jelenéssel okozott költség viselésére kötelezésről (69. §), a másolat kiadásának megtagadásáról [70/B. § (8) bekezdés], az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, áttételéről (72. §), a bűnügyi költség megállapításáról [74. § (2) bekezdés], a személyes költségmentességről, illetve az okozott költség viselésére kötelezésről [74. § (3)–(4) bekezdés], a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának el nem fogadásáról [94. §, 113. § (3) bekezdés], a szakértő kirendeléséről (100. §, 111. §), kizárásáról (103. §), felmentéséről (104. §), díjának megállapításáról [105. § (6) bekezdés],

17 Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határozatai 2.
a tolmács kirendeléséről, kizárásáról, felmentéséről, díjának megállapításáról (114. §), a kényszerintézkedésekről (VIII. Fejezet) – kivéve a testi kényszer alkalmazását (163. §) a határozat kijavításáról [169. § (5) bekezdés], a feljelentés elutasításáról (174. §), az eljárás felfüggesztéséről (188. §), a felfüggesztett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (188. §), a nyomozás megszüntetéséről (190. §, 192. §), a megszüntetett nyomozást követően az eljárás folytatásáról (191. §), az ügyész a szakértő bevonásáról (112. §), a nyomozás határidejének meghosszabbításáról (176. §), a nyomozás részbeni mellőzéséről (187. §) és a panasz elbírálásáról [195. § (4) bekezdés], a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elleni jogorvoslat elbírálásáról [195. § (7) bekezdés] határozatot hoz. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság más intézkedéseit is határozatba foglalhatja.

18 Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határozatai 3.
A határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat. A határozatban fel kell tüntetni a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság megnevezését, b) a bűncselekményt, amely miatt az eljárás folyik, c) a határozatban megállapított rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul, d) hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül, melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani. (3) A határozatot röviden azoknak a tényeknek a feltüntetésével kell indokolni, amelyek a határozat rendelkezéseire okot adtak.

19 Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság határozatai 4.
(4) A határozatot jegyzőkönyvbe, vagy más módon írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A gyanúsítottal közölt határozatot a védővel is közölni kell. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni, és szóban is közölni kell, egyébként pedig kézbesítés útján kell közölni. (5)Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.

20 A bírósági határozatok fajtái
Ítélet Bűnösséget kimondó Felmentő Végzés Ügydöntő Megszüntető Egyéb ügydöntő Nem ügydöntő Pervezető Egyéb nem ügydöntő

21 A bírósági határozat felépítése
1. bevezető rész 2. rendelkező rész 3. indokolás 4. keltezés

22 A nyomozási bíró határozatai
214. § (1) A nyomozási bíró – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az indítvány előterjesztésétől számított három napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az indítványnak helyt ad, részben ad helyt, vagy azt elutasítja. Az indokolás tartalmazza az indítvány lényegét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény rövid leírását és minősítését, az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást.

23 A nyomozási bíró határozatai 1.
A nyomozási bíró dönt a vádirat benyújtása előtt a bíróság hatáskörébe tartozó kényszerintézkedésekkel, az elmeállapot megfigyelésével kapcsolatos indítványokról, a védő kizárásáról, az előzetes letartóztatott pszichiátriai kezelésre igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetbe történő beutalásáról, a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. § (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [205. § (3) bek.], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [206/A. § (3) bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. § (4) bek.], az ügyész indítványára a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről [191. § (3) bek.], az ügyész indítványára a tanú különösen védetté nyilvánításáról (97. §),

24 A nyomozási bíró határozatai 2.
a 70/B. § (8) bekezdése, a 149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat elleni panaszt elutasító határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett felülbírálati indítványról, valamint a rendbírság 161. § (6) bekezdése szerinti elzárásra történő átváltoztatásáról, a vádirat benyújtása előtt az ügyész indítványára a 82. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tanúvallomást megtagadó személynek a számára információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezéséről a 82. § (6) bekezdése szerint, a vádirat benyújtása előtt az 54. § (2a) bekezdés szerinti polgári jogi igénynek és ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak történő megküldése kérdésében.

25 A bíróság határozatai 257. § (1) A bíróság e törvényben meghatározott esetekben ítélettel, egyébként végzéssel határoz. A bíróságnak az ügydöntő határozatban a vádról határoznia kell; a tényállás jogi elbírálásában az indítványok nem kötik. (3) A határozat – ha e törvény másképp nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. (4)A határozat eredeti példányát, illetőleg a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a tanács minden tagja aláírja. Ha a tanács elnöke vagy valamelyik tagja a határozat aláírásában akadályozva van, a határozatot helyette – helyettesi minőségének feltüntetésével – az eljárt tanács egyik tagja, illetőleg elnöke írja alá. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a határozat rendelkező részének a 321. § (1) bekezdésében szabályozott aláírására. (5) A határozatot a tanács elnöke hirdeti ki.

26 Bevezető rész 258. § (1) Az ítélet és az ügydöntő végzés bevezető részében kell feltüntetni a bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a bírósági eljárás helyét, a tárgyalás – ha az ügyben több tárgyalást tartottak, valamennyi – napjának megjelölését, a határozathozatal helyét és idejét, a bírósági eljárás formáját, azt, hogy az eljárás nyilvános volt-e.

27 Rendelkező rész 1. Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza a) a vádlott előzetes fogvatartására vonatkozó adatokat, b) a vádlott nevét és személyi adatait, c) a vádlott bűnösnek kimondását, illetve a vád alóli felmentését, vagy azt, hogy a bíróság az eljárást megszünteti, d) a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölését, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölését, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

28 Rendelkező rész 2. a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést, valamint az egyéb jogkövetkezményeket, így különösen a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját az egyéb rendelkezéseket, így különösen a próbaidő meghosszabbodását a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezést.

29 Indokolás Az ítélet és az ügydöntő végzés indokolása összefüggően tartalmazza a) a vádra történő utalást, a vádirat szerinti jogi minősítést, szükség esetén a vádirati tényállás lényegének ismertetését, b) a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat, c) a bíróság által megállapított tényállást, d) a bizonyítékok számbavételét és értékelését, e) a bíróság által megállapított tényállás szerinti cselekmény jogi minősítését, büntetés kiszabása, intézkedés alkalmazása, illetőleg ezek mellőzése esetén e döntés indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével, f) a határozat egyéb rendelkezéseinek és az indítványok elutasításának indokolását, az alkalmazott jogszabályok megjelölésével.

30 Az igazságosság a büntetést kiszabó résszel összefüggő követelmény.
A megalapozottság, törvényesség, igazságosság és logikai összhang követelménye A megalapozottság – mint a tágabban vett törvényesség – a Be § (2) bekezdéséből következik. A törvényesség - az egész büntetőeljárás – s benne a bírósági eljárás – perrendszerű lefolytatását és Az igazságosság a büntetést kiszabó résszel összefüggő követelmény. A logikai összhang követelménye

31 A határozat bevezető része
A bevezető rész tartalmi elemei I. A bírósági határozat tartalmi és formai kellékeit alapvetően a Be. 257–258. §-ai határozzák meg. A határozat – eltérő rendelkezés hiányában – I./ bevezető részből, II./ rendelkező részből, III./ indokolásból és IV./ keltezésből áll. A határozat eredeti példányát, illetőleg a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező részét a tanács minden tagja aláírja, tehát a határozat érvényességi kelléke a tanács valamennyi tagjának aláírása is.

32 A bevezető rész tartalmi elemei I.
Az ítélet és az ügydöntő végzés bevezető rész a Be § (1) bekezdése értelmében a bíróság megnevezését, az ügyszámot.

33 A bevezető rész tartalmi elemei II.
A tárgyalás helye és ideje I./ A bevezető résznek tartalmaznia kell a tárgyalás helyének és idejének megjelölését. A tárgyalás helye nem minden esetben egyezik meg a bíróság székhelyével. Előfordul, hogy például a vádlottak nagy száma miatt más helyiségben folytatják le a pert; ez esetben természetesen a tárgyalás megtartásának helyét kell feltüntetni (de azt már nem, hogy bírósági vagy más hivatali épületben zajlott-e az eljárásnak ez a része). Előfordulhat, hogy a határozat meghozatalának és kihirdetésének helye (napja) sem esik egybe. Ebben az esetben valamennyi helyszínt és időpontot fel kell tüntetni a bevezető részben.

34 A bevezető rész tartalmi elemei III.
Nem kell megjelölni azt a tárgyalási napot,amelyen semmiféle bizonyítás nem folyt, a bíróság a tárgyalást elhalasztotta; a bíróság felvett ugyan bizonyítást, ám utóbb kiderült, hogy tárgyalás megtartásának akadálya volt; A törvény kötelező előírása ellenére ügyész, védő, ülnök, jegyzőkönyvvezető vagy terhelt jelenléte nélkül megtartott tárgyalás eredménye bizonyítékként nem értékelhető, így a bíróság még részben sem hozhatja meg ilyen tárgyalás alapján az ügydöntő határozatot. Az eljárásjogi értelemben semmis tárgyalásról a bevezető részben sem kell említést tenni. Az ítélet meghozatalának alapja csak az elölről kezdett, így megismételt tárgyalás lehet. A bevezető részben tehát az elölről kezdést követően tartott tárgyalási határnapokat kell felsorolni (beleértve a megismétlésnek a tárgyalás anyagát ismertető módját is).

35 A bevezető rész tartalmi elemei IV.
A bírósági eljárás formája Rögzíteni kell a bevezető részben a bírósági eljárás formáját is, vagyis azt, hogy a bíróság az ügydöntő határozatot 1./ -tárgyalás, 2./ -nyilvános ülés vagy 3./ -tanácsülés 4./ -ülés alapján hozta meg. Ha a bíróság egyesbíróként szünteti meg az eljárást (akár a tárgyalás előkészítése során, akár a tárgyalás elhalasztása, elnapolása, félbeszakítása után), ezt a bevezető részben külön feltüntetni szükségtelen, mert ez nem a bíróság eljárásának a formájára, hanem pusztán a bíróság összetételére utal, amit viszont a határozatnak nem ebben a részében kell megjelölni.

36 A bevezető rész tartalmi elemei VI.
A tárgyalás nyilvánossága A bevezető részben végül rögzíteni kell azt is, hogy a bíróság nyilvános vagy zárt tárgyalás alapján hozta-e meg az ügydöntő határozatot. A Be § (3) bekezdésére figyelemmel, ha a bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárja, „zárt tárgyalást” tart. Ezért az a helyes, ha ilyen esetben a bíróság a bevezető részben azt rögzíti: zárt tárgyalás alapján hozta meg ítéletét. Amennyiben a bíróság a nyilvánosságot csak a tárgyalás egy részéről zárja ki, a bevezető részben azt kell feltüntetni, hogy a bíróság az ügydöntő határozatot "részben nyilvános" tárgyalás alapján hozta meg. A közvetlenség elve értelmében a bíróság csak azokra a bizonyítási adatokra alapíthatja ítéletét, amelyeket a tárgyaláson közvetlenül megvizsgált, illetve tárgyalás anyagává tett, helyes kifejezés az, hogy "tárgyaláson", "tárgyalás alapján", esetleg a "tárgyalás eredményeképpen" döntött a vádlott bűnösségéről.

37 A határozat rendelkező része
Az előzetes fogvatartásra vonatkozó adatok A vádlott neve és személyi adatai A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése A büntetéskiszabás

38 Az előzetes fogva tartás szabadságvesztésbe történő beszámítása I.
A határozat rendelkező része elsőként  a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatokat tartalmazza. Előzetes fogva tartásnak a személyi szabadság tényleges elvonásával járó kényszerintézkedések tekintendők: a (bűnügyi) őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás és az ideiglenes kényszergyógykezelés. Noha a Btk. szerint a házi őrizetben töltött időt is be kell számítani a büntetésbe, a Be § (2) bekezdés a) pontja nem írja elő, hogy a házi őrizetre is utalni kell a bűnösséget vagy a felmentést kimondó rendelkezés előtt.

39 Az előzetes fogva tartás szabadságvesztésbe történő beszámítása II.
Az idézett törvényi rendelkezésből kitűnően azonban a bíróságnak a házi őrizet beszámításáról is döntenie kell a rendelkező részben. A Be. betű szerinti alkalmazásával tehát a szövegezés így szólna: "A augusztus 15-től augusztus 16-ig őrizetben, majd január 4-ig előzetes letartóztatásban volt .... vádlott bűnös...” és "A bíróság a börtönbüntetés tartamába az előzetes fogva tartásban és a házi őrizetben töltött időt beszámítja akként, hogy 1 napi börtönbüntetésnek 3 napi házi őrizet felel meg." Ezzel a beszámításra vonatkozó rendelkezés olyan kényszerintézkedésre is utalna, amely a rendelkező rész más egységében (a többi kényszerintézkedés mellett) még csak említve sincs, a pontos dátumok hiánya pedig megnehezíti a szabadságvesztésről kiállított értesítés helyes kitöltését. Az alábbi megszövegezés indokolt: "A augusztus 15-től augusztus 16-ig őrizetben, augusztus 16-tól január 4-ig előzetes letartóztatásban volt, január 5-től házi őrizetben lévő...” "A bíróság a börtönbüntetésbe a augusztus 15-től január 4-ig előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt beszámítja akként, hogy 1 nap börtönbüntetésnek 3 napi házi őrizet felel meg."

40 Az előzetes fogva tartás szabadságvesztésbe történő beszámítása III
A bíróság a Btk. alapján meghatározza, hogy 1 napi szabadságvesztésnek hány napi házi őrizet felel meg (átváltási kulcs), azt azonban nem kell kiszámítania és nem is kell rendelkeznie arról, hogy a terhelt által házi őrizetben töltött idő hány napi szabadságvesztésnek felel meg. Ilyen rendelkezést az előzetes fogva tartás beszámítása esetén sem hoz a bíróság. A házi őrizet miatt beszámítandó konkrét tartam kiszámítása a bv. intézet feladata (a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának álláspontja – 2008.El.II.E.3/1. szám). A beszámításról történő rendelkezésben az előzetes fogva tartás (házi őrizet) kezdő napját és befejező időpontját pontosan, dátum szerint kell feltüntetni. Figyelembe kell venni az esetleges megszakításokat, tehát azokat az időszakokat is, amelyek alatt a vádlott szabadlábon volt vagy – más ügyben, jogerősen kiszabott – szabadságvesztést töltött. Ha a vádlott az adott eljárásban nem volt fogva és nem állt házi őrizet hatálya alatt sem, nem szükséges annak rögzítése, hogy "más eljárásban" előzetes letartóztatásban (házi őrizetben) van.

41 Az előzetes fogva tartás szabadságvesztésbe történő beszámítása IV
A beszámítással kapcsolatos döntés meghozatala előtt szükséges az iratanyag alapos áttekintése, nehogy a bíróság olyan szabadságelvonást is beszámítson, amely - más ügyben hozott jogerős ítéleten alapul, illetve - más bíróság, más cselekmény miatt rendelte el azt. Javasolt megoldás a beszámítás megszövegezésére, ha a kényszerintézkedéseket megszakították, a korábban alkalmazott kényszerintézkedés helyett súlyosabbat rendeltek el, az elsőfokú bíróságnak a kényszerintézkedést megszüntető végzését másodfokon megváltoztatták: "A november 5-től november 7-ig őrizetben, február 6-ig előzetes letartóztatásban, február 7-től március 5-ig házi őrizetben volt, majd március 6-tól ismét előzetes letartóztatásban lévő..." "A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a november 5-től február 6-ig és március 6-tól a mai napig előzetes fogva tartásban töltött időt, valamint a február 7. napjától március 5. napjáig házi őrizetben töltött időt beszámítja; megállapítja, hogy 1 napi börtönbüntetésének 3 napi házi őrizet felel meg." Kívánatos a beszámításról rendelkezés keretében az előzetes fogva tartás adatait megismételni (annak ellenére, hogy a bevezető rész már tartalmazza), ezáltal pontosabbá, a terhelt részére is egyértelművé válik az ítélet e rendelkezése.

42 Az előzetes fogva tartás szabadságvesztésbe történő beszámítása V.
Az ítélet semmilyen, a meghozatala és kihirdetése után felmerült tényt nem tartalmazhat Ha a vádlott a határozat kihirdetésekor fogva van, a fogva tartás utolsó napját a rendelkező részben nem kell feltüntetni a határozat kihirdetésekor nincs fogva, az előzetes fogva tartás befejező időpontját a bíróság rögzítheti Nincs viszont lehetőség a rögzítésre akkor, ha az ítélet kihirdetését követően hozott végzés alapján történik a szabadítás vagy a házi őrizet megszüntetése. Felesleges az ítélet rendelkező részében feltüntetni azt, hogy - a vádlott "szabadlábon védekezett", - lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt állt. Ezeket az időszakokat ugyanis a Btk. taxatív szabályozása folytán a büntetésbe nem lehet beszámítani, s a lakhelyelhagyási tilalom miatt kártalanítás sem igényelhető, tehát egyéb ok sincs az ilyen kényszerintézkedés megemlítésére.

43 A vádlott neve és személyi adatai
Az ítélet rendelkező réséznek tartalmaznia kell a vádlott nevét (családi és keresztnevét, leánykori nevét), valamint személyi adatait. (születési hely, idő, anyja neve, lakhely, állampolgárság, személyi azonosító okmány száma) Több vádlott ellen folyó büntetőügyben meg kell jelölni, hogy az egyes vádlottak – a vádirat szerinti sorrendet alapul véve – I. rendű, II. rendű stb. vádlottként szerepelnek az ügyben. A felsoroltaknál több személyi adatot nem tartalmazhat az ítélet rendelkező része, ezért tehát ott szükségtelen feltüntetni , hogy a vádlott volt-e büntetve vagy sem. Ha a vádlott nem Magyarországon, hanem külföldön született, a helységnevet az illető ország írásmódja szerint kell rögzíteni. Ha az idegen helységnévnek általánosan elfogadott magyar változata is van (például Nagyvárad, Losonc), ennek használata is elfogadott

44 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése
Az ügydöntő határozat legfontosabb rendelkezése a vádlott bűnösségének kimondása, illetve a vád alóli felmentés vagy az eljárás megszüntetése. Az új szabályozás szerint a bíróság nemcsak akkor mondja ki a vádlottat bűnösnek, ha vele szemben büntetést szab ki [Be § (2) bekezdés a) pont], hanem akkor is, ha intézkedést alkalmaz: a terheltet próbára bocsátja vagy jóvátételi munka végzését írja elő, megrovásban részesíti (Be § (2) bekezdés b) pont), a fiatalkorú vádlott javítóintézeti nevelését rendeli el (Be §), a büntetés kiszabását mellőzi (Be § (2) bekezdés c) pont).

45 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése
Bűnösség megállapítása esetén az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza: A bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését az alkalmazott törvényhely – ideértve a bűncselemény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is – feltüntetésével A bűncselemény bűntetti vagy vétségi megjelölését, Annak megjelölését, hogy a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos A gondatlan alakzat megjelölését, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van Továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését.

46 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése
2008. január 1. napjától a hatályos Be § (2) bekezdés d) pontjában írt új jogszabályi rendelkezésre tekintettel a bűncselekmény megnevezésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a Bkv. 61. számú Büntető Kollégiumi véleményében az alábbiak szerint adott iránymutatást: Az ügydöntő határozat rendelkező részében kétféle módon kell minősíteni a bűncselekményt: 1. / szövegesen és 2./ a vonatkozó jogszabályi rendelkezések feltüntetéséveL

47 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése III.
1./ A szöveges minősítés fő eleme A bűncselekmény megnevezése a Btk. Különös Része szerinti alcímének megfelelően: "emberölés", "lopás" és "csalás". A Btk. nem minden bűncselekményi tényállást jelöl külön alcímmel, hanem számos esetben több bűncselekményi tényállást közös alcím alá sorol, és nincs külön alcíme az egyes bűncselekmények minősített eseteinek sem. Ez a kodifikációs-technikai megoldás a bűncselekmény megnevezését nem érinti. Egy bűncselekményt akkor is csak az alcímével kell megjelölni, ha közös alcím alá több, külön §-ba, bekezdésbe vagy pontba foglalt törvényi tényállás tartozik. A bűncselekmény törvényi megnevezésétől csak akkor indokolt eltérni, ha ez nyelvhelyességi, stiláris okból feltétlenül szükséges. Az egyes megnevezések szórendjének módosításával a kifejezések értelemvesztés nélkül, bűncselekményi tényállásként használhatóak.

48 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése IV.
A bűncselekmény megnevezése mellett a rendelkező részben a Btk. Általános Részének rendelkezésein alapuló egyes szöveges kiegészítéseket is fel kell tüntetni; a szöveges minősítés ezzel válik teljessé. A bűncselekmény megnevezése után a./ a bűntetti, illetve a vétségi megjelölést mindig fel kell tüntetni, de b./ a bűnösségi alakzatot, vagyis azt, hogy a bűncselekmény szándékosan vagy gondatlanságból elkövetettnek minősül-e, általában nem kell megjelölni. c./ a folytatólagos elkövetésre a bűncselekmény megnevezése előtt célszerű utalni. Például: folytatólagosan elkövetett lopás bűntette. d./ az elkövetői alakzatra utalás megelőzi a bűncselekmény megnevezését. Például: P. J. vádlott bűnös: felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében. e./ az elkövetési alakzatokra, a kísérletre vagy előkészületre a bűntetti vagy vétségi megjelölés után célszerű utalni. Például: csalás bűntettének kísérlete; emberölés bűntettének előkészülete. A határozat rendelkező részében nem kell utalni arra, hogy az elkövető tettesként követte el a bűncselekményt, illetve befejezett bűncselekményt valósított meg.

49 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése IV.
Bűnösségi alakzatra utalni kell: Ha egy vétségnek szándékos és gondatlan alakzata is van, a gondatlan alakzatra kell utalni. Nem kell utalni a bűnösségi alakzatra: Ha a bűncselekmény bűntett Ha vétség, de csak szándékos vétségi alakzata van Ha a vétség kizárólag gondatlanságból követhető el Ha a vétségnek szándékos és gondatlan alakzata is van, a szándékos elkövetési alakzatra nem kell utalni

50 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése V.
A szöveges minősítés után – zárójelek közé foglalva – fel kell tüntetni, hogy a bűncselekmény a Btk. Különös Része szerint hogyan minősül. Meg kell jelölni az elkövető által megvalósított törvényi tényállást (diszpozíciót) és az annak vonatkozásában irányadó büntetési tételt (például magántitok megsértésének vétsége [korábbi Btk § (1) bekezdés] . Ha a törvényi tényállást és a büntetési tételt külön rendelkezés tartalmazza, mindkettőt fel kell tüntetni: például lopás vétsége [korábbi Btk § (1) és (2) bekezdés]. Az ugyanabba a §-ba vagy bekezdésbe foglalt, de eltérően büntetendő tételekre utalni kell: például önkényes eltávozás vétsége [korábbi Btk § (1) bekezdés I. tétel].

51 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése VI.
Nem kell feltüntetni a Btk. Általános Részének azon rendelkezéseit, amelyeket a szöveges minősítés tartalmaz, például a folytatólagosságot, az elkövetői vagy elkövetési alakzatokat meghatározó törvényhelyeket: Az elkövetési magatartás különböző fordulataira sem kell utalni a rendelkező részben.  Ha a bűncselekménynek több, külön §-ba, bekezdésbe vagy pontba foglalt alapesete van, meg kell jelölni, hogy az elkövető melyiket vagy melyeket valósította meg A minősített esetet tartalmazó rendelkezést – az alapeset diszpozíciójának felhívása mellett – hasonló módon kell megjelölni: például lopás bűntette [korábbi Btk § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont]. Ha több minősítő körülmény is megvalósul, valamennyit fel kell tüntetni: például emberölés bűntette [Btk § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és d) pont].

52 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése VII
A bűnhalmazat a különböző (más-más alcímmel jelölt) bűncselekmények megnevezését és az alkalmazott törvényhelyek megjelölését nem érinti, de a Be. előírja annak megjelölését, hogy az elkövető az azonos alcím alá elhelyezett diszpozíciót vagy diszpozíciókat hányszor valósította meg, azaz hány rendbeli bűncselekményt követett el. Ha nincs bűnhalmazat, nem kell utalni arra, hogy a diszpozíció csak egyszer valósult meg, más szóval az "1 rendbeli" kifejezés használata felesleges. Indokolt külön-külön megjelölni, hány rendbeli bűntett, illetve hány rendbeli vétség áll bűnhalmazatban.

53 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése VIII.
A több rendbeli bűncselekmény szöveges minősítése után zárójelben először azt a törvényi rendelkezést kell feltüntetni, amely az összes bűncselekmény minősítésében közös. Ez a közös elem a bűncselekmény alapesetének diszpozíciója. Ez után fel kell tüntetni az eltérő rendelkezéseket, megjelölve, hogy az egyes eltérő rendelkezések szerint hány bűncselekmény minősül. Ennek megfelelően az előző példában a teljes minősítés így alakul: 8 rendbeli – 1 esetben folytatólagosan, társtettesként, felbujtóként, bűnsegédként, elkövetett lopás vétsége [Btk § (1) bekezdés, …….]. Kivételesen előfordulhat, hogy a több rendbeli bűncselekmény minősítésének nincs közös eleme, mivel a közös alcím alá eltérő alapeseti diszpozíciók tartoznak. Ha ezeket a vádlott egyaránt megvalósította, és nem természetes egységet vagy folytatólagos elkövetést kell megállapítani, hanem bűnhalmazatot, külön-külön kell feltüntetni az egyes bűncselekmények alapeseti diszpozícióját és bűnösségi körülményeit tartalmazó törvényi rendelkezéseket. Például: 2 rendbeli kábítószerrel visszaélés bűntette [korábbi Btk § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont, 282/A. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont].

54 A bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése IX.
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a természetes, illetve törvényi egységet képező cselekmények rendszerint egységes jogi értékelést vonnak maguk után. A minősítés ilyenkor általában a legsúlyosabban fenyegetett, illetve a leghátrányosabb következményekkel járó részcselekményhez igazodik. Ennek indoka, hogy a bűncselekményegységnek szükségszerűen magán kell viselnie alkotóelemeinek ismérveit. Az egységes értékelésnek a megnevezésből is ki kell tűnnie: befejezettként minősítés mellett felesleges a "részbeni" kísérletre, kísérletkénti minősítés mellett pedig a "részbeni" befejezettségre való utalás.

55 A büntetéskiszabás A bűnösséget megállapító ítéletben a bíróság rendelkezik 1./ a büntetés kiszabásáról és/vagy 2./ intézkedés alkalmazásáról, illetve 3./ az "egyéb jogkövetkezményekről".

56 A büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések
a büntetés neme, mértéke, tartama feltételes szabadságra bocsátásról/annak kizártságáról rendelkezés közérdekű munka esetén a munka jellegének meghatározása rendelkezés a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről felfüggesztett büntetésnél, próbára bocsátásnál a próbaidő tartamának meghatározása pénzbüntetés esetén részletfizetés engedélyezése előzetes mentesítés előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása pártfogó felügyelet elrendelése, vagy annak megállapítása, hogy a vádlott pártfogó felügyelet alatt áll

57 A büntetéskiszabási rész II.
A büntetés meghatározásánál a közérthetőség követelményének legjobban az felel meg, ha a bíróság az ítéletben az "ítéli" igei állítmányt használja.

58 A büntetéskiszabási rész III.
Büntetéskiszabás visszaesővel, különös, illetve többszörös visszaesővel szemben Amennyiben a vádlottal szemben több rendbeli cselekmény miatt szabnak ki büntetést, utalni kell arra, hogy a bíróság halmazati büntetésként ítéli a vádlottat börtönre, közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre. Ebben a részben kell feltüntetni a vádlott visszaesői (különös visszaesői, többszörös visszaesői) minőségét is. A többszörös visszaesővel szemben hozott ítélet rendelkező részében viszont nem kell feltüntetni, hogy az elkövető egyúttal különös visszaeső is (BH számú jogeset). A vádlott bűnösségét megállapító ítélet rendelkező részében kell szövegesen utalni a büntetés kiszabása során a vádlott terhére értékelendő legfontosabb általános részi rendelkezésekre is. A bűnösség megállapítását és a bűncselekmény megjelölését követően a büntetés kiszabásáról szóló rendelkezések előtt fel kell tüntetni, ha a vádlott mint visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös visszaeső követte el a bűncselekményt. Például: "Ezért a bíróság a vádlottat – mint visszaesőt (különös visszaesőt, többszörös visszaesőt, mint bűnszervezetben elkövetőt) – ... börtönbüntetésre ítéli.” A Btk. megfelelő rendelkezéseire [régi Btk § 14., 15., 16. pont, illetve 98. § (1) bekezdés] természetszerűleg a határozat jogi indokolásában kell hivatkozni.

59 A büntetéskiszabási rész IV.
Közérdekű munka, feltételes szabadság Az ítélet rendelkező részében a közérdekű munka jellegét olyan általánossággal kell meghatározni, amely annak tényleges végrehajthatóságát biztosítja. Ehhez képest az elkövető személyi adottságaihoz mérten kell megjelölni a betöltendő munkakört vagy végzendő feladatot. Ha a vádlott a Btk. értelmében feltételes szabadságra nem bocsátható, úgy ezt a tényt kell rögzíteni. Általában szükségtelen az ítélet rendelkező részében annak feltüntetése, hogy a vádlott a szabadságvesztés meghatározott részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra, de amennyiben a bíróság a vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, az ítélet rendelkező részében kell meghatároznia a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy kimondania azt, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés); ha a bíróság úgy rendelkezik, hogy az elítélt a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, úgy ezt a rendelkező részben külön ki kell mondania.

60 A büntetéskiszabási rész V.
Az előzetes fogva tartás beszámítása Ha a bíróság a pénzbüntetésből meghatározott összeget lerovottnak tekint, úgy ezt az ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell. pl.: A bíróság a ……….-tól 2014……..-ig őrizetben töltött idő beszámításával ……… (……..) forintot lerovottnak tekint." Az előzetes fogva tartásban töltött időt elsődlegesen a szabadságvesztésbe kell beszámítani, akkor is, ha annak végrehajtását a bíróság próbaidőre felfüggesztette. Ha azonban az előzetes fogva tartás tartama a szabadságvesztésbe beszámítható időt meghaladja, lehetőség van a pénzmellékbüntetésbe történő beszámításra.

61 A büntetéskiszabási rész V.
Rögzíteni kell az ítéletben azt is, hogy mely bíróság mely ítéletével (ítéleteivel) kiszabott szabadságvesztés vonatkozásában történik a feltételes szabadság megszüntetése, illetve mely ítéletével kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelték el.

62 A büntetéskiszabási rész VI. A pártfogó felügyelet
Az ítéletben - a pártfogó felügyelet elrendelését, illetve annak megállapítását, hogy a vádlott a törvény erejénél fogva pártfogó felügyelet alatt áll, szintén kifejezetten ki kell mondani. A pártfogó felügyelet tartama azonos a felfüggesztett szabadságvesztés és a próbára bocsátás próbaidejének tartamával, ezért a pártfogó felügyelet tartamának az ügydöntő határozat rendelkező részében való feltüntetése szükségtelen (BH évi 77. számú jogeset).

63 A büntetéskiszabási rész VI.
A bíróság az ítéletben külön magatartási szabályként elrendelheti – és a rendelkező részben feltünteti –, hogy a pártfogolt Meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot; A bűncselekmény sértettjétől tartsa távol magát Meghatározott nyilvános helyeket ne látogasson Nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt Folytasson meghatározott tanulmányokat

64 I n d o k o l á s 1. vád 2. személyi körülmények
3. történeti tényállás 4. történeti tényállás indokolása 5. minősítés, jogkövetkezmények

65 Rövidített indokolás, végzések
259. § (1) Ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. A felmentő ítélet indokolásában a tényállás is mellőzhető. (Rövidített indokolás.) 260. § (1) A pervezető végzést – az ügy bíróságra érkezését követően az ügy menetét megállapító, az eljárási cselekmény előkészítésére irányuló vagy végrehajtása érdekében tett, de nem az ügy érdeméről rendelkező határozatot –, illetve a határozati formát nem igénylő bírói intézkedéseket nem kell indokolni. A bizonyítási indítvány elutasításának indokait az ügydöntő határozatban kell kifejteni.

66 További szabályok (2)A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben, valamint, ha e törvény kivételt nem tesz, pervezető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye. (3) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatnak nincs bevezető része és keltezése. (4)A jegyzőkönyvbe nem foglalt határozatot – ha e törvény másképp nem rendelkezik – legkésőbb a meghozatalától, illetőleg a kihirdetésétől számított harminc napon belül, ha hosszabb indokolást igényel, hatvan napon belül kell írásba foglalni. A határozat teljes írásba foglalásának napját a határozat eredeti példányán fel kell jegyezni.

67 Kijavítás, kiegészítés
261. §(1) Nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. (2) A kijavítást a határozatra és a kiadmányaira fel kell jegyezni. Ha a határozat kijavítását megelőzően a hibás kiadmányt már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a hibás kiadmányt megküldte.

68 A határozat közlése 1. 262. § (1)A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni kell a sértettel is. (2) A határozatot a jelenlevőkkel szóban, egyébként kézbesítés útján kell közölni. (3) A határozat kihirdetése során fel kell olvasni a rendelkező részt, ismertetni kell az indokolás lényegét, és szükség esetén meg kell magyarázni.

69 A határozat közlése 2. (4)Az ügyész, a vádlott, a védő, a pótmagánvádló és a sértett részére az ügydöntő határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát akkor is kézbesíteni kell, ha velük a határozat rendelkező részét kihirdetés vagy kézbesítés útján már közölték, egyébként a határozat indokolást is tartalmazó kiadmányát – ha a határozat ellen a felsoroltakon kívül más fellebbezett – a fellebbezőnek kell kézbesíteni. (5)Külön jogszabály határozza meg, hogy a határozatot, illetőleg a határozat tartalmáról szóló értesítést az e §-ban felsoroltakon kívül kinek kell megküldeni. (6)A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét az anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.

70 Iratminták – végzés bevezető része
Fővárosi Törvényszék 4. B. 5678/2014/15. szám A Fővárosi Törvényszék január 3. napján, Budapesten meghozta a következő Végzést:

71 Iratminták – végzés – rendelkező rész
A törvényszék a kábítószerrel visszaélés bűntette miatt Nepper Nándor és társai vonatkozásában folyamatban lévő büntetőügyben Kába Kázmér II.r. vádlott – aki Budapesten, szeptember 20. napján született, anyja neve:, Tóth Elvira, 7815 Harkány, Dráva tér 1. szám alatti lakos, személyi igazolványának száma: AK, magyar állampolgár - részére engedélyezi, hogy 2015. január 13. napján órakor dr. Barkács Balázs fogorvos Harkány, Szent Imre utca 5. szám alatti fogászati rendelőjében fogászati kezelés céljából megjelenjen, ezért január 13. napján óra közötti időben a házi őrizete helyszínéül kijelölt Harkány, Dráva tér 1. szám alatti lakóhelyét elhagyja. A végzés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezéssel lehet élni.

72 Iratminták – végzés indokolása 1.
A Fővárosi Főügyészség október 28. napján kelt, a Fővárosi Törvényszékhez november 13. napján benyújtott NF. 2014/2014. számú vádiratában az évi IV. törvény (továbbiakban: korábbi Btk.) 282/A. § (1) bekezdésében meghatározott, és a (3) bekezdés szerint minősülő társtetteseként, kereskedéssel, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettével és a Btk § (1) bekezdésében meghatározott, és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő, megszerzéssel csekély mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségével vádolja. A február 2. napjától november 4. napjáig előzetes fogvatartásban volt Kába Kázmér II. r. vádlott házi őrizetét a bíróság november 4. napján rendelte el, annak helyéül Harkány, Dráva tér 1. szám alatti ingatlant jelölte ki. A kényszerintézkedést a Fővárosi Törvényszék november 29. napján kelt 4.B. 5678/2014/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenntartotta.

73 Iratminták – végzés indokolása 2.
Kába Kázmér II. r. vádlott a törvényszékhez telefax útján december 29. napján előterjesztett beadványában kérelmezte, hogy a bíróság január 13. napján óra közötti időben fogászati kezelés céljából a házi őrizet időleges feloldását engedélyezze. Kérelméhez az előzetes orvosi dokumentáció másolatát, illetve a kezelés indokoltságát alátámasztó orvosi beutalót csatolta.

74 Iratminták – végzés indokolása 3.
A Be § (1) bekezdése alapján a terhelt házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a bíróság határozatában meghatározott célból, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából. A törvényszék a II. r. vádlott január 13. napján órakor a Harkány, Szent Imre út 5. szám alatti fogászati rendelőben dr. Barkács Balázs fogorvos általi fogászati kezelés céljából történő megjelenésére vonatkozó, megfelelő orvosi dokumentációval alátámasztott kérelmének helyt adott. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatás a Be § (1) bekezdésében írtakon alapul.

75 Iratminták – végzés aláírása, keltezése
Budapest, január 3. napján Idzigné dr. Novák Csilla s.k. a tanács elnöke Hofszang Erzsébet s.k. ülnök Szabó Zoltánné s.k. ülnök

76 Iratminták – végzéskivonat jegyzőkönyvből
Bevezető rész nincs !!!! Rendelkező rész azonos; Indokolás azonos; + A fenti végzés kivonat a január 10. napján rögzített 18. számú tárgyalási jegyzőkönyvből. Keltezés nincs!!!!!

77 Iratminták – ítélet – bevezető rész
Fővárosi Törvényszék 55.B.5555/2013/7. A Fővárosi Törvényszék Budapesten, a…... napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t:

78 Iratminták – ítélet – rendelkező rész 1.
A december 1. napjától december 4. napjáig őrizetben, azóta előzetes letartóztatásban lévő vádlott - b ű n ö s: emberölés bűntettében /Btk § (1) bekezdés/. Ezért őt a bíróság 8 (nyolc) év szabadságvesztés büntetésre és 8 (nyolc) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés büntetést börtönben rendeli végrehajtani. A vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a vádlott által december 1. napjától előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli, egy napi előzetes letartóztatás helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

79 Iratminták – ítélet – rendelkező rész 2.
A bíróság a Budai Központi Kerületi Bíróság …..napján kelt és …… napján jogerőre emelkedett….. számú ítéletével kiszabott …. (….) év börtönbüntetés végrehajtását elrendeli.

80 Iratminták – ítélet – rendelkező rész 3.
A bíróság a BRFK Bűnügyi Főosztály ... Osztálya által ....bü. számon lefoglalt és a tárgynyilvántartásba .... tételszám alatt bevételezett, a bűnjeljegyzék 1. sorszáma alatti 1 darab ... márkajelzésű kést elkobozza. Köteles a vádlott az eljárás során felmerült …….(………) forint bűnügyi költséget az államnak megfizetni.

81 Iratminták – ítélet indokolása
Vád Személyi körülmények Történeti tényállás Bizonyítlkok számbavétele, értékelése Jogi indokolás, Egyéb rendelkezések.

82 Iratminták – ítélet – keltezés, aláírás
Budapest, 201. év …….hó . napján s.k.. a tanács elnöke s.k.. ülnök s.k.ülnök

83 Köszönöm a figyelmet!