Hermann von Helmholtz Kerekes Evelin 11.c. Hermann Ludwig von Helmholtz  1821. augusztus 31.-én Potsdamban született  1894. szeptember 8.-án Charlottenburgban.

Az előadások a következő témára: "Hermann von Helmholtz Kerekes Evelin 11.c. Hermann Ludwig von Helmholtz  1821. augusztus 31.-én Potsdamban született  1894. szeptember 8.-án Charlottenburgban."— Előadás másolata:

1 Hermann von Helmholtz Kerekes Evelin 11.c

2 Hermann Ludwig von Helmholtz  1821. augusztus 31.-én Potsdamban született  1894. szeptember 8.-án Charlottenburgban halt meg  Édesanyja Caroline Penn  Édesapja, Ferdinand Helmholtz a potsdami Gymnasiumban filozófiát oktatott  Nemzetisége: német  Foglalkozása: orvos, fizikus, fiziológus  Fontosabb munkái: Energia megmaradás törvénye, szemfenék tükör feltalálása, idegimpulzusok sebességmérése, elektrodinamikai, termodinamikai kutatások, és a termodinamika mechanikai megalapozása

3 Tanulmányai Eleinte édesapja oktatta otthon, ám tanulmányaival nem haladt jól, de ez pusztán gondolati függetlenségének tudható be. Apja orvosi pályára szánta, viszont Helmholtzot inkább a természettudományok érdekelték. Jelentkezett a Gimnáziumba, mert úgy döntött, fizikus lesz. Ez a vágya anyagi okok miatt nem teljesülhetett, így végül 1837-ben állami ösztöndíjat kapott, hogy orvosnak tanuljon a berlini orvosi intézetben.

4 Későbbi évei Cserébe nyolc évig tábori sebészként kellett szolgálnia, ám emellett folytatta matematikai és fizikai tanulmányait is. Az energia megmaradásról szóló elméletei ráébresztették környezetét arra, hogy Helmholtz helye nem a hadseregnél, hanem sokkal inkább az akadémián lenne. 1849- től hét éven át a Königsbergi egyetem fiziológia-professzora volt. Ezután hasonló posztot látott el Bonnban, majd Heidelbergben, ahol egészen 1871-ig élt. Utolsó munkahelye a berlini egyetemen volt fizika-professzorként.

5 Energia megmaradás  1847-ben a Fizikai Társaság előtt olvasta fel az energia megmaradásról szóló művét. Ez az elmélet materialista nézőpontot sugall, hiszen lényege, hogy minden fizikai változásnak fizikai oka van.  Helmholtz azt vizsgálta az izmok anyagcseréjének tanulmányozása közben, hogy az élő szervezetben hogyan alakul át egymásba a hő és a munka. Felbuzdulva azon, hogy élő erő nem volt szükséges az izom működtetéséhez, megpróbálta bebizonyítani, hogy nem vész el energia az izomműködés során.  Ő volt az első, aki megkülönböztette egymástól a "szabad" és a "kötött" energiát. Ő definiálta a szabadenergiát: F = U - TS.

6 Idegimpulzusok terjedési sebességének mérése Helmholtz a motoros idegeknél kimográf segítségével mérte a terjedési sebességet, eredményként pedig megkapta, hogy a terjedési sebesség 30 méter másodpercenként. A szenzoros idegeknél elektromos ingerléssel a távolság függvényében végzett elemzéseket, a sebesség itt 50-100 méter/másodperc volt. Ezek az eredmények nagy hatással voltak a tudomány haladására, a reakcióidő-mérés hátterét jelentették.

7 Szemfenék tükör (oftalmoszkóp) A szemfenék tükörrel, ezzel a forradalmian új eszközzel (1851) közvetlenül, beavatkozás nélkül vizsgálhatták a retinát, mely a központi idegrendszer része. Eme találmány Helmholtzot világhírűvé tette.

8 Három szín-elmélet  Thomas Young 1802-es feltevése szerint a szemben háromféle receptor helyezkedik el, és ezek ingerlési mintázatának eredményeképp jön létre a színérzékelés. Ezt az elméletet nagyrészt figyelmen kívül hagyták, ám 50 évvel később Helmholtz kicsit módosította és behozta a köztudatba, így Young- Helmholtz-elméletként vált ismertté.  Helmholtz elméletének az alapja, hogy a szemben háromféle szövet található, melyek külön-külön ingerelve különböző színérzetet váltanak ki (vörös, zöld és ibolya). Ha a három alapszíntől eltérő szín ingerli a szöveteket, akkor nemcsak az egyik fog működésbe lépni, hanem kettő vagy három is valamilyen kombinációban. http://www.sulinet.hu/download/hirmagazin/cikkek/szinek/alapszin.html

9 Köszönöm a figyelmet