Szakiskola, 10. évfolyam, fizika, 8/4

Az előadások a következő témára: "Szakiskola, 10. évfolyam, fizika, 8/4"— Előadás másolata:

1 Szakiskola, 10. évfolyam, fizika, 8/4
TÁMOP / „A természettudományos közoktatás megújítása, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium koordinálásával” Szakiskola, 10. évfolyam, fizika, 8/4

2 Az idő és mérése

3 Az idő és mérése Az idő mérése egyidős az emberiséggel. Alapját a csillagos ég periodikus mozgása adja (lunaszoláris naptár). A rövid időtartamok mérésére a történelem során különböző módszereket, eljárásokat alkalmaztak a napóráktól a legkorszerűbb mai atomórákig. A digitális szakanyag összefoglalást ad az időmérés történetéről az ősi módszerektől a legmodernebb kristály és atomórákig. A hétköznapi időmérés mai módszereit bemutatva foglalkozik a mérés pontosságának kérdésével.

4 Az idő mérése életünk elengedhetetlen része
Az idő mérése életünk elengedhetetlen része. Már az őskor embere is „mérte” az időt, amikor megfigyelte és követte az ismétlődő természeti jelenségeket. Az mindennapi élet ütemét e jelenségekhez igyekezett igazítani.

5 Az emberi élet ritmusát ősidőktől kezdve meghatározta az évszakok szabályos ismétlődése és a nappalok és éjszakák váltakozása. Hamar felismerték, hogy e változások együtt járnak jól megfigyelhető égi jelenségekkel. Legfőképp a Nap járásával.

6 Nap járása sajátos, ciklikus ismétlődést mutat
Nap járása sajátos, ciklikus ismétlődést mutat. A nappalok hossza változik, szabályos ismétlődéssel csökken és nő, majd újból indul előröl. Amikor a nappalok hossza csökken a Nap egyre laposabb ívet fut be az égbolton, amikor a nappalok hossza növekszik, a nap pályája is magasabb lesz. E két szakaszból álló ciklus hossza az időszámításunk alapegysége az év, ami az egykori megfigyelések pontosságától függően napból állt.

7 Az év , mint az idő meghatározó mértéke ismert volt a sumér majd a babiloni birodalomban.
Babilonból agyagtáblába karcolt naptár is megmaradt. Tőlük vették át az egyiptomiak, a görögök, majd a rómaiak.

8 Az ókori Egyiptomban a Nílus ismétlődő áradása tette megművelhetővé a földet, és biztosította a megélhetést. Fontos volt tudni mikor következik be az áradás. Észrevették, hogy az áradást megelőzően a napfelkelte előtt egy fényes csillag látható a keleti égen. Ez a csillag a „Sirius” a legfényesebb állócsillag. Egyiptomban a Sirius megjelenése jelentette egy új életszakasz, az év kezdetét. Az év a Siriusz hasonló megjelenéséig , az új év kezdetéig tartott.

9 A kőkori Európa kultúrájáról keveset tudunk
A kőkori Európa kultúrájáról keveset tudunk. Arra azonban vannak bizonyítékok, hogy az európaiak is ismerték a Nap járását és valószínűsíthető, hogy időszámításra is használhatták. Az angliai Stonehenge-ben 3 ezer évvel időszámításunk előtt hatalmas kőtömbökből különleges építmény készült, aminek maradványai most is láthatók.

10 Stonehenge rendeltetését, szerepét ma is kutatják a tudósok
Stonehenge rendeltetését, szerepét ma is kutatják a tudósok. Az azonban már bizonyított, hogy építői komoly csillagászati ismeretekkel rendelkeztek. Ismerték a Nap szabályos járását, tudták a nyári és a téli napforduló idejét és a napfelkelte helyét is. Ezt bizonyítja, hogy az építményt úgy tájolták , hogy egyik irányban az oszlopok közt átnézve a nyári napforduló hajnalán láthatták a felkelő napot, míg a másik irányban a téli napforduló idején a lenyugvó napot. A gigantikus oszlopok sora feltételezhetően egyfajta csillagászati naptárt alkotott.

11 Napfelkelte nyári napforduló idején
Rekonstrukciós rajz egy napjainkban készült fotó Fotó: Wikimedia Commonsból

12 Az ismétlődő égi jelenségek közül a legfeltűnőbb a Hold alakjának változása. Ezzel kapcsolatban a Hold fázisairól beszélünk. Amikor a Hold kerek – „telihold „- van. Ezután a világító felülete csökken fogyó Holdról beszélünk (ennek része a balra domborodó félhold). Amikor a holdsarló teljesen elfogy és a Hold rövid ideig nem látható - „Újhold „ van, majd előtűnik a most már jobbra domborodó sarló és ez növekszik ismét a félhold fázison át teliholdig. Egy ilyen teljes ciklus időtartama 29 nap. A hold-ciklus adja az alapját annak, hogy az ókortól kezdve a naptárkészítők az évet hónapokra osztják.

13 A naptárunk hónapnál rövidebb időtartama a hét. A hét a hónapnak kb
A naptárunk hónapnál rövidebb időtartama a hét. A hét a hónapnak kb. negyede, azaz megfelel annak az időtartamnak, amíg a félhold - újhold illetve a félhold - telihold átmenet tart. Közvetlenebb csillagászati alapja a hétnek nincs. Valószínűbb hogy gyakorlati szempontok, ill. vallási okok vezettek a kialakulásukhoz. Gyakorlati ok lehet a vásárok rendezésének szabályozása, vallási ok a zsidó Biblia 7 napos teremtéstörténete.

14 Mai naptárunk előzményeit adó ókori naptárak időfelosztása:
Sumér naptár: 1 év = 12 hónap, 1 hónap= 30 nap 1 év = 12x30 = 360 nap Babiloni naptár: 1 év = 12 hónap, 1 hónap= nap váltakozva 1 év = 6x29 +6x30 = 354 nap Egyiptomi naptár : 1 év = 12 hónap, 1 hónap=30 nap 1 év = 12x ünnepnap = 365 nap Régi római naptár: 1 hónap = 29 v. 30 nap váltakozva 10 hónap = 1 év = 295 nap, 1 hónap A fenti naptárak egyike sem pontos, azaz hosszabb időtartam alatt a csillagászati periodicitást már nem tudja visszaadni.

15 A naptári pontatlanság okai:
Az időtartamok alapját adó csillagászati mozgások egymástól függetlenek. Az év azaz idő amíg a Föld megkerüli a Napot A hónap az az időtartam, amíg a Hold megkerüli a Földet A nap a Föld tengely körüli körbefordulásának ideje E független mozgások időtartama nem egészszám-szorosa, illetve hányada a másiknak. Mai ismeretek szerint 1 év (a Föld keringési ideje) = 365,2422 nap és így a rövidebb időtartamok sem időtartamuk sem

16 (készítője Szoszigenéz alexandriai csillagász)
A naptári pontatlanságokat elcsúszásokat időnként királyi rendeletekkel beiktatott napokkal (hónapokkal) alkalmilag korrigálták. Julián-naptár Julius Caesar naptárreformja - Kr.e. 46. (készítője Szoszigenéz alexandriai csillagász) Az időszámítás kezdete : Róma alapítása Négy éves ciklusok: 3 év = 3 x 365 nap 1 szökőév =366 nap 1 év =12 hónap , 1 hónap 30 v 31 nap váltakozva 1 átlagév = nap A Julián-naptár majdnem jó, de 200 év alatt 1,5 nap csúszás van.

17 Gergely-naptár (1582.) Az időszámítás kezdete: Krisztus születése
Korrigálja a Julián naptár elcsúszását: 1582. okt. 4. után – rendeletileg – okt. 15. következett. Javítja a Julián naptár közelítését Csillagászati év : 365,2422 nap Julián év : Csökkentette a szökőévek számát: minden 4-gyel osztható évszám szökőév, kivétel ha az évszázadot zár le, ill. ezek közül marad szökőév az, amely évszám 400-is osztható (pl.1600, 2000) Így a naptári év 365,2425 nap !

18 A nap időtartamának beosztása
Egy nap időtartamát az egyiptomiak osztották először 24 részre. Az éjszakára eső 12 egységet a keleti égbolton egymásután „felkelő” csillagokról nevezték el, az nappal Rá napisten égi mozgását követték napórával és azt szakaszolták. A kisebb időtartamok mérésére az egyiptomiak napórát és vízórát használtak.

19 A mediterrán országokban, ahol sokat süt a nap napóra az ókortól napjainkig igen gyakori.

20 Érdemes megnézni az erzt bemutató videót:
A római Szent Péter téren felállított ókori obeliszk óriás „gnomónként” működik. A tér kialakításában alapvető szerepe volt. Érdemes megnézni az erzt bemutató videót:

21 A napóra működése a Nap égbolton megfigyelhető egyenletes mozgásán alapul. Nap szabályos járását követi az árnyékok változása is. A napórán egy vékony pálca árnyéka mutatja az időt. A pálca árnyéka mindig a Nappal ellentétes irányban áll, napkeltekor nyugatra, délben északra, napnyugtakor keletre mutat. Az árnyék hossza attól függ milyen magasan áll a Nap a látóhatár fölött.

22 A legegyszerűbb napóra úgy készíthető hogy egy vízszintes napos helyre leszúrunk egy függőleges rudat. A rúd köré a felületen húzzunk koncentrikus köröket és figyeljük az árnyék irányának és hosszának változását az idő múlásával.

23 A Nap „delel”, amikor a legmagasabban áll az égen
A Nap „delel”, amikor a legmagasabban áll az égen. Ilyenkor a legrövidebb a függőlegesen leszúrt bot árnyéka. Iránya épp az D-É irányt jelzi.

24 Tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség idején délben lemérve egy függőleges bot és árnyékának hosszát, meghatározható helyzetünk földrajzi szélessége. AB a bot hossza, BC az árnyék hossza

25 Kisméretű hordozható napóra készítése
A napóra papírból készül. Számlapja papírra nyomtatott, skálázott kör-lemez, amelyet sima fa lapra kell felragasztani. A napórának az árnyékvetője is papírból készült, A háromszög-alakra hajtott papírlapot úgy kell felragasztani a számlap megjelölt helyére, hogy az árnyékvető az alapra merőleges síkban álljon. Ekkor a háromszög felső éle épp 47,5 fokot zár be az alaplappal.

26 A napóra "üzembehelyezése„
Vízszintezzük ki a számlapot tartó deszkát majd az árnyékvetőt iránytű segítségével állítsuk be észak-dél irányba! Az tájolást megkönnyíti, hogy a napóra számlapján az órabeosztáson kívül az égtájak is jelölve vannak. Az óra pontossága azon múlik mennyire sikerül jól beállítani a számlapon jelölt É-D irányt az iránytű által mutatott irányba.

27 A napóra használata A napóra leolvasása úgy történik, hogy megnézzük mely két időjel közé esik az árnyék. A két jel közötti 15 perces időn belül csak becslés alapján pontosítunk. A becslés azért nem egyszerű, mert a napóra árnyékmutatójának iránya és hossza is jelentős mértékben változik. Hosszú árnyék esetén jóval pontosabban tudjuk megbecsülni az árnyék pillanatnyi helyzetének megfelelő időt, hiszen a hosszú árnyék végpontja 15 perc alatt jóval nagyobb ívet fut be mint a rövid árnyéké. A "mutató" helyének a pontos meghatározását az is behatárolja, hogy a bot árnyéka nem geometriai vonal, hanem szélessége is van. Ez a pontatlanság dél körül a legnagyobb, amikor az árnyék a legrövidebb.

28 A napóra a helyi időt mutatja, óráink azonban a nemzetközi megegyezéssel rögzített zónaidőt. Ezért a napóra által mutatott helyi időt az év különböző napjain korrigálni kell. Ennek oka az, hogy a nap járása az égbolton nem csupán a Föld forgásától de a Nap körüli keringésének pillanatnyi helyzetétől is függ. Az alábbi „időegyenlet grafikon alapján a dátumtól függően vagy hozzáadnunk kell, vagy levonnunk a napóra által mutatott helyi időből. A korrekció mértéke adott dátum esetén a piros vonal és a kék egyenes eltérése

29 Napóra, ami mindig „kéznél van”

30 Régi és új napórák divatja
A középkortól a templomok, várak falán, később már polgárházakon is egyre gyakoribbá váltak a napórák. Az ilyen napórák nem csupán időmérő eszközök, de művészeti alkotások is. Napjainkban újra divat a köztereket, épületek falát napórával díszíteni Pécs, Alkotmány u. 1. sz. ház tűzfala

31 A rövidebb időtartamok mérésére már az ókortól ötletes megoldások szolgáltak:
Az egyiptomi vízóra egy virágcserépre emlékeztető agyagedény, aminek belső falába alkalmas különböző magasságokban jeleket karcoltak. Az edény alján kis lyukat fúrtak és a az edényt feltöltötték vízzel. A kis lyukon a víz egyenletesen csöpögött, így az edényben a szint magassága csökkent. A belső jeleket úgy karcolták a falba, hogy a vízszint ép az időegységnek megfelelő idő alatt süllyedjen egyik jeltől a másikig.

32 Érdekesség: Galilei vízórát használt méréseihez, amikor a lejtőn leguruló golyó mozgását vizsgálta és megállapította az egyenletesen gyorsuló mozgás út – idő függvényét. Galilei egy felakasztott dézsából vékony lyukon keresztül folyatta ki a vizet és fogta fel edényekben. Az általa vizsgált rövid időtartamok alatt a dézsa vízszintje alig változott, ezért a kifolyási sebesség állandó maradt. A kifolyt vízmennyiség így az eltelt idővel volt arányos. A kifolyt víz mennyiségét érzékeny mérlegen mérte le. Mérései meglepő pontosságúak. Galilei laboratóriuma előtérben a lejtő, hátrébb a vízóraként használt felakasztott vödör

33 Készíts vízórát üdítős-palackból!
Műanyag üdítős-palack alsó részét szúrj lyukat megtüzesített tűvel ! Fogd be a lyukat és töltsd fel az edényt vízzel. Jelöld meg a vízszint magasságát az edény falán! Helyezz a lyuk alá felfogó-edényt és tedd szabaddá a víz útját! Mérd le meddig tart, amíg a lyuk feletti teljes vízmennyiség kifolyik! Ez a vízórád teljes mérési tartománya! Gondold át, hogy ezt a teljes időtartamot, hogy kívánod felosztani kisebb részekre! Pl. a teljes kiömlési idő 10 per, akkor vízórád skáláján 1-2 perces időegységeket célszerű feltüntetned. Ezután ismételd meg a kísérletet, mérd stopperrel a választott időket és jelöld be az edény falán minden értékhez az aktuális vízszintet.

34 Használd időmérésre a csöpögő csapot!
A csöpögő vízcsapból egyenletes időközönként esnek le az újabb vízcseppek. Állítsd be csöpögőre a csapot és helyezz alá egy felfordított lábost! A leeső cseppek a lábos aljának csapódva jól hallható hangot adnak. Mérd meg a mobiltelefonodon található stopperrel 10 csepp leesésének idejét és ebből határozd meg két csepp közt eltelt időtartamot. Ismételd meg a mérést pl. 25 csepp össz-idejét mérve és ellenőrizd a korábbi eredményt. Az egyezés igazolja, hogy a vízcseppek valóban egyenletes ütemben esnek le.

35 Homokóra Rövid állandó időtartamok jelzésére régóta használják a homokórát. A homokóra nem más, mint egy középen beszűkülő üvegedény, amibe száraz finom homokot töltenek. Alapállapotban a homok az edény alsó felében van. A mérés kezdetén a homokórát egyszerűen meg kell fordítani, úgy, hogy a homok felülre kerüljön. A homokszemek az edény felső részéből a szűkületen át vékony sugárban átperegnek az alsó részbe. A teljes homokmennyiség átfolyásához másodpercnyi pontossággal mindig ugyanannyi idő szükséges.  

36 Egyszerű „lágytojás-főző” homokóra készítése házilag
Két üres műanyag üdítős palack kupakját csavarjuk le, és „háttal” fordítva egymás felé műanyag szigetelőszalaggal körbetekerve ragasszuk őket szorosan össze! Az összeragasztott kupakok közepén készítsünk 2-3 mm átmérőjű lyukat! Az egyik palackba tölts átszitált száraz homokot, a másikat hagyd üresen, majd csavard össze a két palackot az összeragasztott, kifúrt kupakok segítségével! A homokóra ezzel elkészült! Fordítsd úgy, hogy alulra kerüljön az üres palack és mérd meg órával, mennyi idő alatt pereg át a homok a felső palackból az alsóba! A homok mennyiségének változtatásával állítsd be minél pontosabban a homokóra idejét 3 percre! (Ennyi ideig kell a tojásnak a forrásban lévő vízben lennie, hogy „lággyá” főjön.)

37 A középkorban terjedt el a gyertyaóra használata
A gyertyaóra azon a régi megfigyelésen alapul, hogy a jól elkészített hengeres gyertyák egyenletesen rövidülve égnek. Az időmérésre használt gyertyát skálával ellátott tartóra helyezték (fotó) vagy oldalára egyenletes beosztású jeleket karcoltak. Egyforma gyertyák esetén a gyertyaóra megbízhatóan működik. Az eltelt időt mai időegységekre úgy tudjuk megadni, ha a előtte kalibrációs méréssel meghatároztuk a gyertya két jel közti megrövidülésének idejét.

38 Gyertyaóra készítése ! A gyertyaóránk elkészítéséhez keress egy egyenletes vastagságú sem túl vastag, sem túl vékony gyertyát, mérd meg a kezdeti hosszát majd gyújtsd meg, és égesd 1 óra hosszat! Ezután oltsd el a lángot és mérd meg ismét a gyertya hosszát! A mért két hosszúság különbsége adja a gyertya 1 óra alatti fogyását. A maradék gyertyán fentről lefelé haladva karcolj jeleket ilyen távolságban, ezek a bevágások jelölik majd az órák elmúlását a gyertya égése során. A jelek közti távolságok felezésével jelöld meg a félórákat, majd hasonló módon a negyedórákat. Az órákat mutató jelek legyenek a leghosszabbak, a félórásak rövidebbek és a negyedórásak a legrövidebbek! Végül gyújtsd meg a gyertyát és figyeld meg milyen pontosan jelzi a gyertya fogyása a múló időt! Egy mai gyertyaóra

39 Galilei inga-kísérletei
Az időmérés történetében jelentős lépés volt Galilei felfedezése. A hagyomány szerint Galilei 17 éves korában egy templomban megfigyelte a mennyezetről hosszú zsinóron lógó mécses mozgását, amikor valaki véletlenül meglökte. A mécses méltóságteljesen lengett ide-oda. Galilei természetes ritmusérzékével érezte, hogy a mécses minden lengése ugyanaddig tart. A megérzést kísérletek sora követte. Galilei részletes vizsgálatokat végzett, majd az inga lengésén alapuló óraszerkezetet tervezett.

40 Fonálinga lengésének vizsgálata I.
Térítsük ki az ingát, és stopperrel mérjük meg többször különböző számú lengés összidejét, majd ebből határozzuk meg a lengésidőt! Mérjük le először 10 lengés idejét! Majd folytassuk a kísérletet és mérjük le rendre 15 lengés, 20 lengés végül 25 lengés idejét! (Figyelj arra, hogy az ismételt mérések során mindig ugyanolyan magasról elengedve indítsd az ingát) A mérések eredményét írjuk be a táblázatba, majd mindegyik mérésből határozzuk meg a lengésidőt! Tapasztalat: A lengésidő nem függ a lengések számától. Ez akkor is igaz, ha sok lengés alatt az inga kitérése lényegesen csökkent – azaz az inga csillapodva lengett.   A fonálinga lengésideje állandó. Kis fémtestet 50 cm hosszú vékony zsinegre kötünk és a zsineg végét állványra rögzítjük. Az így elkészült eszköz a fonálinga.

41 Fonálinga lengésének vizsgálata II.
Vizsgáljuk meg függ-e az inga lengésideje a kitérés mértékétől! Az ingát indítsuk különböző kitérítési magasságból és lengését mérve határozzuk meg a lengésidőt. Tapasztalat: Az inga lengésideje nem függ az inga kitérítésétől

42 Fonálinga lengésének vizsgálata III.
Készítsünk azonos hosszúságú ingákat különböző tömegű ingatestekkel! Mérjük meg legalább 3 különböző tömegű inga esetén 10 lengés idejét és határozzuk meg az ingák lengésidejét! Tapasztalat: Az inga lengésideje nem függ az ingatest tömegétől

43 Fonálinga lengésének vizsgálata IV.
Készítsünk 10cm, 15cm, 40 cm, 60cm, 90cm, 135cm és 160cm hosszú ingákat! Mérjük le minden inga esetén 10 lengés időtartamát és határozzuk meg a lengésidőt! Tapasztalat: Az ingák lengésideje erősen függ az inga hosszától. Minél hosszabb a fonal annál nagyobb az inga lengésideje.

44 Másodpercinga készítése
A másodpercinga olyan fonálinga amely éppen 1 másodperc alatt jut egyik szélső helyzetéből a másik szélső helyzetébe. (A másodpercinga teljes lengésideje 2 másodperc.) A másodpercinga fonalának hossza majdnem 1 méter ( a felfüggesztési ponttól az ingatest közepéig pontosan 99,4 cm ) Készíts másodpercingát! Figyelj arra, hogy a levágott zsineg hosszabb legyen mint 99,4 cm, mert az ingatest felkötésére és az inga felfüggesztésére is szükség van zsinegre! Ingatestként használj kisméretű de nehéz testet például vasból való nagyobb anyacsavart, a zsineg lehet vastagabb cérna. Ellenőrizd méréssel a sajátkészítésű másodpercinga lengésidejét! (A szokásos módon mérd meg 10 teljes lengés idejét! Ha jól dolgoztál, akkor 10 lengés ideje 20 másodperc) Ha az inga nem elég pontos, próbáld meg az ingahossz finom módosításával pontosabbá tenni!

45 Az időmérés alapvető szerepe a hajózásban
A pontosan járó mechanikus óraszerkezetek kidolgozását a hajózás tette elengedhetetlenné a század fordulóján. A nyílt tengereken történő hajózás megkívánta a pontos navigációt, aminek feltétele a hajó pillanatnyi helyzetének ismerete. A földrajzi szélesség meghatározása egyszerű volt, mérni kellett valamely állócsillag (pl. az É-i féltekén a Sarkcsillag) horizont felet magasságát. A földrajzi hosszúság pontos meghatározásához volt szükség az órára. A mérés azon alapszik, hogy a hajó helyi idejének (a Nap aktuális delelése határozza meg ) és a greenwichi időnek a különbségét mérik. Ehhez a hajón kell legyen egy greenwichi időt mutató pontos óra. Minden órányi különbség a két idő közt a földrajzi hosszúságot 15 fokos eltérésének felel meg.

46 Az ingaóra A modern időmérő eszközök ősét, az inga-órát 1656-ban készítette Huygens holland természettudós. Az ingát lassan ereszkedő súly tartotta mozgásban. A z óramű szakaszos járását és egyben a súly leengedésének ütemét ún. gátkerék biztosította, amit egy rúdinga lengése szabályozott. Mozgása. Huygens első órájának keresztmetszeti szerkezete

47 Zsebórák és karórák A súllyal hajtott, fali ingaórák helyett egyre inkább a rugóval meghajtott és hajszálrugó forgó lengéseivel stabilizált hordozható órák lettek széles körben népszerűek.

48 Kvarcórák A modern kvarcórákat telep működteti és elektronikus áramkörök vezérlik ütemét. Az óra lelke az elektromágneses rezgőkör, amit apró piezoelektromos kvarckristály sajátrezgései stabilizálnak. Az ilyen órák egy nap alatt a másodperc tört részével hibázhatnak.

49 Az atomórák a kvarcóráknál is pontosabb szerkezetek, ahol atomi rezgések adják az óra alapfrekvenciáját. Relatív pontosságuk eléri a –t. Ilyen atomórákat használnak többek közt a GPS-rendszerben, az energiahálózatok, menetrendek szinkronizálásában, de egyre inkább elterjednek otthonainkban is a központi, rádiójel vezérlésű órák is, ahol a szinkronizálás szintén atomórához történik. Atomóra

50 A természet titkos órái a múlt évezredeket is mérik
Radiokarbon kormeghatározás A Föld felső légkörében az erős kozmikus sugárzás hatására nitrogén atomokból folyamatosan keletkezik a radioaktív C14 szén-izotóp. Ezek a szén atomok a légkör oxigénjével reagálva széndioxid molekulákat képeznek és szétoszlanak a légkörben. A normál C12 szén és az ilyen radioaktív szén szénizotóp aránya a légkörben közel állandó. A növények a légköri aránynak megfelelően építik be saját szervezetükbe a radioaktív szenet. A növényekkel táplálkozó állatok szervezetébe is hasonló arányban van a kétféle szén. Ez azonban csak addig van így, amíg az anyagcsere-folyamatok biztosítják ezt az egyensúlyt. Attól fogva, hogy az életműködés megszűnik, a radioaktív szén mennyiségi aránya az organikus anyagban folyamatosan csökken év alatt a C14 atomok egyensúlyi aránya felére csökken, újabb 5736 év elteltével az ismét megfeleződik stb.

51 Az organikus eredetű régészeti leletek kora, azaz, hogy mikor szűnt meg a természetes anyagcsere, megbecsülhető. Ehhez meg kell mérni az anyagban lévő radioaktív szénatomok és a normál szén arányát. A radioaktív kormeghatározás fontos segítség a régészeti munkában évig visszamenően használható. Hasonló alapelvek szerint, de más anyagok radioaktív lebomlását vizsgálva meghatározható a kőzetek, geológiai képződmények kora is.

52 Készítette: DFT-Hungária Kft
Készítette: DFT-Hungária Kft. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából 2012